A tökéletes villanyautó lehetett volna: teszten az ID.7

Hosszú utat járt be a Volkswagen az első ID. modell megjelenése óta, a fokozatos fejlődést pedig nem lehet nem észrevenni. Mindez leginkább a hatalmas, szedán-szerű ID.7 utazóautón látszik, hiszen ez a széria legfrissebb modellje, de még mindig nem hibátlan. Mekkora?
Az egyik legnagyobb pozitívuma lehet a mérete, már persze akkor, hogyha valaki egy hatalmas autót szeretne. Az ID.7 mellett még az új Passat is kicsinek tűnik, ennek azonban a puszta centiméterek helyett a villanyautós kialakítás, a széles utastér, a hatalmas tengelytáv és a hátsó szélvédővel együtt nyíló csomagtérajtó az oka. A közel 5 méteres ötajtós egyetlen furcsasága, hogy jóval magasabb, mint amire számítanál egy ilyen szedán-szerű szerzettől, már-már crossoveresen magas az üléspozíció.
Milyen messzire megy el?
Az utazóautós méretek mellé azonban utazóautós hatótáv is dukál, amit kényelmesen teljesít is a legnagyobb ID. modell a WLTP szerinti 599-621 kilométerével. Persze, nem ezzel fogsz napi szinten Nyíregyházáról Hamburgba járni tankolási szünetek nélkül, ha ez a célod, akkor továbbra is a belsőégésű motoros modellek között érdemes nézelődnöd. Ha viszont egy főként városban használt családi autót keresel, amivel havonta-kéthavonta bejárnátok az országot, akkor nem érdemes üzemanyagot égetned, az ID.7 Budapestről az ország bármely pontjába teljesen kompromisszummentesen el tud jutni a bruttó 82, nettó 77 kWh kapacitású akkucsomagjával. Valós példaként 130 km/órára állított tempomattal és ésszerű fűtéssel-hűtéssel nagyjából 55 százaléknyi áramom maradt, mire Budapestről leértem vele Szegedre. Visszafelé szintén teli akkuról indultam, ugyanúgy 130 km/órával, ám nem volt szükség a klímára, így 60 százalék felett érkeztünk meg Soroksárra. Mindez nagyjából 400 kilométeres autópályázós hatótávot jelent. A villanyautók számára kellemesebb, városi használatot előnyben részesítve egyáltalán nem tartom lehetetlennek a WLTP értékeket megcsípni vele. Ha mégis meg kellene állni út közben tölteni, akkor ezt 10 és 80 százalék között akár 120 és 190 kW közötti teljesítménnyel is megteheted, egy megfelelő töltőn 27 perc alatt növelheted 47 kilométerről 380 kilométerre a visszalévő hatótávot.
Belülről is akkora, amekkorának tűnik?
A fenti kérdésre a rövid válasz: igen. Ha egy kicsivel részletesebben is ki kellene fejtenem, akkor viszont úgy fogalmaznék: nem, annál nagyobb. A kabin szélessége mindkét sorban komolyabb az elvártnál, a hatalmas tengelytáv miatt pedig a lábtér mindkét sorban óriásira nyújtható: ebben az autóban valóban elfér két kimondottan magas felnőtt is egymás mögött. Mindemellé a magasabb utastérnek köszönhetően a hatalmas helykínálat illúziója is megvan, akárcsak a SUV modellekben, ami annak ellenére is említésre méltó, hogy ezt a teret valójában semmire sem tudod használni. Ezzel szemben a csomagtartó kellemesen kihasználható, alapesetben 532 literes, ám a hatalmas - és elektromos - hátsó ajtó miatt még tágasabbnak érződik. Szintén hozzátartozik az utazóautó-élményhez a hatótávon és a nyers méreteken felül a kényelem. Szerencsére ezen a téren sem kell szégyenkeznie az ID.7-nek. A sofőr minden modern exrát megkap, és bár aprócska a digitális műszeregység, a valódi információáradat a szélvédőre vetítve jelenik meg, így nincs is szükség nagyobbra. Kiválóak az ülések, akár a kényelmet, akár az állíthatóságukat nézzük, jó helyre kerültek a létfontosságú kezelőszervek és megfelelő az anyagminőség is. Továbbá háromzónás a klíma és a hátsó sorba is jutott pohártartós könyöklő.
Elég erős?
