Az Angyal unokája – a Volvo C70 kupé
Ritka madár: Volvo C70 2.0 HPT, 1998
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A Volvo a C70-essel zárta le kocka korszakát. Az olaszos stílusú kupét alig ismerik, pedig nem csak gyorsulási versenyen okoz meglepetést.
Szolid megjelenés, elegáns forma. Egy jó karban lévő Volvo ezt tudja, pláne ha kupé
Ha azt mondom kupé Volvo, milyen autó képe sejlik fel? Bár a svédek az elmúlt ötven évben minden korszakukban kínáltak stílusos kétajtóst, a nagy számok törvénye alapján az embernek sokkal inkább a tudatába férkőztek a hatalmas kombik és kocka szedánok. Csak egy pár típust említve ott volt a kétajtós Amazon, vagy a sportos 242 GT és a már valódi kupéforma 262C. Utóbbi kettő nagyon ritka, előbbi meg már bőven negyven felett jár. Nem lett tömegmodell a 780-as sem, de volt olyan szerencsénk, hogy egy arany példányt nemrég bemutathattunk. Ha szigorúan vesszük a kupéságot, akkor a képeken látható C70 máig az utolsó rendes kupé Volvo, hiszen utódja már kupé-kabrió, a C30 meg csak egy trükkös kompakt ferdehátú.
Ha viszont úgy nézzük, akkor ez a C70 gyárilag is 245-öt megy és 7,5 alatt van százon. Plusz 54 lóerő és 65 Nm nyomaték meg egy igazi vadállattá teszi, persze csak ha éppen úgy akarjuk
Méretei, minősége és kiállása alapján az első generációs C70 kupé méltó ellenfele volt a korabeli BMW 3-as kupénak és a Mercedes-Benz CLK-nak is. Az Audi meg akkoriban kétajtóst épp nem kínált. A Volvo nálunk azért is maradt szinte ismeretlen, mert bár tudásban ott volt, ahol a hátsókerékhajtású, német ellenfelei, de presztízse itthon nem volt összhangban az arcpirítóan magas árával. Nem úgy ma. Ahogy a skandináv prémiumautók általában, a spéci C70-es értékvesztése is drámai. Jó hír viszont, hogy a mostani mélyponton a legelérhetőbb. Spekulánsok figyelem! A Peter Horbury rajzolta kocsinak minden esélye megvan, hogy idővel klasszikussá érjen.
A megjelenésén nagyon sokat javít a fiatalítás, aki csak teheti, meglépi az átlakítást. A fara viszont egyedi és kortalanul szép
Mint általában a Volvóktól, úgy a kupé C70-estől még inkább tart a magyar használtautó-vásárló. Pedig nincs ám benne nagy ördöngösség, igaz egy pár dologra illik odafigyelni, hogy jó kocsi maradhasson tizenéves korára is. A C70-es 1997-ben jelent meg és rögtön egy filmfőszereppel kezdett. A Val Kilmerrel a címszerepben forgatott Az Angyal című mozi a hatvanas évek angol tévészorzata után ismét egy kétajtós Volvót szerepeltetett. Míg Roger Moore P1800-asa sportkocsi, addig a hetvenes már igazából csak gran turismo, de ez semmit nem vesz el az értékeiből.
225 helyett 235 milliméteres gumikkal jobb a tapadás, de ehhez már kellettek nyomtávszélesítő pogácsák is. A végeredmény egy nagyobb terpesz
Érdekes módon kabrióként csinált nagyobb karriert a modell, hisz a 72 ezer legyártott példány közül jó 50 ezer a vászontetős. Hiába nem volt elég merev, a skandináv országokban és Amerikában - ahol a legtöbb fogyott belőle - szerették a vevők és sem az árral, sem a presztízzsel nem volt semmi bajuk. A kupét viszont kevesebb ideig is gyártották, a 2002-es modellfrissítést már csak a kabrió kapta meg és úgy egészen 2005-ig készült. A C70-est is a 850-essel bevezetett platformra építették, formái mégis modernebbek, mint a vele egykorú S70 szedánnak és V70 kombinak. Kerekdedsége főleg a hátsó felén látszik, pedig a szélvédő és a tető íve más, ahogy az első lökhárítók is.
