Az elsők között pillanthattunk bele az új, készülő KRESZ-be

Április harmadika óta hivatalos, készülőben az új KRESZ. Az akkor a Magyar Közlönyben megjelent dokumentumból csupán a munkacsoportokat ismerhette meg a közvélemény, ám ezentúl nem sok konkrétumról esett szó. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Váci úti épültébe egy kerekasztal-beszélgetésre invitálta a sajtó munkatársait, és most először betekintést engedett a formálódó KRESZ tervezett alapelveibe. Kerékgyártó János, a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár elöljáróban elmondta, nem toldozzák tovább a jövőre 50 éves KRESZ-t (az 1/1975 (II. 5.) rendeletet), hanem egy teljesen új jogszabályt alkotnak. Kiemelte, mivel a társadalom minden tagját érinti, és ez a legtöbbet alkalmazott törvény, így igyekeznek különös óvatossággal eljárni, és minden félt meghallgatni. Többek között ennek az eredménye, hogy jelenleg több száz javaslat áll az asztalon, amelyeket természetesen alaposan megvizsgálnak.
Az új KRESZ nem csak az állampolgárokat segíti
A kerekasztal-beszélgetésen az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az alapelvekbe engedett betekintést. Ezek még természetesen változhatnak, de már most látni belőlük, milyen szellemiségben íródik az új KRESZ. Ezek az állampolgároknak azt mutatják meg, hogy a jogalkotót milyen elvek vezérelték a törvény megalkotásakor, de a bíróságok számára is nagy segítség lehet a vitás helyzetek eldöntése esetén. A jelenlegi tervek szerint a részszabályozásokat is a most bemutatott 7 alapelvből fogják levezetni, viszont ezek megalkotása még folyamatban, így nem is esett szó róluk bővebben.
Mindenekelőtt a személy- és vagyonbiztonság
Bár a jelenlegi KRESZ-ben szerepel személy- és vagyonbiztonságra vonatkozó pont (3 §, C pont), az új jogszabályban ezt kiegészítik. Mostantól nem csak az indokolatlan zavarás, illetve akadályozás ütközhet törvénybe, de a távolság veszélyes mértékre csökkentése is. Ezzel kapcsolatosan az irányelveket bemutató Major Róbert rendőrezredes elmondta, a légiközlekedésben már régóta szerepel ez a kifejezés, de indokoltnak tartják a KRESZ-be is beleírni. Hogy pontosan milyen magatartásformák eshetnek ide, azt majd a részszabályok fogják meghatározni. Új kiegészítés a „tilos a közlekedés rendjével ellentétes magatartást tanúsítani” pont, amellyel nem is annyira burkoltan az illegális versenyzőknek üzenhetnek. Dr. Fülöp Ágnes, nyugalmazott bíró az Árpád hídon történt balesetet hozta fel, amely véleménye szerint éppen emiatt történhetett meg. A szabályalkotók szerint szintén rögzíteni kell az alapszabályok között, hogy a veszélyhelyzeteket köteles megszüntetni, aki észleli, kivéve, ha ezzel nem teremt nagyobb problémát az eredetinél. A jelenleg hatályban lévő KRESZ-ben is szerepel hasonló rendelkezés, de az új a korábbinál jóval pontosabb. A biztonság témakörében az utolsó pont az elsősegélynyújtás, amely továbbra is az egyik legsarkosabb pontja lesz a szabályrendszernek.
Feloldódhat az egyik legnagyobb ellentmondás
A szabálykövetési alapelvek között a 2-es pont számít újdonságnak, amely szerint ha a „közúti jelzés utasítása és jogszabályi rendelkezés eltérő”, akkor előbbi az irányadó. Erre a legéletszerűbb példaként a lakott területre vonatkozó sebességkorlátozást hozta fel Major Róbert, mondván a jogszabály hiába 50 km/órában maximalizálja a sebességet, ha a 30-as tábla kint van. Ám ennél fontosabb anomáliákat is feloldhat az elsőre evidensnek tűnő kiegészítés amennyiben bekerül a végső változatba is, például a körforgalmakban kijelölt parkolóhelyek problémája, hiszen ezek a jelenlegi KRESZ szerint nem használhatóak, ugyanis körforgalomban tilos megállni. Ha úgy tetszik, az új KRESZ megengedheti a szabálysértést is, amennyiben ezt valami nagyon indokolja. Persze nem szabad szélsőségekben gondolkodni, Major Róbert ezzel kapcsolatosan ismét egy hétköznapi példát hozott. Jelenleg ha a buszsávban műszaki meghibásodás miatt megáll egy jármű (vagy szándékosan, szabálytalanul), akkor az ott közlekedők nagy valószínűséggel csak illegálisan tudják kikerülni, elvégre a buszsávokat döntő többségben záróvonallal választják el az egyéb forgalmi sávoktól. Ezt a kikerülőmanővert teheti törvényessé a fenti kiegészítés, de ezzel együtt azt is rögzítették a tervezetben, hogy ilyen esetekben fokozott figyelemmel kell eljárni, és ez a pont nem alkalmazható vasúti átjárókban. Továbbá nyomatékosították, hogy a közlekedőknek továbbra sem lesz joga felülbírálni a közúti jelzéseket.