Bár egy erősebb Tesla ellen nem éri meg kiállni vele, a hétköznapokra bőségesen elegendő az ID.7 egyetlen villanymotorjának 286 lóereje és 545 newtonmétere. Megvan persze az ülésbe préselős, 6,5 másodperces nullaszáz is, illetve a hátsókerék-hajtás miatt az elvárható játékosság is. Egyedül a tömege hozható fel negatívumként ezen a téren: a futómű ügyesen kikorrigálja a kisebb úthibákat, ám a nagyobb kátyúkba szinte belezuhan az üresen is közel 2,2 tonnás autó. Előfordul, hogy még ezeket is sikerül kirugóznia, de egyes helyzetekben hiába küzdenek a lengéscsillapítók, ilyenkor egyértelmű, hogy ezt az autót sem a hazai útviszonyokra tervezték.
Mennyibe fáj?
Az ID.7 mindkét, egymástól különböző felszereltségi szintje 24,22 millióról indul, és már ekkor sem félelmetesen fapadosak, sőt. A Prime változat több hétköznapi felhasználóknak szánt extrát tartalmaz, míg a Pro kivitel a kütyük és asszisztensek helyett inkább a praktikus extrákat részesíti előnyben alapáron. A konkrét tesztautó egy magasan extrázott Pro volt, amelynek egy pontos másolata a 975 ezer forintos kedvezményt is felhasználva 27,5 millió forint alatt hazavihető.
De akkor mi vele a probléma?
A szemfülesebb, autótesztekben jártas olvasók valószínűleg sejtik, hogy merre kell keresni a problémáimat, hiszen még nem esett szó sem a műszerfalról, sem pedig a középső érintőképernyőről. Első ránézésre semmi szokatlan sem tűnik fel, így az első Budapest-Szeged hazautam során én sem gondoltam, hogy ezen a téren problémáim lesznek az autóval. Korrekt az anyagminőség, kellemes a bőrkormány fogása, és a hatalmas, 15 colos infotainment kijelző sem zavaró. A városban használva azonban elkezdtek furcsa dolgok történni. Először az tűnt fel, hogy meglepően meleg a kormány. Természetesen a kormányfűtés lépett működésbe, ami meglepett, hiszen tudomásom szerint én nem kapcsoltam be. Aztán egy bevásárlóközpontban, parkolás közben egyszercsak átléptette a zeneszámot a rádió, szintén - látszólag - utasítás nélkül. Ekkor elkezdtem direkt kutatni a megoldást, hátha gesztusvezérléssel csinálok dolgokat, vagy mondjuk bizonyos funkciók előre beidőzíthetők, és így tovább. Majd rájöttem, hogy - szabályosan - két szélén fogva a kormányt, a nagyobb kormánymozdulatokkal óhatatlanul is hozzáért a kezem széle a kormány érintőgombjaihoz. Ráadásul nem csak nálam jelentkezett a probléma. Néhány kör alatt mindenkinek sikerült legalább egy véletlen utasítást produkálnia. mindez többek között azért is furcsa számomra, mert járt már nálam több, érintésérzékeny kormánnyal rendelkező, modern Volkswagen, ám ilyen gyakorisággal egyik autó esetében sem tapasztaltam a problémát. Ezzel azonban még nincs vége, a másik problémám egy jóval triviálisabb dolog. Legalább 60 évvel ezelőtt már kitalálták az autóipari mérnökök, hogy miként lehet egy másodperc törtrésze alatt beállítani egy szellőzőt az utastérben. Rátettek egy fület, amelyet egyetlen mozdulattal megfogott a felhasználó, így azonnal, gondolkozás és figyelemelterelés nélkül megváltoztathatta a "szélirányt". Ezt az analóg megoldást a Volkswagen mérnökei felszámolták és áthelyezték az érintőképernyőre. Az ID.7 fedélzetén, ha egy stresszes szituációban zavar, hogy az arcodba fúj a klíma, akkor először oda kell navigálnod az infotainment rendszer menüjében ehhez a beállításhoz, majd rá kell tenned az ujjad egy aprócska karikára, amit mozgatva villanymotorok próbálják állítani a befúvás irányát.

Így lesz egy alig fél másodperces, tudat alatt lezajló mozzanatból fél perces, a sofőr figyelmét az útról intenzíven elterelő érintőképernyő-babrálás.

Lehetséges, hogy csak én vagyok túlságosan allergiás az ilyesmire, de ez nálam válóok. Szerencsére a Volkswagen már bejelentette, hogy a jövőben a fenti csodák helyett visszatérnek a klasszikus megoldások, ám sajnos ez az ID.7 modellen már nem segít. Ennek ellenére, ha ezekkel együtt tudsz élni, akkor korrekt hatótávval, kiváló kényelemmel, hatalmas méretekkel és - a villanyautók piacán - nem túl borsos árával hódíthat meg ez az elektromos "majdnem szedán".