A keret nélküli oldalbakok minden tavasszal örömöt okoznak Tamásnak. Öncélúságukban gyönyörűek így
A 70-es sorozat motorjai közösek, mind a Volvo '90-es évektől használt moduláris motorcsaládjából származik, amit nemrég futtattak ki és már dicsőítettük, például a Ford Focus RS-ben is. A hetvenesek orrába csakis soros öthengereseket építettek, mindet keresztbe. A C70-esek a sorozat erősebb motorjait kapták csak meg és nem létezett belőlük összkerékhajtású, de ettől jutott nekik is elég érdekes részlet.
A felirat diszkrét, de a kekeckedőket azért leszereli. A fényezett sárfogó gyári. Az olíva zöld gyöngyház szín fénytől függően változtatja árnyalatait
A kupé gyárilag ötféle motorral készült 163 és 240 lóerő között. A lökettérfogat 2,0, 2,3 vagy 2,4 liter, voltak közöttük atmoszferikusak és turbófeltöltős változatok is. A cikk címében 2.0 T-t írtam, de a képeken szereplő zöld autó orrán és farán is diszkrét R feliratot szúrhattak ki a szemfülesebbek. Hogy is lehet ez? A 2.0 T változat a C70-esben létezett 163 lóerővel is, de ez a Zöld nem a Németországban és itthon is árult specifikációjú, de teljesen gyári. Olaszországból származik, ahol keményen megadóztatták a lökettérfogatot, így a kisebb lökettérfogat a nagyobb turbóval és 226 lóerővel volt a nyerő változat.
Semmi felforgató erejű újítás, csak egy korabeli tipikus Volvo belső. Aki szereti, az rajong az öreges formáiért és a kényelméért
Na de akkor mitől lesz R? Tamás ki akarta használni a turbómotorban rejlő potenciált. Tudta, hogy pár módosítással simán fel lehet húzni akár 300 lóerőig, de nem ez volt a cél. A finomításra konzekvensen motor optimalizálásként hivatkozik. Csak egy alacsony fordulaton is erős, jól autózható, elegáns kocsit akart, amiben azért van némi spiritusz is. A műszaki táblában a gyári adatok szerepelnek, azok is elég jól mutatnak, de már a chiptuning előtti teljesítménymérésen okozott meglepetést a C70. A mérést végző szakemberek elismerően biccentettek a gyárilag 226 lóerős kocsi 243 lóerejére. Tamás rögtön tudta, hogy a 0,9 baros turbónyomás az ő autóján is át lett állítva 1,0 bárra. Ez egy teljesen bevett, otthon is elvégezhető tuningfogás. A típusspecifikus ATC chiptuninggal és a hozzá belőtt, nem eszement, csak 1,15 baros turbóval viszont már simán tudja a 280 lóerőt és a 375 Nm-t. A gyorsulása így alig 6 másodperc.
Hatalmas fakormány, kő logikus elrendezésű kapcsolók és minden irányban elegendő hely a beltér ismérvei
Tamás, az autó gazdája hosszan ecseteli a többi apró és finom változtatást, amiket a nem szakavatott szem ki sem szúrna. Fényes és csillog, de ha valaki nincs benne könyékig a Volvo típusokban, sosem jönne rá, hogy mint a legtöbb C70 kupéra így erre a zöld autóra is felkerült annak a bizonyos késői kabriónak az orra. Mások az indexek és a kristálylámpának becézett sima burás fényszórók. A hűtőmaszk meg az öreges, függőleges krómozású helyett négyzetrácsos. Apró trükk, minden csereszabatos a stílusos fiatalító kúrához, de kapaszkodjanak meg. A bontóból évek alatt is csak nehezen megszerezhető cuccok bolti új ára együtt összesen 470 ezer forint.
