B is, C is, de legfőképp rallycross – Opel Corsa

Opel Corsa C rallycross bemutató

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A civil autók világából néha megéri kikacsintani a versenyautók felé is, amikben évek kőkemény munkája lapul, csakis az autók szeretetéért.


Biztosan sokan emlékeznek rá, mekkora eseménynek számított a '90-es évek végén, hogy 41 darab magyar építésű Opel Astra versenyautó készülhetett, amelyek egyenesen a szentgotthárdi gyártósorról gurultak le. A kupasorozat marketingjét is okosan oldották meg: újságírókat ültettek a volán mögé. A konstrukció és a belépő szintű versenyautó megteremtésének ötlete is zseniális volt, nem véletlenül élt túl 13 kupás évet. Később jöttek a Suzukik, az Astrák pedig eltűntek a pályákról. Más Opel versenyautóról jóformán nem is hallottunk, azon kívül, hogy bár eltűntek az Astrák, szerencsére nem a süllyesztőbe. A kertekben, garázsokban még mindig ott lapultak, sokan tovább versenyeztek velük vagy átépítették őket.

Ám volt, aki később is Opelt választott megfelelő versenyautó alapanyagnak. A megoldást pedig a rallycross világában kell keresni, ahol igen sikeres a márka. Európai szinten kiemelendő a cseh Roman Castoral, aki konkrétan meghódította Kelet-Európát és minden országban bajnok tudott lenni teljesen átalakított Opel Astrájával. Van azonban hazánkban egy fiatal srác, aki még a kupás Astrák születésénél is 3 évvel fiatalabb, 1997-es születésű és még a cseh legenda is komoly ellenfélre talált személyében. Ő Góth Viktor, aki bár Suzukival kezdte rallycross pályafutását, később egy B, majd egy C Corsánál lyukadt ki. Tehát továbbra is van magyar építésű Opel versenyautó, csak épp nem sokan tudnak róla. A sors fintora egyébként, hogy az említett kupás Astrák egy nagy kihagyás után, szintén a rallycrossban kötöttek ki.

Az autó fotózásához egy székesfehérvári autószervizig utaztunk, ahol igazi autósport-paradicsom várt. A Corsa ott terpesztett a garázsok előtt, hátul pedig újabb, jelenleg is aktív rallycross csodák várnak a versenyhétvégékre. Fura élmény volt járkálni az autók között, mint amikor érzi az ember, hogy most csend van, de közben ezek az autók mind vadállatok, akik alig várják, hogy tomboljanak. Engem nagyon megfogott a hangulat, hisz gyerekkorom óta az autósportnak élek. A helyszín egyébként nem véletlen, a kis Corsa is itt született, Nagy István kezei alatt, aki a mai napig szerelgeti, foltozgatja tisztességgel.
A csapatnál 2012 végén jött a döntés, hogy a Junior Kupás Suzuki Swiftekből feljebb kéne lépni. Ekkor esett a választás Gorácz Béla, szintén rallycross-versenyző Opel Corsájára, aminek a szíve később cikkünk alanyában élt és él a mai napig tovább. Innen már logikus volt az út – mivel Opel alkatrészek voltak, maradtak márkán belül a továbblépésnél is. A C Corsa erőforrása tehát az előd felhúzott 1.6-osa. Mivel 1.6-ost nem kapott gyárilag a harmadik generáció, ezért kihívás elé állította a csapatot a B Corsa motorjának beszerelése. Ezt csak saját gyártású motortartó bakokkal tudták megoldani. Arra a kérdésre, hogy mennyire nehéz Corsából versenyautót építeni, azt a választ kaptam, amit valószínű mindenki válaszolna az autósport világában: „Ha van pénz, nem nehéz.” Ez már csak egy ilyen sport.
Ráadásul az X16XE motor alapvetően karburátoros volt, most viszont már injektoros. Így az alap 150 lóerőből indulva már 180 lóerőnél tartanak motorerőben, ami elég meggyőző. Nyomatékra 187 newtonmétert tud a kisautó, az egészet pedig Bosch Motorsport vezérlőegység felügyeli. Mindez párosítva a Torsen sperrel és a Quaife egyenes fogazású, tehát „sírós” ötfokozatú rövidváltóval, büntető párosítás. A vezérműtengelyek Szuromitól valóak, a motortuning pedig SBD, de beszélhetünk még versenydugattyúkról és kovácsolt hajtókarokról is. Egy ilyen autónál felmerül a kérdés, hogy van-e rajtelektronika. Nos, Viktor világéletében anélkül rajtolt. A sokak által preferált rádiózást sem használja, maga találja ki a joker körtaktikát verseny közben.
Az autó alapját egyébként egy 2004-es, 1.4-es Opel Corsa adta. Mivel zárt pályán versenyeznek vele, rendszáma nincs. Egy évet még eredeti fényezésében nyomott le a technika, ez volt az úgynevezett Space Grünn. A versenytársak viccesen "diszkrét fényezésnek" hívták. Később, mivel Viktor is a Gulf Competition szponzorprogram versenyzője lett, megkapta a legendás Gulf színeket. Eleve nem sok Corsa versenyautó készült, de ilyen fényezésű egész biztos nincs több. A beltér sem hasonlít már az utcai Corsáéhoz. Sportkormány, kagylóülés, WRC bukókeret és teljesen kitisztított műszerfal fogadja pilótáját.
Nem csak a dekor változott, 2x2 centis szélesítés is került a kerékívekhez és ezzel egy időben a tengelyekre is. Ez a szélesítés más, mint a gyári rali-Corsáké volt annak idején, de így is mutatós. Ha már itt tartunk, érdemes a kocsi alá is benézni. Vastagszárú Bilstein lengéscsillapítókat kapott elöl-hátul, ami talán minden autósport közül, a rallycrossban van a leginkább igénybe véve. Ezek felett Apex ültetett sportrugók feszülnek, míg a kerekek mögött Bosch fékeket találunk.
Komoly súlycsökkentésről is beszélhetünk, mindössze 900 kilót nyom a rallycross autó. Ez köszönhető annak, hogy teljesen ki lett tisztítva, csak a bukócső és a kagylóülés maradt komolyabb teher a kocsi belterében. A motorháztető, a csomagtérajtó és a jobb oldali ajtó egyaránt műanyag. A könnyű elemeket zárókapcsokkal zárják le, ahogy azt kell. Viktor biztonságért a 6 pontos biztonsági öv, a kötelező nyakvédő (HANS) és a tűzoltórendszer felel. A Corsa ablakai helyén 5 milliméter vastag polikarbonát van, ahogy azt az FIA kiírása is kéri, ami szintén komoly tömegnyereség.
Hirdetés

A végére mindenki egyetértett, hogy ez egy megbízható autó, megbízható motorral. Csupán egyszer volt csapágyas, egyszer pedig kuplungproblémák miatt nem tudtak rajthoz állni, pedig már a harmadik szezont futja. Ilyet azért nem nagyon hallunk az autósportban. Ugyanilyen adat a 20 literes fogyasztás, ami szintén több mint baráti ebben a közegben. Azt hiszem, nem nagyon lehetne jobb és olcsóbb megoldást találni belépő szintű versenyautónak. Kivéve persze a Suzukikat. Mellette szólhat az is, hogy van továbblépési lehetőség és látszólag később is megállja a helyét a technika. Remélem, sikerült valamit átadnom abból, amiért mi ennyire tiszteljük a versenyautókat. Néha jobban, mint a gyári sportautókat. Egy teljesen más világ, annyi biztos.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?