Az olasz munkásmozgalom új arca: itt az új Fiat Ducato

Új generációként üdvözöljük, de ha szőrös szívűek vagyunk, akkor ez még mindig csak a harmadik evolúciós változat. 1981-ben jelent meg az első, amit 1990-ben frissítettek fel, szélesebb lámpákat és a kis Fiat felirat helyett a hűtőmaszk közepére nagy emblémát kapott, azt a függőleges vonalakból állót, amit akkoriban használtak. A második, vagy ha úgy tetszik harmadik generáció 1994-ben jött, akár összkerékhajtással, új motorokkal, amelyek a Fiat saját egységei és az Ivecótól kölcsönvett nagyobb lökettérfogatú blokkok voltak. Ez is kapott egy frissítést, a 2002-es évjárattól minta nélküli fényszóróburák jártak hozzá és a lökhárítóba integrált szellőzőnyílások helyett valódi, stílusosabb hűtőmaszk tette előnyösebb megjelenésűvé. Ebben a korszakban jelentek meg az első közvetlen befecskendezéses turbódízelmotorok, 2002-től csakis ilyenekkel kapható. 2006-ban következett a harmadik nagy evolúciós lépés, az ötödik generáció új karosszériát hozott, amit az addigiakhoz képest magasra tett és felhúzott első fényszórókról lehet a legkönnyebben megismerni. A nemrég kihozott, és már hazánkban is kapható hatodik generáció tulajdonképpen ennek a módosított, felfrissített kiadása.



A Fiattal egy cégcsoportot alkotó Iveco kapcsolatát a motorok kapcsán már említettük, de arról még nem esett szó, hogy a Ducato egy már több évtizedes olasz-francia kooperáció eredményeként jött létre. A Sevel vegyesvállalatot azért hozták létre, hogy racionalizálni tudják a haszonjárművek gyártását és fejlesztését, de ez előreláthatólag 2019-ben, a most kihozott frissített változat életútjának végén lezárul. A Ducato testvérmodelljei a Peugeot Boxer (korábban J5) és a Citroën Jumper (korábban C25) is, de az első generációt ennél sokkal vadabb neveken is kínálták. Az Egyesült Királyságban Peugeot helyett Talbot Expressként, Olaszországban Alfa Romeo AR6-ként is, az Iveco Daily-t meg AR8 néven. Az Express volt az utolsó autó, amelyen a PSA a Talbot nevet használta, utóbbi kettő pedig az Alfa máig utolsó teherautós próbálkozása.



A motorok már 2011-ben megújultak, így a mostani frissítés azokat nem érintette. A Ducato még mindig Euro 5-ös, pedig több kategóriatársa is tudja a még nem kötelező Euro 6-ot. A motorok a JTD második generációját, azaz a MultiJet technikát használják. A Duactóban 115 lóerőt teljesítő 2,0 literes 2008-ban jelent meg a Lancia Deltában és az Alfa 159-be is építették. A nagyobb blokkok hasonló felépítésűek, de Iveco eredetűek. A 2,3 literes 130 vagy 148 lóerős lehet, mindkettőhöz hatfokozatú váltó jár. Míg a leggyengébbet rövid távokra ajánlják, ez a kettő a kínálat mindenese. A 3,0 literes négyhengeres 177 lóerőt és 400 Nm nyomatékot tud már 1400-as fordulaton, amit a 4 tonnás változatokban lehet leginkább kihasználni. A bemutató alkalmával próbált gyengébb 2,3 literes, a hatfokozatú kézi váltóval - üresen legalábbis - jól mozgatta a bódét. 130-as tempónál 2750-et forog, kevésbé hajszolva, a nyomatékmaximuma közelében terhelten is jól fogyaszt a tapasztalatok szerint.

Ahogy a Citroën Jumper és a Peugeot Boxer, úgy a Ducato is megváltozott az idei évre egy kissé. Mindhármon újak a lámpák, amelyek továbbra is jó magasra szereltek, hogy egy koccanáskor kevésbé sérüljenek, de az A-oszlop felé már nincsenek felhúzva. Ez a mosatni talán szebb, kaphat LED-es nappali menetfényt is (88 ezer forint, de a sima izzós alapfelszerelés), ami a három testvéren eltérő rajzolatú hűtőmaszk Fiat változatával jóval komolyabb fellépést ad, mint a korábbi. Ami ennél sokkal fontosabb és többet ér, hogy az első lökhárító három részből áll, így sérüléskor nem kell az egészet kicserélni, hanem lehetőséget ad egy kis legózásra és spórolásra. Ahogy a célelvűen megerősített karosszéria is, ami nagyobb élettartamot és fokozott értéktartást ígér.

A sajtómaszlag szerint a sorozat eddigi 33 éve alatt 2,6 millió eladott Duacto után a Fiat Professional egy még alacsonyabb üzemeltetési költségű kisteherautót kívánt megépíteni, amit a mai kor színvonalán álló vezetéssegéd rendszerekkel és személyre szabhatósággal dob fel. Bár a külsőn ez nem látszik, de annál fontosabb, hogy erősítést kaptak a karosszéria záródási pontjai. Masszívabbak lettek a fékek, melyek szerényebb pedálerő mellett kisebb kopással nagyobb élettartamot is ígérnek.

A hosszú távú használattal szerzett tapasztalatokat vették alapul számos újításhoz, ilyenek például az új toronycsapágyak. Az új formája kiküszöböli a víz és a por beszivárgását. A 2,3-as motornál kicserélték a kuplung munkahengerét, a 3,0 literesnél változtattak a váltóáttételeken. Az erősítés ellenére viszont sikerült pár kilót faragni az autó saját tömegéből, ami ha nem is sok, de hosszú távon már jelentős a hatékonyság szempontjából. A fogyasztáson kisebb belső súrlódást adó motorolajjal és alacsonyabb gördülési ellenállású abroncsokkal is csökkentnek. Ott vannak még a váltást jelző nyilak, vagy az opciós start-stop és a robotizált váltó is, amikkel lehet pár százalékot faragni. A Fiat a gyengébb, 130 lóerős 2.3-ashoz hasonló erejű konkurensei között a legtakarékosabb, ezzel nem csak PSA motoros testvéreit, de a Ford Transitot is elveri. Ehhez nagyban hozzájárul a 0,31-es légellenállási együttható is, ami akkora testtel és homlokfelülettel igen jónak számít.

A Ducatóban széria az ESP borulásvédelemmel, de felárért keréknyomás-ellenőrző, lejtmenetvezérlő, sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, táblafelismerő és automata távfény is rendelhető hozzá. A Ducato a furgonon kívül többféle személyszállító kivitelben, akár három irányba dönthető platósként és szinte minden felépítményt befogadó fülke+alváz kivitelben is kapható. Három tengelytávval, három tetőmagassággal, négyféle hosszban és 3-4 tonna közötti teherbírással is lehet rendelni - a négyféle motorral és a felszerelésekkel együtt a variációs lehetőségek száma tízezer körüli. A Fiat az árpolitikájával nagyon jó ajánlattá teszi az 5 060 000 forinttól kapható Ducatót, ami az extraként rendelhető felszerelések okos árazásával és a mostani frissítéssel még vonzóbb célszerszám lett.