Elöl a kosarasoknak is kényelmes, hátul sem szűk, de kimászni felér egy tornamutatvánnyal
Tamás vállalja a hóbortját és álmai autójára simán elköltötte így még az ára harmadát. A felnikkel viszont kicsit csalt. Ezek nem a C70-es saját, hanem az első S80 T6 18 colos és nagyon hasonló kerekei, amiket 150 ezerért megkapott. A hozzávaló, szögletesebb küllőjű Triton már nem is elérhető, de van hozzá magnéziumfelni raktárról: 1,3 millió az ára, nagyjából amennyit a komplett autó ér. A kedves olvasó talán eddig sem tudta hova tenni a C70-est, de tudjuk még tovább árnyalni a képet. Van egy nem túl drága, de elég erős kupénk, amire úgy is lehet költeni, hogy amúgy nincs baja. Most jöjjenek a luxusrészletek! Az ülések a Volvo régi, jó receptje szerint elsőrangú kényelműek. Tömésük hibátlan, de a félbőr kárpiton a vezető ülepe alatt látszik már a 17 év és a 270 ezer kilométer. Tamás szeretné a székeket kicserélni, ha lesz egy megfelelő bontott darab. Ha nem, akkor meg maradnak ezek és új héjat kell kapjanak, mert a színben passzoló, elektromos állítású és memóriás, fűthető szék nem olcsó.
Kifejezetten megnyugtató, régies csetreszek a kormány mindkét oldalán és a szent hifi, illetve klímapanel középen. Természetesen a tekerős fedélzeti számítógép is hibátlan
Ez a zöld autó olyan közepesen felszerelt, nincs benne például tempomat, meg tolótető, de így is igen gazdag az ellátmánya. Négy légzsák, kipörgésgátló, ABS a védelemért és felfújható gerinctámasz, lámpamosó, kétzónás klíma került bele a kényelemért. Alapból járt hozzá a tíz hangszórós prémium audiorendszer is, a műszerfali fejegység kazettás és három CD-t kezel, ezt a csomagtartó hatos CD tárja egészíti ki. Nagy kunszt volt ez a kilencvenes években. A kivételes példányon érezni, hogy kézzel készült. Amit a kabrió tulajok sérelmeznek, az itt egyáltalán nem jelentkezik; neszt csak a műszerfal felől hallani, de ez mondható típushibának. Nem zavaró, de van rá szakember aki könnyen orvosolja.
Soröt, keresztben. A kacskaringós toronymerevítő gyári Volvo, de a jobbkormányos változatra való, így hatod áron el lehetett hozni. A csomagtér mérete és formája is jó
Menet közben minden nagyon kellemes és a Volvós nyugodtságot némi feszesség vegyíti. Hiába, a Tom Walkinshaw Racing (TWR) segítéségével hangolt futómű sokkal potensebbé teszi az S70-esnél. Egy gyorsulási versenyen brahiból induló tulajt a rommá tuningolt BMW-t hajtó ellenfél azzal fogadta, hogy "A színházas gyerekkel kell menjek?". Lett is színház, mert bár az elsőkerekes C70 az elinduláskor hátrányban van, de 3000-es fordulat fölött akkorát lép, amit egyszerűen nem néznénk ki belőle. És tényleg. A kettest nagyjából százig kiforgatva a harmadik fokozatban még egy olyan hatalmasat tol a turbós sorötös, hogy az már arcpirító.
Magával ragadó egyéniség a C70-es kupé Volvo. Kevés mai autó mondhatja ezt el magáról. Ára és fenntartási költségei abszolút összhangban vannak a tudásával
Érdekes, hogy normális, de azért lendületes közlekedés mellett is a legtöbben menekülnek a C70 elől az autópályán. A versenyző kedvűek meg az Impreza WRX STI szintje alatt repülő rajtból többnyire alulmaradnak, német autópályán nem gond kiakasztani a sebességmérőt sem. Ez a kettős karakter talán még szimpatikusabbá teszi a C70-est. És a legjobb, hogy mindezt olyan 1-1,5 millió forintért megkaphatjuk. Persze az alkatrészárak nem éppen alacsonyak, de akinek ez az egyediség megéri, az jó vásárt csinálhat a négyüléses kupéval. Napi használata és fenntartása kicsivel több ráfordítást igényel, de semmivel nincs több hibája, mint egy tucatautónak.
azért az, hogy egy Hondát, Seatot egy lapon említünk egy VOlVOval…. , na az egy vicc kategoria
Igazad van, nyersen fogalmaztam én is, sajnálom.
