Az utolsó „igazi” Volkswagen? Kipróbáltuk!

Radikális változás az előző Passathoz képest a 9. generáció, már ami a látványt illeti. A Volkswagen legújabb, lekerekített formavilága megosztja a közönséget ezen a hatalmas, családi kombin, ám az R-Line csomag valamelyest enyhíti a helyzetet a vadabb lökhárítóival és a sötét felniszettel. Ettől azonban még közel sem lesz versenyautó a Passat, főleg nem a 2,0 literes dízelmotorral. Egy ilyen autót hoztunk el egy alapos, 1000 kilométer feletti vegyes tesztre, ahol autópályán, országúton és városban is próbára tettük. Ne szaladjunk viszont ennyire előre, kezdjük inkább az alapokkal. A Skoda Superb rokonságnak köszönhetően jelentősen megnőtt a tengelytáv és a teljes hossz is, 14,4 centivel hosszabb az elődjénél az új Passat. Mindez jelentős változás egy olyan méretosztályban, ahol igenis fontos a hátsó lábtér, illetve az elegáns megjelenés. Az elegancia a beltérben valamelyest háttérbe szorul, ám ez nem jelenti, hogy puritán, vagy épp nem eléggé letisztult a műszerfal. A Passat tervezésekor szerintem tökéletes egyensúlyt találtak a mérnökök és a dizájnerek a modern technika és a hagyományos megoldások variálásával. A 10 colos digitális műszeregység és a 15 colos központi kijelző modern érzetet kelt, ám a valódi gombok a kormányon, illetve a kisebb, zongoralakk nélküli világításkapcsoló kellemes meglepetésként szolgálnak. Bár tech-téren visszalépés, praktikum és biztonság szempontjából komoly előrelépésként értelmezhető, hogy a hasonló méretű, elektromos Volkswagen modellel ellentétben nem a képernyőről kell vezérelni a szellőzők befúvási irányát, ám sajnos különálló klímavezérlőt a Passatban sem kaptunk. Az utastér többi részén is minden a legnagyobb rendben: az össze ülés kiválóan tart és az állítási lehetőségek is hozzák az elvárásokat. Érdekes viszont, hogy az említett ülésállítás csak részben elektromos. A támla dőlésszögét ugyanis az ülésen található gombokkal kell vezérelni, ám a sportfoteleket karokkal és kézi erővel kell előre-hátra mozgatni a sínben. A helykínálattal sincs probléma, mindkét sorban kellően széles az utastér, illetve a térdeknek és a fejeknek is jut elég hely hátul. És ha már a hátsó sornál tartunk, pohártartós és tablettartós könyöklőt, illetve egy saját klímazónát is kínál a Passat, szellőzőkkel együtt. Akadnak továbbá sötétítők is mindkét oldalon, illetve az USB-C csatlakozók és a hátsó ülésfűtés sem maradtak ki a konfigurációból. Komoly felárral rendelkező extra a hatalmas tetőablak, ami hátra is rengeteg fényt enged be, ezzel tovább fokozva a térérzetet. A csomagtér mindenképp megér még néhány szót. Már magában komoly tény, hogy 690 literes öt ülés mögött a Passat puttonya, ám emellett kiváló rendezési eszközöket, kampókat, 230 voltos konnektorcsatlakozót, illetve a könnyebb ülésdöntéshez szükséges kioldókat is megkapta. Automatikusan nyílik és záródik továbbá a csomagtérajtó, de gombnyomásra engedi le a 2,2 tonnás vonóhorgot is az autó. Hab a tortán a padló alatt megbújó, teljes értékű pótkerék. Mindez azonban szinte mellékes, jó kombit 2024-ben sem szentségtörés gyártani. De vajon mi a helyzet a sokak által temetett dízelmotorral? Ebben az autóban ugyanis a 2,0 literes TDI erőforrás 150 lóerős változata ketyeg. Van ennek még értelme 2024-ben? Mindez nézőpont kérdése.

Ha például nem szeretnél 3,9 literes átlagfogyasztással országutazni, akkor valóban nincs értelme a dízelnek.

