A sofőrön múlik az autó fogyasztása
Vezetési tippek a fogyasztás csökkentéséhez
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Döntően a vezetési stíluson múlik egy adott autó fogyasztása, ezért leginkább erre érdemes figyelni, ha kevesebbet szeretnénk üzemanyagra költeni.
Legjobban oktató és speciális műszer segítségével lehet elsajátítani a takarékos vezetést
Bevallom, én világ életemben takarékos vezetőnek tartottam magamat, minden esetben számolom, hogy két tankolás között mennyit fogyasztottam (egyszerű művelet, tankolt literek száma/megtett 100 kilométerek=fogyasztás l/100 km), de egy ilyen takarékos vezetési kurzus még az én esetemben is hozott némi megtakarítást. Nem titok, az Allianz Vezetéstechnikai Centrum trénerei segítettek. Néhány alapfogást betartva a 10 százalék körüli fogyasztás-csökkentés borítékolható, de akár 20 százalékos spórolás is könnyedén elérhető. A számok teljesen valósak, a Vezetéstechnikai Centrumban egy érdekes, az autók OBD-csatlakozójára köthető műszer segíti a takarékos vezetés oktatását. Ez nem csak a valós pillanatnyi és az átlagfogyasztást, az utazások idejét és a megtett távot, hanem a váltások számát és az átlagos motorfordulatszámot is rögzíti. Ennek statisztikájából levonhatók a legfőbb takarékos-vezetési tanácsok, melyek az alábbiak:
OBD-csatlakozóval bármely mai autóra csatlakoztatható a fogyasztási adatok mellett temérdek egyéb érdekességet is mutató műszer
Mivel a fogyasztás jelzőszáma a liter/100 km, egyértelmű, hogy álló helyzetben nem érdemes járatni a motort. Még a legkeményebb hidegben sem kell teljesen bemelegíteni, nem csak üzemanyag-pocsékoló, a motor számára sem hasznos, ha álló helyzetben melegítjük, ugyanis alapjáraton lassabban melegszik, mint emeltebb fordulaton. Finom gázzal, legfeljebb 3000/percig, de inkább csak 2000-2500-ig forgatva hideg motorral is nyugodtan el lehet indulni. Ha az autó hóval, jéggel borított, inkább kényelmi szempontból érdemes beindítani a motort, a jégmenetesítésben sokat segít az ablak fűtőszála. Minimális melegítés persze kell, nagyjából annyi, amennyi idő alatt bekötjük biztonsági övünket, kényelmesen elhelyezkedünk az autóban – legfeljebb fél perc.
Motormegállítás – hosszabb pirosnál érdemes
Stop-start rendszeres autónál, ha látjuk, hogy hamar elindul a sor, finom gurulással megelőzhetjük a motor fölösleges megállítását, de hosszabb várakozásnál az e rendszer nélküli autóknál is érdemes leállítani a motort. Vasúti átjárónál rendszerint álló motorral érdemes várakozni
Gyorsítás – dinamikusan
A gyorsító mozgás több energiát igényel, mint az egyenletes. Ezért nem érdemes csekély gázzal, hosszan gyorsítani. Sokkal takarékosabb, ha legalább fél, de inkább kétharmad gázzal, dinamikusan érjük el a kívánt tempót s onnantól kezdve csak tartjuk azt. A mai autókra tehát nem érvényes az egykor sokat propagált, ma is gyakran felemlegetett "tojás a talp alatt" jellegű gázpedálkezelés!
Sok mai autóban a fedélzeti számítógép is tippeket ad a helyes sebességváltáshoz
Váltás – minél hamarabb
A dinamikus gyorsítás természetesen nem a motor teljes erejének a kihasználását, azaz a csúcsteljesítményig forgatását jelenti. Ahol már magasabb sebességfokozatot is gond nélkül elbír az autó, ott váltani kell, de csakis ott, ahol feljebb kapcsolva már a következő fokozatban is kellő ereje lesz a motornak. Akadnak helyzetek, amikor kell a motor teljes ereje, ilyen egy előzés, a művelet befejezésekor, a felpörgetett motor miatt azonban nyugodtan két fokozattal is feljebb tolható a váltó, például hármasból mehet ötösbe, négyesből hatosba. A benzines motorokat általában a 2000-3000/perc, a dízelek az 1500-2500/perc tartományban használhatók a legtakarékosabban. Minden esetben a lehető legmagasabb fokozatban érdemes haladni, amit a motor elbír, városban a legtöbb autónál kapcsolható az ötödik is.
