Autófeltörés nélkül is lába kélhet a bent hagyott értékeinknek

Mint sok más cikkünket, a mostanit is az élet szülte: kollégánk autóját kirabolták, pontosabban csak a táskáját vették ki belőle, gyakorlatilag egy szempillantás alatt. Az okozott kár százezres nagyságrendű, a tolvaj haszna valószínűleg csak néhány tízezer forint. Hogyan történt, mit tehetünk a hasonló eset ellen, illetve mi a teendő, ha mégis megtörténik a baj?
Jelen eset klasszikus, s bárkivel megtörténhet, aki valaha is bármi értékeset vagy fontosat hagy az autójában. Nem kizárt, hogy kollégánkat kifigyelték már, hiszen mint sokszor máskor, gyermekéért ment az óvodába. Táskáját nem szokta magával vinni, mindig a csomagtérben, kívülről nem látható helyen tartja azt. Ezúttal, szerinte a táskát külső szemlélőnek nem láttatva, de kivett onnan valamit. Talán ez kellő jel volt a tolvajoknak, hogy van valami a csomagtérben. Ebből tudhatták, hogy most kell lépniük. Ő rányomott a zár távirányítójára, s nem ellenőrizte, hogy az reteszelt-e. Nyilván nem, hiszen ma már szinte klasszikusnak nevezhető módszerrel blokkolhatták a rádiójeleket. Aki ilyet tapasztal, hogy autója nem záródik be elsőre, az jobban teszi, ha nem újból rányom a zárógombra, hanem kulccsal reteszeli a zárakat, több zárási kód lehallgatásával, illetve blokkolásával ugyanis akár az ugrókódos rendszerek is kijátszhatóvá válhatnak. Ez persze márkánként eltérő, de az ugrókódos rendszerek sem tekinthetők támadhatatlannak.
Ez esetben azonban vélhetően egyszerű blokkolásról volt szó, hiszen csak egy gombnyomás volt, s az autóhoz visszaérve viszont feltűnt, hogy a nyitógombra nem kattannak a zárak, hiszen már nyitva voltak. Következett a csomagtér ellenőrzése, s kollégánk táskája már nem volt ott. Ugrott a számítógépe és összes személyes irata is. Rohant a kesztyűtartóhoz, ahol GPS, a kézifék mellett pedig a házukba bárkit beengedő távirányító lapult, azokat szerencsére nem vitték el. A tolvaj nem kockáztatott, csak a megszokott, máskor a csomagtérből kiemelt táskáért ugrott. Mennyit profitálhatott? A témában otthonos rendőrök szerint mintegy 20-30 ezer forintot, az orgazdák ugyanis jellemzően tizedáron veszik át a lopott holmikat.
Mennyi a kár? A tolvaj hasznának mintegy tízszerese, hiszen kollégánk laptopja nem a legolcsóbbak közül való volt, s igazolványainak beszerzésére, bankkártyájának pótlására is bőven kellett fizetnie. Utóbbi bankonként eltérő, 1-8 ezer forintos tétel, az igazolványok azonban fix díjasak. Beszerzésük előtt mindenképp rendőrségi jegyzőkönyvet kell beszerezni! Ez nem lehetőség, hanem kötelezettség, ha személyes okmányainkat ellopják, akkor azt a rendőrségnek jelenteni kell, s cserébe jegyzőkönyvet kapunk. Ha lakáskulcsunkat is eltulajdonítják, akkor a rendőrségi ügyintézéssel párhuzamosan lakásunk védelméről is azonnal gondoskodni érdemes!
Amennyiben megvan a rendőrségi jegyzőkönyv, következhet az igazolványok pótlása. Ijesztőnek tűnik, kollégánk számára is annak tűnt, pedig valójában nem annyira elképesztően macerás az ügyintézés, mint azt elsőre gondolnánk. Nem szükséges a lakóhelyünk szerinti vagy a Központi Okmányirodába menni, bárhova mehetünk, a legtöbbe akár előzetes időpont nélkül is, ám arról, hogy a kiszemelt okmányirodába, illetve kormányhivatalba mehetünk-e sorszám nélkül, az egységeket soroló okmanyirodak.hu weboldalon, illetve az ott szerepeltetett telefonszámokon ajánlott tájékozódni.
