Volt idő, amikor még nem akart mindenki SUV-ot
Most, hogy a harmadik X-et is behúzhatja a Renault minijárgánya, fussuk át gyorsan a történetét, az első generációra fókuszálva. Ehhez egészen az 1980-as évek elejére kell visszamenni, ugyanis akkoriban vágta a fejszéjét egy jó kemény fába a Renault. Pedig első hallásra nem tűnik annyira nehéz feladatnak: eldöntötték, hogy megalkotják a Renault 4-es utódját, amit ugye már 1961 óta gyártottak. A VBG (Véhicule Bas de Gamme) projekt keretein belül el is indult a fejlesztés a '80-as évek elején. Többféle koncepcióautó készült el, köztük a Z, az X49, az X44, az X45 és végül 1986-ban a W-60, ami már tekinthető a Twingo tényleges előfutárjának. Az volt a cél, hogy egy olyan típust hozzanak létre, amit olcsóbban lehet eladni a már létező belépő szintű modelleknél, természetesen úgy, hogy profitot is termeljen. Na, ez papíron nem nagyon akart összejönni, úgyhogy elkezdték hanyagolni a projektet.
A W-60, illetve később X-06 projekt koncepcióautója a végleges Twingo mellett
Szerencsére Raymond Lévy, a Renault akkori vezérigazgatója leporolta a terveket 1987-ben, és újraindította a projektet, ám a kódnevét X-06-ra változtatta. Patrick Le Quément is ekkor került a képbe, aki pont akkoriban csatlakozott a Renault-hoz, az igazgató pedig őt bízta meg a projekt a vezetésével, amire 3,5 milliárd frankos költségvetést szabott meg (ez mai árfolyammal körülbelül 267 milliárd forintnak felel meg). Patrick Le Quément megkapta a W-60 korábban elkészített két, 1:1 arányú modelljét. Egyiket Gaston Juchet, a másikat Marcello Gandini tervezte. Le Quément eleinte egy kompakt egyterűben gondolkodott, látván az Espace sikerét, de sokkal "barátságosabb" formatervvel.
Az autó végleges vonalainak megrajzolását már Jean-Pierre Plouéra és Gérard Gauvbryra bízták. Az előbbi úriember a külsőért, utóbbi a belsőért felelt. De az arányokat maga Le Quément szabta meg, így az ő kívánságai voltak a sarkokba helyezett kerekek, a nagy (a Clióénál is nagyobb) nyomtáv és a "békás" arc is. A formaterv végül 1988-ra készült el, ezt a vezérigazgató tökéletesnek találta, ám a vállalaton belül sokakban kételyeket ébresztett, aminek hangot is adtak. A csalódott Le Quément ekkor küldött egy levelet a vezérigazgatónak, amelyben hangsúlyozta: "
Az a legnagyobb kockázat, ha nem vállalunk semmiféle kockázatot". Lényegében arra kérte, hogy ugyanúgy higgyen az autó sikerében, mint ő maga. A levélre egyébként az igazgató csak annyit válaszolt, hogy "egyetértek."
1992-ben debütált a szériaérett változat
Aztán eljutunk 1992-be, annak is az október ötödikei napjára, amikor a Párizsi Autószalonon a nagyközönség előtt is debütált a Twingo. A különleges autó hatalmas sikert aratott, már ott a kiállításon 2240 darabot előjegyeztek az ügyfelek, miközben az értékesítést hivatalosan csak 1993-ban kezdték meg. De, honnan jött a Twingo név? Nos, a "Twist", a "Swing" és a "Tango" kifejezések kombinációjaként született, az autó egyszerre vidám és aktív életmódhoz passzoló karakterét próbálták vele hangsúlyozni.
Kezdetben a Twingo egyetlen felszereltségi szinttel és négy külső színnel jelent meg: korallvörös, indiai sárga, korianderzöld és ultramarin kék, valamint az 1239 köbcentis, 55 lóerős, négyhengeres benzinmotorral.
1993-ban kapták meg autóikat az első megrendelők
- 1994 júniusában új külső színek érkeztek, valamint rendelhetővé vált az elektromos ablak- és tükörmozgatás, illetve a központi zár. Négy hónappal később pedig már automatizált váltóval is lehetett kérni.
- 1995 szeptemberében megjelentek az extralistán az első légzsákok, 1996-ban pedig egy új, 1149 köbcentis motorral gazdagodott a paletta.
- 1998-ban kapta az első jelentős ráncfelvarrást. Az első és hátsó lámpákat enyhén átrajzolták, az autó elejét pedig megerősítették, hogy frontális ütközés esetén nagyobb biztonságot nyújtson.
- 2000 szeptemberében tovább reszelték a csöppséget, 14 colos könnyűfém felniket kapott, átdolgozott ajtókárpitokat nagyobb ajtózsebekkel, illetve a váltókar előtti pohártartókat. Az év végén új 1,2 literes, 16 szelepes motor került az orrába, 75 lóerővel, de megmaradt alapmodellként a 60 lóerős 8 szelepes is.
- 2004-ben az utolsó módosítás következett, felkerült a Renault logó a csomagtér-ajtóra, és oldalsó koptatócsíkokkal gazdagodott a kasztni.
- 2007 júniusában 28-án állt le a Twingo gyártása Franciaországban, összesen 2 478 648 darab készült belőle.
Hosszú élete során több ráncfelvarrást is megélt
A második generáció 2007-ben debütált a Genfi Autószalonon, a szintén második generációs Clio padlólemezen. Közel sem tudott akkora sikert elérni, mint az első generáció, ám a benzinvérűek számára hozott egy nagy újdonságot: az RS Gordini változatot. A Twingo második generációját 2014-ig gyártották, és nem mondtak le az utódról sem, ami elég érdekesre sikerült.
A második generáció már nem tudott olyan sikeres lenni
RS modell is készült a második generációból
A harmadik generáció ugyanis egy farmotoros, hátsókerék-hajtású modellként debütált a 2014-es Genfi Autószalonon. A második generációs smart forfour modellel osztozott a platformon, ugyanabban a gyárban készültek, méghozzá a szlovéniai Novo Mestóban. Illetve készülnek, mert bár itthon már nem forgalmazzák, más piacokon még a kínálat része, villanymotorral.
Még él a Twingo, villanyautóként forgalmazzák bizonyos piacokon