Motorfék – mindig
Üresbe tett váltóval és pláne kinyomott kuplunggal gurulni tilos és üzemanyag-pocsékoló is. Motorfékezéskor ugyanis az elektromos üzemanyagpumpák nem szállítanak üzemanyagot, zéró a fogyasztás, másrészt balesetveszélyes, ha nincs összeköttetés a motor és a kerekek között. Lejtőn gurulva úgy kell megválasztani a sebességfokozatot, hogy a motor fékhatása ne lassítson a kívánt haladási tempó alá, inkább a fékpedált kelljen érintetni, mint a gázt.
Követési távolság – nem csak a biztonság miatt
Távolságtartós tempomatot használva is érdemes a lehető legnagyobb követési távolságot választani, így sok esetben elég a gáz elvétele, nem muszáj fékezni. Természetesen legtöbbször ez a rendszer kevésbé takarékos, mint egy jó sofőr, hiszen nem lát annyit
Piros lámpa – ne siessünk megállni
A nagy követési távolság további előnye, hogy jobban látható a távoli forgalom, nem csak a közvetlen az autónk előtt haladót, hanem a teljes forgalmat, a lámpákat is jobban láthatjuk. Ha pirosat, vagy bármi egyéb lassulást, megállást látunk, azonnal el kell venni a gázt, s lassú tempóval érdemes megközelíteni a megállási pontot. Ha szerencsénk van, mire odaérünk már meg is indul a forgalom. Szerencsés, ha nem kell teljesen megállítani autónkat, hanem valamelyest végig lendületben tudjuk tartani, ugyanis a legnehezebb, a legtöbb üzemanyagot kívánó feladat az álló autó megmozdítása.
Sebességválasztás – a legális gyorshajtás is sokba kerül
Városban és országúton inkább csak a traffipaxoktól való félelem említhető a gyorshajtástól való visszatartó-erőként. Autópályán azonban még rendőri ellenőrzés nélkül is sokba kerül a gyorshajtás. A legtöbb autónál már a 130 km/órás tempó is literes többletet jelent a legoptimálisabb 90-100 km/órás tempóhoz mérten, ezért meggondolandó, hogy milyen tempóval futunk, egy nem túl hosszú, 200 kilométeres út során is ezer forintos nagyságrend spórolható a sebesség visszafogásával. A 130 km/óra feletti sebességtől pedig sok más mellett a sebesség növelésével exponenciálisan növekvő légellenállás miatt drasztikusan felszökő fogyasztás is vissza kell(ene) tartson.
Kényelmes, de nem a legtakarékosabb a tempomattal autózás
Tempomat – nem a legokosabb
A sebességtartó elektronika nagy segítség az egyenletes tempó tartásában. Ám mint neve is mondja, a sebességet tartja és ehhez emelkedőn akár nagy gázt is ad. Spórolósabb, ha magunk kezeljük a gázpedált s emelkedőn hagyjuk kissé visszaesni a tempót, amit aztán a lejtőn visszanyerhetünk. Ám a kevésbé koncentráló vezetőnél a legtöbb esetben takarékosabban "vezet" a tempomat, így mégis javasoljuk a használatát.
Érdemes ezeket a tanácsokat megfogadni, de aki komolyan gondolja az üzemanyag-takarékosságot, az ne spórolja meg a takarékos vezetési kurzust. Mindenki kiszámolhatja, hogy milyen összegre rúgna a mai, de sajnos folyamatosan emelkedő üzemanyagárakkal, ha évi 10 százalékkal csökkenteni tudná autója fogyasztását. Egy 7 literes fogyasztású autónál, évi 20 000 kilométeres futással például bő 50 000 forint a megtakarítás. Ráadásul a Vezetéstechnikai Centrum különleges készülékének statisztikájából az is kiderül, hogy a takarékos vezetés nem csak pénzből, időből is kevesebbet emészt fel. Ha ugyanazon a távon kevesebbet fékezünk, kevesebbet gyorsítunk, azaz egyenletesebb tempóval haladunk, akkor az adott távot hamarabb tesszük meg. A takarékos vezetéssel tehát nem csak pénz, idő is nyerhető!
