A zöld autóktól szebb lesz a világ! – Ford Puma ST X teszt

Crossover, avagy szabadidő-autó, de nevezheted akár városi terepjárónak is, a lényeg, hogy a most tomboló divathullámon lovagol. Erről pedig már ezerszer elmondtam, hogy nem lehet belőlük igazi sportautót faragni. Most bizony kénytelen vagyok árnyalni a kijelentésemet. Anno a világpánik kitörése előtt, tavaly januárban még Portugáliában volt szerencsém kipróbálni először az új Pumákat. Fantasztikus útvonalakat választottak a szervezők, így annak ellenére, hogy csak háromhengeres motorokkal próbáltuk a Puma két szelíd változatát, máris világossá vált, hogy a Ford mérnökei a kis crossover alá is fergeteges futóművet terveztek. Aztán jött a meglepetés, a sajtótájékoztató után beterelték a kedves újságírókat egy sötét terembe. Előtte megeskettek, hogy titokban tartjuk, amit látni fogunk. Felkapcsolták a fényeket és ott állt a Puma ST, ugyanilyen Haribo-béka zöldben. Ne tudjátok meg, milyen nehéz volt titokban tartani, persze képeket sem készíthettünk, nehogy idő előtt kiszivárogjon. Kivárni pedig még nehezebb volt, de végre itt van és bárki megveheti, aki egy igazi ST élményre vágyik. Mert megadja, maximálisan, de az árát csak a végén árulom majd el. Hivatalosan Mean Green, szabad fordításban közepesen zöld a fényezés neve, ám valójában ez nagyon zöld. Annyira zöld, hogy szinte érzed a mutsu alma ízét a nyelveden, amikor megpillantod. Na, meg azt is, hogy egyre több adrenalin kopogtat a véráramodban, pedig még bele sem ültél, még meg sem nyomtad a motorindító gombot. Pedig, ahogy a Focus esetében, itt sincsenek olyan egetrengető különbségek a dizájn terén az ST-Line és a komoly ST között.

A hűtőrács mintázata ugyanaz, csak ott virít rajta az ST felirat, az első lökhárító formája szintén ugyanaz, csak több benne a fekete díszbetét. Valamint látványos, fekete splitter egészíti ki, Ford Performance felirattal.

Oldalnézetből az egyedi felnik adnak többet, a 19 colos méretű papucsokba is belevésték az ST feliratot, amiből hátra is jutott persze. És itt is ugyanaz a helyzet, mint elöl. A formák szinte ugyanazok, csak több a fekete elem, illetve a dupla kipufogóvégek árulkodnak még, na meg a nagy légterelő a tető végén. Na, de ideje beülni, pedig tényleg kellemes az autó külsején legeltetni a szemünket, de az igazi élmény menet közben vár. Bent is ízlésesen adagolták a sportosságot. Fehér cérnával varrt bőrburkolatú sportkormány, természetesen ST felirattal, fémmel fűszerezett váltógomb, valamint fergetegesen jól tartó, Recaro sportülések. Ja, meg némi szánszálas hatású műanyagdíszítés a műszerfalon. Ennyi, de nem is kell több - úgy tökéletes, ahogy van. Ráadásul több teret ad, mint a Fiesta ST, így hátul is kényelmes a csomagtérből pedig nem maradt el a Megabox sem, ami a Pumák különlegessége. A Sync 3 multimédiás rendszer továbbra is egyszerűen kezelhető a 12,3 colos érintőképernyőn. Egyetlen hibája még mindig, hogy nem választható magyar nyelv hozzá. De mindent tud, ami manapság elvárható, Apple CarPlay és Android Auto kompatibilis, illetve B&O hangrendszer is dukál mellé, ami gyönyörűen szól, csak hát többet fogjuk a „kávédarálót” hallgatni. Bizony, a háromhengeres motor is szépen szól, mindjárt rátérek arra is. Előtte még a kormánykerékről kell megemlítenem, hogy az ST annyiból is különlegesebb, hogy a küllőre kapott külön S gombot, amivel egyből a sport módra lehet váltani. Akad még Eco és Normal is, ha valaki épp normális szeretne lenni, de versenypálya üzemmód is, amit tényleg ésszel szabad csak kapcsolni. Egy kis babrálás után a rajtautomatika is előhalászható, ami persze a színház része, de állati jó, hogy rendelkezésre áll. Szóval az a bizonyos háromhengeres, 1,5 literes EcoBoost. Biztos sokak szemében furcsa, hogy mennyire ajnározom, de én már a Fiesta ST-ben is imádtam. 200 lóerőt és 320 Nm forgatónyomatékot hoztak ki belőle. Előbbit 6000-es fordulatnál adja le, szóval igazi kis pörgős masina, amit ha ügyesek vagyunk, akkor 6,7 másodperc alatt 100-ra lőhetünk. A hatfokozatú váltón nem fog múlni, minden egyes kapcsolás élvezet a precízen megvezetett karral. Az a bizonyos kávédaráló hang csak nagyon ritkán tűnik fel a motor felől, hiszen szépen morog, a kipufogó durrog Sport módban, illetve a lefújószelep sóhajtozása is kiegészíti a „zenekart”, ami arra hivatott, hogy minden egyes kilométer élmény legyen a Puma ST-vel. Még ECO módban sem veszíti el minden hangját, ellenben így tényleg lehet vele akár spórolósan is közlekedni, ha valakinek ilyen becsípődése van. Ebben a módban 6 és 7 liter között alakulhat a fogyasztás vegyes 100-on, a tesztfogyasztás viszont 9,3 liter lett, ami szintén elfogadható, főleg, hogy ezt már élvezkedve hozta. Tény, hogy a magasságát nem tudja letagadni, ami hatással van a kanyarokban mutatott viselkedésére, de ez csak a Fiesta ST-hez képest feltűnő. Hiszen igazi sínautó a Puma ST is. Képes vagy összeolvadni vele, minden centijét érzed az útnak, a kormányzás annyira közvetlen és pontos, mintha egyenesen az agyaddal lenne összekötve a szerkezet. A rajtprogram egyébként a Performance csomaggal jár, amihez mechanikus önzáró differenciálművet is adnak, ami tovább növeli az élvezeti faktort. Persze, kemény a futómű, rossz úton rázós, de ez egy sportautó. Beleköthetsz nyugodtan, hogy 200 lóval ne nevezzem még annak, maximum sportosnak. De nem fogok igazat adni, mert mindene megvan a Puma ST-nek, amitől pályanapokra is örömmel mehetsz vele.

Biztonsági felszereltségének hála egy bizonyos pontig tolerálja a kevés rutint és a meggondolatlanságot, de mindenképp ésszel kell vezetni.

Igazi hot hatch, annak ellenére, hogy crossover. Ára 11,5 millió forintról indul, ami a zöld fényezéssel 400 ezer forinttal ugrik meg, de van 7 másik, olcsóbb lehetőség, amelyekből kettő alapáron (Fantastic Red és Frozen White) jár. A Performance csomag újabb 435 ezer forintos kiadás, a vezetőtámogató rendszerek pedig 355 ezer forintos csomagban kérhetők. Még egy-két extrával tovább növelhető az ár, a tesztautó 12 860 000 forintnál állt meg. Hogy ez túlzó, vagy elfogadható az élményért, amit a Puma ST ad, az elég szubjektív. Az biztos, hogy egy igazi gyöngyszem manapság, amikor egy olyan világ felé haladunk, amely az öreg kontinensen egyre kevesebb élményt ígér az igazi benzinvérűeknek.