Optimális esetben útlevelünket és személyi igazolványunkat nem lopják el egyszerre, ha azonban erre mégis sor kerülne, akkor sem leszünk teljesen elveszett emberek, ám ilyen esetben csakis a születési helyünk szerinti okmányirodába mehetünk, ahol anyakönyvi kivonatunk másolatát kell kikérni, 2000 forintért (házasság során felvett név esetén a házassági anyakönyvi kivonat is szükséges). Az anyakönyvi kivonatra ráadásul elvileg a lakcímkártya elvesztése esetén mindenképp szükség lenne, ugyanis jogszabály szerint az útlevél csak lakcímkártyával együtt lenne elegendő az ügyintézéshez. Sok esetben nem kérik azonban azt az okmányirodák az új papírok kiállításához. A személyiért egyébként 1500, a hozzá tartozó lakcímkártyáért 500 forint illetéket kell befizetni, s lopás esetén kérvényezhetjük utóbbiak méltányossági elengedését a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnál (http://kih.gov.hu/[/url]). Az új jogosítványért ugyanakkor mindenképp le kell perkálni 4000 forintot, s fontos tudni, hogy alapesetben azt a korábban kiállított igazolvány, azaz az orvosi alkalmasság érvényességével állítják ki. Ugyanilyen összegbe kerül azonban az új csináltatása is, természetesen friss (külön 6800 forintos tételt jelentő) orvosi véleménnyel, így hosszú távon utóbbival spórolhatunk.

Személyes okmányaink mellett autónk forgalmi engedélyét is az okmányirodában (mai nevén kormányhivatalban) pótoltathatjuk, ehhez alapesetben az autó törzskönyvének bemutatása szükséges és 6000 forintba kerül, az új forgalmi kiállításához tudni kell (a 2004. május 1. után rendszámot kapott autók esetében) a szélvédőre ragasztott érvényesítő plakett sorszámát is, azt ugyanis bevezetik az új forgalmi engedélybe. Ha esetleg autónk törzskönyvét is ellopták, az is pótolható, csak extrán, egy korábbi cikkünkben részletezett módon macerásan, és jó tudni, hogy annak hiánya annak ellenére nem akadályozza meg az új forgalmi engedély kiadását, hogy ahhoz amúgy a törzskönyvet be kellene mutatni.
Adókártyánkat a NAV ügyfélszolgálatain, 2200 forintért, míg Társadalombiztosítási kártyánkat teljesen azonos módon az OEP ügyfélszolgálatain, 3000 forintért pótolhatjuk. NAV, OEP, ismeretlen helyek, rájuk gondolni is riasztó, nem hogy az ottani ügyintézésre. Pedig nem kell tartani tőlük sem, kollégánk például az OEP-nél megdöbbentő módon 8 perc alatt, a Központi Okmányirodában nem egész 1 óra alatt tudta pótolni iratait. Utóbbi hely előnyeként említik a Kormányzati Ügyfélvonal munkatársai, hogy ott egyetlen sorszámmal intézhető az összes személyes irat, sokan ugyanakkor kígyózó sorokra panaszkodnak. Kollégánk azt is elkerülte, épp jókor ment. Szerencséje volt? Dehogy, csak a bürokrácia nem, hanem csupán a tolvaj szívatta meg, de ő alaposan. Alapszabály, hogy autóban soha, semmit nem szabad hagyni, ahogyan az is, hogy időnként mégis kivitelezhetetlen, hogy mindenünket magunkkal cipeljük. Sajnos be kell látni, hogy nem tudunk védekezni a világ összes veszélyével szemben, a támadási lehetőségeket azonban érdemes minimalizálni. Ha leparkolunk, ne matassunk az autóban hagyott dolgok között, ne látszódjon, hogy van ott bármi, ha a távirányítóval nem tudjuk reteszelni az autó zárait, akkor legjobb, ha nem is parkolunk ott, de legalábbis jobb a mechanikus, nem távirányítón keresztüli reteszelés.