Tisztelt uraim s hölgyeim szerintem egy autó 1500 – 2500 fordulaton érzik jol magukat mivel a mostani modern autok sajna nem fogyasztó barátok ezt ugy értem részecske szőrő Agr szelep ugyan is ha nagyon nem pörgettyűk a motort akkor sajna föleg a dizelek le kormolodnak nem biztos hogy megéri nagyon figyelni a fogyasztásra mert egy másfél literel többet fogyaszt én is sporólosan jártam saját csabdámba estem ,, az autó nem birta .. inkább dinamikusan közlekedést javaslok s jobb üzemanyagal több távolságott lehett megtenni mindenki gondolja átt sajna ezek a modern autok elégé kényesek … további szép napot
Ez előfordul, pontosan azért, mert 10 különböző ember 10 különböző vezetési stílussal, módszerrel rendelkezik. Viszont vannak alapelvek a takarékos vezetést illetően, amelyek minden autóra érvényesek. Nyilván egyénfüggő, ki mennyire hatékonyan képes ezeket alkalmazni, illetve a különböző módszerek közül melyiket preferálja. Itt most több módszert ütköztettünk, amelyben megosztva foglaltunk állást arról, melyik közülük a leghatékonyabb, azaz a legeredményesebb az üa. takarékosság szempontjából.
Egy dolog biztos,ugyanaz az autó tíz különböző embernél tíz különböző fogyasztással fog üzemelni.De idővel ki lehet tapasztalni minden autót
„Próbálja ki más valaki is a két módszert ugyanabban a városban kb. ugyanolyan forgalomban.
Kíváncsi lennék az eredményekre.”
Erről egy korábbi eset jut eszembe, amikor a cégtől, ahol korábban dolgoztam, 4 db. Opel Omegát vittünk ki Németország tőlünk legtávolabb eső szegletébe, az anyavállalathoz, oda-vissza 4000 km. távolságra. Egyforma évjáratú, és kiadásúak voltak, 2000ccm -es benzinmotorral. Konvojban mentünk végig oda-vissza. Meg lett tervezve még a konvoj sorrendje is. A sort az vezette, aki ismerte az utat, a 2-3-ik helyen 2 hivatásos gépkocsivezető volt, a konvoj végén pedig mindig én, akit tolmácsként vittek magukkal. Azt tudni kell, hogy mindig a konvoj legutolsó tagja van a legmostohább helyzetben. Ennek ellenére számomra teljesen érthetetlen és röhejes módon az én kocsim 100 kilométerenként tetemes mennyiséggel, vagyis 1,5-2 literrel kevesebbet fogyasztott, mint a többi!!! Most el lehet gondolkodni, beállítás? vagy vezetési stílus? vagy mindkettő?
Sziasztok!
Általában mindenki rájön egy idő után hogy hogyan kell vezetni az autóját, nekem ez nem sikerült még, mert eddig sokat mentem autóúton. Most hogy szinte csak városban megyek szembesülök rettenetes fogyasztási adatokkal. Amíg 400-500 km-ereket egyben tettem meg marhára nem érdekelt hogy 8,8 vagy 9 liter a fogyasztás.
Csak városban van jelentősége.
Egyébként érdekességként néhány adat: (2002-es évjárat 170le 2.5 V6 benzin)
Kinti fogyasztás 130-140-es tempónál 9 liter.
Vegyes fogyasztás kb. 100-as átlagnál 8-8,4 liter.
Vegyes fogyasztás kb. 80-as átlagnál 7,5 liter.
Városi fogyasztás 13-15,5 liter. (13 nyáron kb.15 télen)
100 km-en általában 70 kint + 30 km város = 9 liter
Azaz a várost leszámítva tökéletes a fogyasztása egy nyolc éves 1540 kilós bálnának.
Tisztelt madflava!
Nem én hoztam fel a lejtős példát, ami valóban nem kompetens e témakörben. A pillanatnyi fogyasztásmérőnek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani az átlagfogyasztási érték pontos megítélésénél. Könnyen félrevezetheti az embert. Némi segítséget persze nyújt, de inkább az a jellemzője, hogy szertelenül ugrál az 1- ill. 30-40 liter/100 km-es érték között. Ez félrevezető, és az irányba terel, hogy érzéki csalódást okozzon, és a vezető összekeverje a vezetési stílusok fogyasztási mértékegységeit, amit korábban már említettem. Nem véletlenül beszéltem előző hozzászólásomban átlagfogyasztás mérőről, és nem pillanat fogyasztás mérőről!
Ha kifejezetten csak városi forgalomról beszélünk, akkor olyan mint erőteljes gyorsítás, vagy az ellenkezője, meg a gurítás, szemben a 0 betáplálásos motorfékkel, szóval ezeket a fogalmakat tulajdonképpen el is lehet felejteni tisztán városi forgalom esetén. Ott a forgalom ritmusa felülír mindent. Ezen felül a hidegindításoknak, annak gyakoriságának van jelentősége a fogyasztásra egy benzinmotornál, ami összefüggésben van az útszakaszok hosszával. E három utóbbi tényező mellett eltörpül minden egyéb vezetéstechnikai szisztéma városban.