A type-r meg a cupra nagyon jó autók, bár én úgy vagyok vele, hogy túl drága ahhoz képest ami. Az új honda biztos fergeteges lesz az adatai alapján. A régitől annyira nem voltam lenyűgözve, egyszer akadtam össze egyel, és bár nagyon jól ment, minden fokozat végén én voltam az erősebb. De természetesen le kell szögezni, hogy az egy gyári, az enyém meg chipes verzió, illetve teljesen más célra is épültek. De erőben ezek nagyon hasonló kocsik.
„…monitor előtt, arctalanul, névtelenül. :D”
Szerinted erre mi a megfelelő reagálás?
Gondoltam van valami háttere a megjegyzésednek. Isten ments, hogy „elsunnyogjam”, ha van rá igény.
„…kolosszális baromságokról beszélsz.”
Az idézeteket nézve szerintem nem én kezdtem a vagdalkozást. 🙂
Az „túl erős” autókra visszatérve egyébként nincsenek teljesen elszállt igényeim. Nekem már a 10 millió körüli autók is nagyon megfelelőek lennének 300 lóerő körüli teljasítménnyel: Civic Type-R, Leon Cupra 280
Rám valóban lehet mondani a keményen bevállalós jelzőt, de szerencsére eddig még mindig jól kalkuláltam.
Azt viszont el kell ismerned, hogy a 10-ből 8 nagyon nem valós, vagy nagyon nem jól látod a dolgokat.
Mellesleg én sem vagyok híve a másik csesztetésének, ha nem ad rá okot.
Jó éjszakát és jó autózást kívánok. 🙂
Hozzáteszem amúgy, hogy nem a számok miatt kapta a tuningot. Alapvetően ugye ez egy 1600 kilós autó, 2 literes motorral ami baromi gyenge hozzá, ameddig 3000-es fordulatnál nem kezd el tölteni a turbó. Viszont a chipnek köszönhetően alul is egy nyomatékosabb, jobban vezethető autóvá változott. Az, hogy fent is jóval erősebb lett, az csak adalék, plussz öröm. 🙂
Ugyan, te csak szereted megmondani a frankót, kommentekben, nincs ezzel semmi baj. Trollfocin erre találták ki a „megmondóember” kifejezést.
Természetesen jó leírnod azt, hogy egy vicc az én kocsim a te kedvenceidhez képest, mert ezzel biztos idegesítesz. Tojok rá, nem azt mondom hogy ez a legjobb kocsi a világon, maximum ár-érték arányban ebben a kategóriában nagyon erős. Az biztos, hogy a saját kereteimhez képest, elegáns és jó autót választottam. Persze vehetnék én is 40 millióért valami luxust sportkocsit, ami minden tekintetben jobb, de nekem sincs rá keretem, illetve engem nem is érdekel. 3 év után is azt vallom hogy tökéletes nekem ez az autó, nem vágyom másra. Ha lenne 10 millióm autóra, akkor se vennék mást, mert annyi pénzt én már nem költenék autóra. (max ha nyernék a lottón és/vagy milliárdos lennék)
Az A-ból B-be való eljutáshoz okos döntés egy megbízható, biztonságos kis autó. De ez a kocsi nem erre van, hanem hogy az előbb említett távot örömmel tedd meg.
Mazsola… Halvány fogalmad sincs hogy vezetek, ugye? 🙂 Erről beszélni is kár. Én gyakran látok olyan sofőröket akik a képességeikhez mérten túl sokat kockáztatnak, ez azért sok dologból látszik élőben. (Rossz, késői reakciók, stb) Ami engem illet, én dinamikusan vezetek, de nem kockáztatok. Amúgy se egy kanyarvadász autóról beszélünk, inkább az egyenesekben adja meg az élményt, hogy ha ott a hely, akkor kilő mint egy rakéta.
Személyes találkozó? Ez a legalja annak amit fel lehet hozni neten, kommentekben. Sok helyen hallom/látom a klasszikus gyere ki a hóra acsarkodást. Szerintem felesleges, mert főleg ha van közös téma, mint az autók szeretete, akkor lehet normális, civilizált emberként is beszélni. Én inkább ezt pártolom, veled is, akár egyetértünk, akár nem.