A közlekedőknek jobban kell segíteniük egymást
Bár az autósiskolákban általában megtanítják a tanulóknak, hogy a forgalomban igyekezzenek előzékenyen, együttműködően és türelmesen részt venni, az új KRESZ-ben ez alapelvek szintjén is rögzítésre kerülhet. Dr. Fülöp Ágnes a cipzárelvet hozta példaként, majd hozzátette, hogy ma már olyan sokan veszünk részt a közlekedésben, hogy valamilyen szinten muszáj kötelezni az embereket egymás megsegítésére. Az együttműködés alpont alatt nem csak az előzékeny közlekedés kerülhet rögzítésre, de az is, hogy mindenkinek „úgy kell eljárnia, hogy a forgalomban való jelenléte, mozgása, közlekedési szándéka a forgalom más résztvevője számára ne legyen megtévesztő, továbbá egyértelműen felismerhető és megfelelően észlelhető legyen.” A megtévesztő irányjelzés már most is tiltott, de az újonnan megfogalmazott alapelv például a sebességkorlátozásra is ráhúzható. Utóbbi nem csak itt, de a bizalmi elvnél is alaposan körbe lesz bástyázva.
Vigyázni kell a védtelenebbre
Az új KRESZ-ben nem titkolt cél egy hierarchikus rendszer kialakítása a közlekedési eszközök között. Ezt az esélyegyenlőség alapelvből vezetheti le a részszabályok. Ennek kapcsán Major Róbert elárulta, végre egyértelműen leszabályozzák a mikromobilitási eszközöket (pl.: roller), de még nem tudni pontosan hol fognak elhelyezkedni a ranglétrán. A készülő jogszabály szerint minél védtelenebb az adott közlekedő, az „erősebbnek” annál fokozottabban kell figyelnie a biztonságára.
Bíznunk kell a másikban
A bizalmi elv eddig is szerepelt a KRESZ-ben, viszont csak a készülő szabályrendszerben emelkedhet jogerős szintre. Ebben nincs semmi meglepetés, „mindenki számíthat arra, hogy a többi közlekedő betartja a szabályokat”. Két kivétel azért itt is akad a tervezetben: a bizalmi elv nem alkalmazható olyanra, aki a közlekedési szabályokat felismerhetően nem tartja be (elsőbbségadás elmulasztása, gyorshajtás, büntetőfékezés stb.), illetve a legvédtelenebbre (látássérültek, gyermekek, idősek, ittas, vagy mentálisan sérült emberekre).
A környezetet is védené az új szabályozás
A tervezet kétségtelenül egyik legérdekesebb pontja a fenntarthatóság alapelv. Itt egyetlen pont szerepel az általunk is megismert dokumentumban amely így szól: a közlekedőben részt vevő „kerülje a szükséges mértéket meghaladó környezeti terhelést”. Itt akár a vasúti átjárókban tilos jelzés hatálya alatt járatott motorra, vagy akár a gumiégetésre is lehet gondolni csak a hétköznapokból kiindulva, de ezzel kapcsolatos konkrétumot nem árultak el a szakértők.
A bicikliseknek is ismerniük kell a KRESZ-t
Az elvárható döntés alapelv talán az egyik legfontosabb mind közül. Ennek első pontja szerint elvárható a közlekedőktől, hogy a vezetéshez szükséges tudással és képességgel rendelkezzen. Értelemszerűen ez a két egyszerűnek hangzó tagmondat kizárja a tudatmódosító szerek fogyasztását az autóba pattanás előtt, hiszen ekkor sérülnek a közlekedő képessége (mint a reakcióidő, vagy a döntéshozatali képesség). Ezentúl az idősebb sofőröket is arra kötelezi, hogy folyamatosan lépést tartsanak az új forgalmi szituációkkal, de az alapvetően nem jogosítványhoz kötött járművezetőktől is elvárja, hogy ismerjék és alkalmazzák a KRESZ előírásait. Kerékgyártó János államtitkár újságírói kérdésre ezzel kapcsolatban elmondta, nem terveznek „biciklis” vezetői engedélyt.
Mikor léphet életbe?
Ahogy a Magyar Közlönyből kiderült, a kormány 2025. március 31-ét szabta meg határidőnek. A szabályalkotók elmondták, ez csak amolyan „belső” dátum, eddigre kell kidolgozni a teljes csomagot, hogy az a kormányzat elé terjeszthető legyen. Ezt követően még el is kell fogadnia a döntéshozóknak az új szabályrendszert, majd valamennyi türelmi időt is kívánnak hagyni, hogy a teljes lakosság megismerhesse az újdonságokat és felkészülhessenek a változásokra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy leghamarabb 2025 őszén, de reálisabban nézve 2026 elején léphet ténylegesen életbe az új KRESZ.