Átvert, de nem térített meg – Nissan X-Trail 2.0

Nem mai gyerek. Néhány hete frissült a Nissan legnagyobb SUV-ja, most mégsem az új arcot mutató X-Trailt teszteltük, hanem a tavaly év végén érkezett kisebb frissítést, ami még külsőben nem, de technikai tartalomban hozott néhány újítást. A kétliteres dízelről van szó, amit sokan hiányolnak a nagy SUV-k kínálatából, hiszen az őrült downsizing itt is érezteti hatását, az X-Trailhez is elérhető legnagyobb dízel eddig az 1,6-os volt. Persze a korábbi modelleknél volt kétliteres, sokan szerették is. Akik újra azért imádkoztak, most megkapták. Rightsizingnak hívják ezt a jelenséget, hiszen újra normális lökettérfogatú motorok kerülnek a legtöbb gyártó kínálatába, és a Nissannak is köszönhetjük, hogy az X-Trail combos dízelt kapott.
Karcos. Nem nevezném finom szerkezetnek, hangos köszörüléssel indul, természetesen gombnyomásra, utána pedig megkapjuk a dízelekre jellemző kerregést. Nem csak kint, bent is erős hangon szól a négyhengeres, és melegen legalább annyira rusnya a hangja, mint hidegen, mindenki azzal nyugtázta, hogy majd kisimul, hát nem. 177 ló, vakon is nagyjából ennyire tippeltem volna, ez már az a szint, ami egy ekkora dögöt is kellő dinamikával képes megmozdítani, nincs az az érzésünk, hogy négy apró henger küzd a haladásért. Városi terepjáróhoz nem igazán illik a karaktere, ez már a kirándulósabb hosszútávfutó és nem mellesleg terepjáró, mivel elektronikusan zárható összkerékhajtást is ad, amivel ott térünk le az aszfaltról, ahol akarunk.
Fokozatmentes? Nem sok időm volt átnézni a tesztautót átvétel után, csak mentem vele, így nem esett le, hogy tulajdonképpen fokozatmentes automatát csatolnak a kétliteres dízelhez. A trükkösen Xtronic automata váltónak hívott CVT egy igazi bűvész. Eddig csak kellemetlen élményem volt ilyen váltóval, nem bírom, ha egy autó úgy gyorsít, hogy közben csak bőg a motor, majd 5-6 ezres fordulatról hirtelen visszaesik 1000 környékére. Az Xtronic vezérlőegysége viszont hét virtuális fokozattal veri át a sofőrt, gyorsítás közben úgy variál a motor fordulatszámával, hogy simán elhisszük, itt valóban váltogatja az áttételt, de csak előre programozott fordulatszámokkal játszik. Még kézi állása is van a rettentő gagyi váltókarnak, így átvehetjük az irányítást, és még jobban elhihetjük, hogy villámgyorsan pakolgatja a fokozatokat. Akkor tűnt fel az átverés, amikor az első padlógázra csak bőgött, miközben simán elérte a 110-et.

Bőgő masina. Nem rossz az elképzelés, a megvalósítás meg egyenesen parádés, mégis megérződött a hátránya, épp amikor egy enyhébb terepen sikerült leátlózni a kerekeket. Jobb első a levegőben, kicsit fölfelé is állt a kocsi és csak pörgött a kerék, gázadásra meg csak akkor történt valami, amikor már koppant a padlón. Végül kimászott, nem volt nagy baj, de mégiscsak jobban bíznék egy bolygóműves váltóban, ha tudom, hogy sokszor fordulok meg járatlan úton. Kicsit még visszatérve a motorhoz, a nyers dízelesség teherautós hangulatot kölcsönöz az X-Trailnek, amire a karosszéria zörgései még jobban rájátszanak. Úthibákon nagyokat tud zörrenni, ráadásul a csomagtér három szinten pakolható padlóelemei nem teljesen passzolnak a helyükre, így folyamatosan zörögnek, de más fémes koppanások is jöttek hátulról. Egyébiránt kényelmes odabent, ebbe a tesztautóba még a plusz üléseket sem rendelték meg, így még nagyobb lehet a csomagtér. A komforttal nincs gond, magasan ülünk, mindent jól belátni a vezetőülésből és még a parkolás sem nagy mutatvány, megteszi helyettünk.
Parkolóművész. Kicsit másként csinálja, mint a legtöbb gyártó rendszere, azok ugyanis akkor mérik fel a parkolóhelyet, mikor már elhaladtunk előtte, az X-Trailnek viszont mi mondhatjuk meg, hová tolasson be. Meg kell állnunk a kinézett hely mellett és a kijelzőn beigazítani a keretet, ahová érkezni akarunk. Innen határozottan balra előre indul el, majd jobbra hátra, és bent is van, persze az irányt és a pedálokat mi kezeljük. Abszolút működik, több helyzetben bizonyított, bár komplikált valamelyest, így viszont nincs meg annak a veszélye hogy csak megyünk a sor mellett, mert azt hisszük, az autó nem vette észre a helyet. Szóval ezt is elég jól tudja, amiben némi elmaradást érzek, az a minőség, legalábbis a felhasznált anyagok tekintetében. Az új Micra beltere annyira más, annyival korrektebbek az anyagai, itt nagyon látszik, hogy a 2013-ban bemutatott harmadik generáció kezd öregedni, pontosabban kezdett, mivel már megérkezett a frissített modell, aminek már a belterét is összerántották, például megkapta a Micra kormányát és több lett a részlet is, valószínűleg minőségbeli javulást is várhatunk
Nem fontos a járt út. Ahogy a parkolórendszer is másokhoz képest különb úton jár, úgy az egész X-Trail alkalmas arra, hogy ne a járt utat kövessük. Nem csak divat, arra ott a Juke és félig meddig a Qashqai, a legnagyobb Nissan SUV viszont garantáltan alkalmas arra, amit elvárunk egy ekkora autótól. Az X-Trail ára valamivel 7 millió fölött indul, mire ilyen masszívan felszereljük, elérjük a 12 milliót, persze a 2,0 literes dízel a legdrágább motor. A csúcs Tekna felszereltség bódító, nem mellesleg nyitható üvegteteje is igencsak csábító. Motorosan nyílik a csomagtérajtó és kulcs nélküli a bejutás és az indítás is, valamint négy kamerából 360 fokos képet adó parkolókamerát is kapunk. Az X-Trail már családi autónak is kiváló, és most, hogy érkezik a frissített, valószínűleg számíthatunk készletkisöprési kedvezményre is.