Az hogy ez a kocsi nem premium kategória, ott azért erős öngólt lősz. 98′-as piacra dobásakor 15-16 millió Ft-os árcédulája még mai szemmel is marha erős, pedig akkor még többet ért a pénzünk. A világon első autó ami high end dolby hifivel, 10-11 dynaudió hangszóróval készült kézi összeszereléssel, x oldalas extra listával… (nézz utána mennyi mindent lehetett kérni bele). Más kérdés persze hogy nem lett világsiker (főleg az ára miatt, mivel egy azonos évjáratú clk olcsóbb volt), illetve most éri talán a legkevesebbet értékben.
Mindenesetre szerintem hanyagolhatjuk a vagdalkozást, főleg ha azonos állatfajból származunk. (Benzinvérűek)
1. Nem fáj a túl sok lóerő, sőt kimondottan szeretem, de azt is elismerem, hogy nagy valószínűséggel nem tudnék felnőni a feladathoz. Nagyon észnél kéne lennem, hogy ne vállaljam túl magam. Nem a te autódra gondolok, mert az egy vicc a kedvenceimhez képest, de bizony én is megvenném azokat, ha sok pénzem lenne, elismerve, hogy feleslegesen erős a közutakra.
2. Számomra egy normál 1,2-es autó nem esszerű. Egyáltalán nem lehet bármilyen autóval dinamikusan közlekedni a városban az én igényim szerint. Az országúton meg végképp nem. Ezek szerint a dinamikus és dinamikus között nagy különbségek vannak.
Aki leírja, hogy Budapesten 10 autósból 8 dinamikusan vezet az nagyon messze van attól, hogy tudja mi az igazán dinamikus vezetés, de durvábban fogalmazva mazsolának is nevezhetném. 🙂
3. Egyértelműen mindenkinek szíve joga olyan erős autóval járni amilyennel akar, csak nem kell magyarázni a bizonyítványt. Talán személyes találkozót akarsz, hogy bizonyítsam az állításomat?
4. Elhiszem, hogy alacsony fordulatról jobban megindul az autó és egyéb előnyei is lehetnek a „feleslegesen sok” lóerőnek, de nem is ezt vitattam.
5. Nagyon messze van az autód a „prémium” kategóriától, de ennek ellenére sem kerestem benne értelmi magyarázatot, hiszen a lehetetlen dolgokat nem szoktam erőltetni. Ez az autó valóban az érzelmekre hat. Egy dolgot jegyeztem meg, hogy szerintem felesleges volt közel 300 lóerősre tuningolni, de ebben egyértelműen nem fogunk egyetérteni.
Az viszont jó, hogy számodra minden pénzt megér az autód, mert akkor valószínűleg jól választottál. Remélhetőleg később sem fogod megbánni.
Miért fáj az neked hogy ha sok lóerő van a kocsiban? Ha ésszerűség alapján veszel kocsit, akkor ott vannak az 1.2-es corsak, azzal is lehetsz dinamikus. Ebben a kocsiban mi az ésszerű? Azért veszed, mert szereted, és elviseled a hátulütőit. Bármilyen kocsival lehet dinamikusan közlekedni egy városban, nem ezen múlik.
Sokat jársz városban, dinamikusan, helyezkedve. Fantasztikus. Ez 10 autósból 8-ra igaz. Tulajdonképpen jó a frászt érdekel, hogy sokat vezetsz? 🙂 Ez olyan, mint amikor a kocsmában a 120 kilós szerencsétlenek jobban tudják hogyan kell játszani a focit, mint az a pár „béna” akit épp tv-n néz a BL döntőben.
Csak azért mert feleslegesen sok a 300 lóerő, akkor hülyeség ezzel járni? Vagy tuti nem tudja kihasználni a tulaja, esetleg eleve nem is képes uralni? Te aztán jobban tudod biztos, főleg egy monitor előtt, arctalanul, névtelenül. 😀
Hozzáteszem a 300 lóerő csak 1 adott fordulatra vonatkozó adat, tehát eleve kolosszális baromságokról beszélsz. Egy 300 lóerős autóban minden bizonnyal jóval több nyomaték van, mint a többiben, így nem is kell kiforgatni, kis gázfröccsökkel is könnyen, jól haladsz. Ehhez párosul egy jobb váltó, jobb úttartás, stb. Ehhez nem kell 50-es táblánál 120-al menni. Ellenben megelőzni egy buszt, csak 1 pillanat.
