A számítógép sem mindentudó

Az utóbbi években szinte minden autóban szériafelszereléssé vált a fedélzeti komputer, amelynek egyik legfontosabb feladata a fogyasztásmérés. Ez lehet az aktuális vagy az átlagos fogyasztás kijelzése is. A pillanatnyi mérésnél sokkal lényegesebb az átlag, hiszen az autó valós és hosszú távú fogyasztását ez alapján ellenőrizhetjük. De vajon mennyire pontosan mérnek a fedélzeti komputerek? Egyáltalán: hogyan mérnek? Bizonyára sokan találtak már eltérést a kijelzett mennyiség és az újratankolás révén kiszámolt fogyasztás között. A tévedés lehetősége fennáll, de a tények is azt mutatják, hogy a számítógépek gyakran „csalnak”. Az ADAC, a német autóklub 23 modell fogyasztásmérőjét vizsgálta meg. Ennek során kiderült, hogy majdnem minden mérés hibás: csupán tíz esetben maradt a plusz-mínusz öt százalékos hibahatáron belül, de az egyik esetben 29 százalékos többletfogyasztást mutattak ki.
A téves számítást persze tekinthetjük lényegtelennek is, de például a többletfogyasztás okozhat kellemetlen meglepetést. Főleg, amikor hosszú útra indulva hatótávolságot tervezünk, ezen kívül a pénztárcánknak sem mindegy, hogy mennyit is fogyaszt valójában az autó. A fedélzeti komputer gyakran olyan hibásan számol átlagot, hogy jobb is, ha a sofőr nem hagyatkozik rá. Az ADAC által megmért autók közül hét mutatott öt-tíz százalékos eltérést, hat pedig tíz százalék fölöttit. Kiderült az is, hogy a valós fogyasztás általában kevesebb, mint a kimutatott. A fedélzeti komputerek a fogyasztáson kívül átlagsebességet, megtett utat, hátralevő hatótávolságot és más adatokat is kijeleznek. A nagy sorozatban, olcsón előállított eszköz a gyártók számára nem jelent különösebb ráfordítást, sőt, a pontos mérést a sokféle szenzor nélkül is megoldhatná a komputer. Pontossága a szoftvertől és a jármű aktuális adottságaitól függ. A digitális kijelzős mérőeszköztől azt várjuk, hogy hitelesen mérjen, ám a valós adatok gyakran megkérdőjelezik a komputer pontosságát. Érdemes más módszerekkel is ellenőrizni a fogyasztást, hogy valós számokat kapjunk.
A kijelzők tizedes pontosságú adatai látszólag hitelesek, valójában nem mindig azok. A számítógép különféle adatokból, például a befecskendező-szelepek nyitási idejéből és a megtett útszakaszokból számol fogyasztási értékeket, vagyis a mérési hiba rendszerfüggő. Szerencsére a fedélzeti komputer mellett más módszerek is adottak a mérésre: tankolással, átfolyásmérővel vagy égéstermék-méréssel is következtethetünk a fogyasztásra. Az első módszer, vagyis a tankolások utáni számítgatás azt a nehézséget hordozza magában, hogy elég nehéz mindig ugyanaddig a szintig tölteni a tankba. A pontosságot növeli, ha minél több tankolás adataiból számolunk. A következő lehetőség a fedélzeti komputer. Az általa mért átlag természetesen összhangban lehet a valós adattal, de a mérési pontosság függ a rendszer egészétől is. Benzineseknél például az aktívszén-szűrő lerakódásai, dízeleknél pedig a gyakran meglévő előfűtő rendszer képes torzítani az eredményt. A harmadik módszer az átfolyó üzemanyag mennyiségének megmérése. Egy átfolyásmérő beépítése elég költséges mulatság, ugyanis az üzemanyag-vezetékekbe kell szenzorokat telepíteni. Ez a módszer nem is játszik fontos szerepet a hitelesített mérésnél, mert például a katalógus-adatokat egy próbapadon is megkaphatják. Végül adott az egzakt mérés, amely egy kipufogógáz-mérő és egy görgőpad segítségével elvégezhető. Egyébként a hivatalos fogyasztási adatok megadásához a gyártóknak is ezt írják elő. A méréskor egy pontosan definiált, gyorsításokkal, fékezésekkel és üresjáratokkal tarkított ciklust imitálnak. Az elhasznált üzemanyag a kibocsátott égéstermék (elégetetlen szénhidrogének, szén-monoxid, szén-dioxid) mennyiségéből megbízhatóan kiszámítható. Az ADAC tesztje alapján kiderült, hogy a fedélzeti komputerek zöme nem a valós fogyasztást méri. Igaz, még ezeket a pontatlan adatokat is ésszerűen használhatjuk fel: lehetőség szerinti takarékos vezetési stílust tudunk így kialakítani, hiszen a számok egymáshoz képest mutatnak egy tendenciát. Sok autó mérőeszközét lehet pontosítani egy szervizlátogatás során, bár semmiféle törvényi előírás nem vonatkozik a fedélzeti komputerek hitelességére. Ettől még az autósnak garanciaidőn belül joga, hogy a márkaszervizben kérje a komputer beállítását. A fedélzeti komputerek tesztelése nyomán az ADAC néhány irányelvet fogalmazott meg a gyártók számára: a hibahatárt igyekezzenek öt százalékon belül tartani, ugyanakkor a mérésnél az összes releváns tényezőt – például az előfűtés többletfogyasztását vagy a párolgási veszteséget is – vegyék figyelembe. Végül pedig az ADAC azt is fontosnak tartja, hogy a berendezés pontosítására, beállítására ne csak műhelyben legyen lehetőség.