Persze, lehet dobálózni a ténnyel, hogy ez a legideálisabb használati mód ennek a motornak, de ez a Passat 4,7 litert tudott nálam 130 km/órára állított tempomattal az autópályán, és a legdurvább városi körülmények között sem kúszott 7,5 liter fölé a fogyasztása. A végén 5,4 literes átlaggal adtam le az autót, ami mindenképp megsüvegelendő, mindezt úgy, hogy nem próbáltam szándékosan spórolni. A vezetési élménye is meglepetést okozott, bár hozzá kell tenni, hogy amíg a fogyasztás terén nem lehet túl alacsony a végeredmény, a kényelem és az ingerszegény környezet megteremtését már nem lehetetlen túlzásba vinni. Ez a konkrét Passat ugyanis olyan kiváló hangszigetelést kapott, ami a motor morgását, a szélzajt és a gördülési zajt sem engedi be az utastérbe. Konkrétan suttogva lehet kommunikálni az utastérben 130 km/óránál az autópályán.

Ilyenkor verhetetlen a Passat, kizárólag a hasonló méretű prémiumkombik képesek hozni a szintjét autópályán.

A városban már el lehet gondolkozni azon, hogy biztosan a dízel volt-e a legjobb döntés, ám itt sem zavaró a hang és a rezonancia. Országúton viszont nekem kimondottan nehezemre esett vezetni ezt az autót. 90 km/óránál semmi sebességérzetet, semmilyen zajt nem tapasztalsz, a tempomat és a sávtartó pedig lényegében vezet helyetted. A sebességszabályzó még az élesebb kanyarokra is figyel, automatikusan visszaveszi a tempomaton beállított sebességet, ha úgy ítéli meg, hogy az adott ívet nem biztonságos az aktuális tempóval bevenni, illetve a körforgalmak előtt is magától lelassít. Mindezt olyan színvonalon, hogy akár több száz kilométeren keresztül csak az irányváltásokhoz, megállásokhoz és a vészhelyzetek elkerüléséhez kell belenyúlnia a sofőrnek, ami számomra már túlságosan ingerszegénnyé, unalmassá tette az országúti autózást. Persze, ha valakinek éppen erre lenne igénye, akkor nem fog csalódni. Ellentmondásos lehet még, hogy ez a "csak" 150 lóerős változat, ám szeretnék mindenkit megnyugtatni: bőven elég ez a teljesítmény ebbe a karosszériába. Még akkor is, ha esetleg jelenleg a 200 lóerős elődöt hajtod, tekintve, hogy szinte kizárólag a 360 newtonméteres nyomatékból autózik a Passat a DSG váltóval. A százas sprint így is 9,3 másodperc, a végsebesség pedig 223 km/óra. ha mégsem lenne elég, akkor megoldást jelenthet a 193 lóerős, összkerekes modell. Érdekesség, hogy ezek a dízelek nem hibridek, de még csak nem is lágyhibridek: ezt az autót bizony csak egy teljesen hagyományos, közös nyomócsöves dízelmotor hajtja. Így már csak egy kérdés marad: hogy mennyi az annyi? Alapáron, Business felszereltségi szinttel jelenleg 16,51 millióról indul a Passat, az R-Line csomaggal pedig 18,73 millió forint az alapár. Ez a konkrét tesztautó még kapott egy fekete dizájncsomagot, egy IQ. Drive vezetéssegítő csomagot, 19 colos könnyűfém felniket, panoráma üvegtetőt, a legnagyobb multimédia csomagot, Harman Kardon hifit, prémium téli csomagot és egy vonóhorgot. Így a képeken is látható végeredmény 22,15 milliót kóstál újonnan. Mindez elsőre soknak hangozhat, ám egyre kevesebb autó akad ebben a kategóriában, olyan konkurensből pedig még kevesebb, amelyik nem csak kitart az ellenszélben, hanem valóban fejlődik is. Mindent egybevéve szerintem teljesítette a küldetését a Volkswagen: valóban az utolsó TDI Passat lett a legjobb, sikerült a végletekig fokozni a legendát.