Hihetetlenül tapasztalatlan vagy, ha egy 15 éves premium kategórás effektíve benzintemetőben, értelmi magyarázatot keresel. Egy ilyen kocsi nem praktikus, drágább tartani mint egy normális közlekedésre kitalált autót, rengeteget eszik, stb. Az ilyen kocsit a „lelkéért” veszed, hogy amikor reggel meglátod, ne az legyen az első gondolatod, hogy „hú de okos vétel volt”, hanem az, hogy „ez minden pénzt megér”. Legyen ritka, kényelmes, szóljon a hifi mint az álom, és ha rálépek a gázra, ne legyen kérdés.
„…napi szinten járok vele, 99%-ban Budapesten”
Miről beszélünk?
Városba 300 lovas autó???
Nem csodálkozom, hogy nem érted a lényeget.
Az előzést, a robbanékony besorolást gyakran körültekintéssel és jó helyezkedéssel simán ki lehet váltani. Arról nem is beszélve, hogy a városi előzéshez, besoroláshoz jóval kevesebb lóerő is elég lenne.
Nekem elhiheted, hiszen sokat járok Budapesten igen dinamikusan autózva, folyamatosan előzgetve, helyezkedve.
„…napi szinten járok vele, 99%-ban Budapesten”
Miről beszélünk?
Városba 300 lovas autó???
Nem csodálkozom, hogy nem érted a lényeget.
Az előzést, a robbanékony besorolást gyakran körültekintéssel és jó helyezkedéssel simán ki lehet váltani. Arról nem is beszélve, hogy a városi előzéshez, besoroláshoz jóval kevesebb lóerő is elég lenne.
Nekem elhiheted, hiszen sokat járok Budapesten igen dinamikusan autózva, folyamatosan előzgetve, helyezkedve.
Sose értem amikor ezzel a „nem tudod kihasználni a sok lóerőt” dumával találkozom. Miért ne lehetne? 3 éve napi szinten járok vele, 99%-ban Budapesten, és hidd el ki lehet használni. Egy előzéskor, besoroláskor, stb. Hozzáteszem, hogy a 300 lóerő is csak egy adat. Sok múlik az autó tömegén, váltóján, hajtásán, stb. Egy 900 kilós de 180 lóerős kocsi is mehet hasonlót mint ez.
Elektronikai hibáról főleg nem tudok. Nálam sose volt, a klubban se emlékszem, hogy a ~40 autóból bárki panaszkodott volna.
Ennek a kocsinak nem ezek a negatívumai. A rossz dolgok viszont inkább csak apróságok, pl a fordulókör, ami akkora mint a Föld-Hold távolság, vagy a macerás tolatás kevés kilátással. Emiatt városban kevésbé praktikus (na meg a 13 literes fogyasztás miatt), de ha azt nézem mit ad cserébe, akkor inkább ez mint egy gazdaságos fapad.
Ha valaki gyorsulni akar amúgy, akkor arra mindig van hely és rengeteg ellenfél, csak tudnia kell hol keresse.
De ezzel megy műszakira, nincs belőle gond. Nem akkora a szélesítés, hogy kilógjon a kerékjáratból. Amúgy 1 éve van fent, nem jött ki csapágygond.
Szívesen máskor is. 🙂
Nem motorhibáról volt szó, ha jól tudom, hanem elektronikai és más egyéb problémákról. Nem állt meg alatta az autó, de egy idő után bosszantó, ha mindig van valami, minek nem kéne lennie.
Szerintem tudod, hogy miről van szó, ha nem csak hobbiautóként használod a járgányt hetente 100-200km-re.
Ha mégsem, akkor örülj neki, mert abban az esetben nem csak egy szép és gyors autód van, hanem megbízható is.
Használd egészséggel!
Tapasztalataim szerint a 300 lóerő sok közútra. A sofőrök 95%-a nem tudja kihasználni és egyébként veszélyes is lenne. Az már egy olyan dimenzióba kergetheti az embert amire a többi autós nincs felkészülve, rosszabb esetben maga a tulajdonos sem.
Örülök neki, ha te abba az elhanyagolható 5%-ba tartozol. Én még ilyennel nem találkoztam, de biztos csak szerencsém volt, pedig már összeakadtam nagyon sok erős autóval.
Mellesleg az meg sem fordult a fejemben, hogy elszálltál vele, max. nem tudod kihasználni azt a sok lóerőt.
Nyilván egy két gyorsulásnál jól jön, de tapasztalataim szerint arra már nagyon kevés lehetőség adódik, főleg egy megfelelő ellenféllel. 🙂
Szép autó. Kár hogy a CV70 I-hez nem volt kapható AWD, HA túléli a következő 10 évet akkor nagyon közkedvelt Oldtimer válhat ebből a kocsiból.
Gondolom nem ezekkel a kerekekkel és a nyomtávszélesítőkkel megy műszaki vizsgára.
Kerékcsapágyak még jók?
you made my day 🙂
Az autó az enyém.
Fura, hogy a hazai C70 klubban létezése óta benne vagyok, és összesen 1 db motorhibás c70-et láttam, az is a kontár tulaj miatt. Amúgy érdekes módon 3 év alatt soha senki nem panaszkodott semmi műszaki bajra. De te ezt biztos jobban tudod mint mi!
Azt honnan tudod hogy képtelen vagyok uralni az autót? Tán ismersz, és láttad már, ahogy tetőre rakom minden második kanyarban? 🙂
Saab! Na tessék, még rosszabb. 🙂
Tudtommal csak a 9-5 2,8 t Aero 300 lovas, ami nem egy sportkocsi. Zabálni nagyon tud, menni kevésbé.
Talán azért vetted, hogy a tudat meglegyen? Azt már nem is merem feltételezni, hogy valami tunigolt „csodával” villogsz, mert az lenne a vicc felsőbb kategóriája.
A hozzád hasonló sofőrökön szoktam röhögni, amikor beérem az országúton és hirtelen eszébe jut, hogy neki valószínűleg erősebb autója van, ezért elkezd szívózni. Nagyon rá szoktak faragni, így te is jobban teszed, ha megelégszel csak a tudattal, vagy az elképzeléseiddel. 🙂
Azt pedig, hogy kinek van ócska autója, ne feszegessük. Főleg, hogy egy csődbe ment cég által gyártott Saabból osztod az észt. Azért mentek csődbe, mert kevés olyan balek van a földön, aki megvesz pl. egy ilyen semmilyen autót. 3 évesen a felét sem éri, így a nagyra vágyó „csórók” rákaphatnak és boldogan feszíthetnek benne, mert elhitetik magukkal, hogy eljutottak valahova. 🙂
Respekt a tulajnak! Én nem vagyok streetracer, de szívből kívánom, hogy fújja ki az orrát a menőmanó féle kissrácoknak, ha, mint a cikkből kiderült, szereti az ilyesmit. Ne zavarja, hogy az olyanok majd idejönnek a frusztrációjukat levezetni, itt mi vesszük majd kezelésbe őket.
További sok örömöt az autóhoz.
SAAB. Nem Volvo. Egy ócska, fék nélküli varrógépből enyhén szólva is vicces az emberkedésed.
Megint valami, amiről fogalmad sincs kubikos.
Fizesd be az adódat inkább, amit elcsaltál. Akad dolgod bőven. Figyellek!
Valóban nem néz ki rosszul ez az autó, de elég megbízhatatlan szerkezet.
Egyik ismerősöm 2 évesen vett egyet, de 7 évesen már örült, hogy megszabadult tőle. Mindig volt valami nyűgje.
Hiába a Volvo nem a megbízhatóságáról híres.
Menni lehet, hogy tud, de mit ér az erő ha nem uralod?
Itt is van egy balfék, aki az állítólagos 300 lovas Volvójával vigéckedik, de még egy 150 lovas autót is kihívás lenne kihasználnia. 🙂