Tehát a vitatott vezetési stílusoknak szerintem csakis országúti viszonyok között van, illetve lehet érzékelhető, mérhető jelentősége, azaz ráhatása az üzemanyag fogyasztásra hosszabb útszakaszok esetén. A többi, vagyis a városi közlekedés, illetve autópálya közlekedés „kényszerpálya”, e tekintetben, ahol csak korlátozott mértékben lehet érvényesíteni valamelyik általunk itt vitatott vezetési stílust, és szembesülni annak eredményével.
Tisztelt Vidi!
Városi fogyasztásról volt szó, ezért felesleges több kilométeres lejtőkről beszélni.
Az én autómba is van pillanatnyi fogyasztás mérő. Ezt nem akkor kell nézni amikor odalépsz neki, hanem egy bizonyos útszakasz megtétele után. Hidd el nekem hogy egy nagy köbcentis benzines városban 50-es átlagnál két literrel kevesebbet eszik ha a gyorsítás csak egy-két másodpercig tart és utána majdnem egy percig hozzá sem érek a gázpedálhoz. Ha ez a gyorsítás mondjuk 10-15 másodperces, akkor ugyanazon az útszakaszon mért átlagfogyasztásom két literrel több.
Persze nem kizárt hogy a Honda Jazznél másként van, sőt valószínűleg a dízeleknél is. Csak az az igazság hogy a magas városi fogyasztás (14-15 liter) a nagy benzines motorokra jellemző.
Nem nagyon érdekelne a téma ha a 7,5 literes fogyasztásom kúszott volna fel 8-ig.
Még egyszer a városi fogyasztás város, forgalom, autó és időjárás függő.
Ezért mindenkinek más a tapasztalata, ezért vannak a viták.
Látom valóban említetted az 5 km-es hosszúságú lejtőt, bocs. Ez abszolút elvont helyzet ha már a példáknál tartunk, mert ilyen a valóságban nem létezik. Olyan pedig nincs, hogy valaki egy ilyen hosszúságú lejtőn üresben végiggurulna. Az őrültség lenne. Ahhoz kell motorfék is közben. Vagy ha nem motorfék, akkor üresben gurulva állandóan fékezni, az meg nagyon rossz megoldás.
Nem foglalkoznék a nulla betáplálásos motorfék-gurítás, illetve intenzív gyorsítás, vagy tojáshéjas gázpedál kérdésével.
ha nem figyeltem volna fel Honda Jazz-em, átlagfogyit mutató műszer eredményére. Simán bevenném azt, amit sokan fennhangon hirdetnek, hogy gazdaságosabb a 0 betáplálásos motorfék, meg a rövid ideig tartó intenzív gyorsítás. Sajnos a fogyasztásmérő műszerem a Hondán következetesen, és rendszeresen és egyértelműen mást mutat.
Hondámnak nagyon pontos az átlag fogyasztás mérője. Ezt is 2 évig minden tankolásnál teszteltem, és soha nem volt egyetlen deci eltérés sem a tankolt üzemanyag mennyisége és a lefutott kilométer által számolt fogyasztás, és a műszer által mutatott között. Korábbi autóimnál is ahol nem volt ilyen műszer, mindig mértem a fogyasztást, oldalzsebben kartonlap táblázat tollal, minden tankolás, és km óra állás felírva, minden egyes tankolásonként átlagfogyi számítás, meg persze hosszú távon is 100.000 km-es távlatban stb, hogy ne csapjam be magam. Hobbimmá vált ennek mérése, nem zsugoriságból, hanem azért, hogy tisztában legyek autóimmal.
Szóval a Hondám műszere egyértelműen azt mutatja, hogy a gurítás sokkal, (nem kis mértékben) üzemanyag takarékosabb, mint a 0 betáplálásos motorfék. Gyorsításoknál pedig az enyhe gyorsítás az üzemanyag takarékosabb. Aztán elgondolkodtam miért lehet ez, és miért lehetnek egyesek tévedésben. A választ már leírtam korábban itt. Tovább most nem részletezem a dolgokat, mert így is hosszúra sikeredett a bejegyzés.
Amit leírtam, az pusztán fizika, és semmi más. A példádban 500 méteres lejtőt írtál, és nem 5 km-eset, de teljesen mindegy, mert ez az egész törvényszerűségen semmit nem változtat. Csak arra tudom ismételten felhívni a figyelmedet, hogy a fogyasztás mértékegysége egységnyi úthosszra elfogyasztott üzemanyag mennyiség. Ebből kell kiindulnod, ezen az úton kell haladnod, hogy a jelenség lényegét átlásd. Nyilván bizonyos közlekedési helyzetekben ha extra példákat hozol fel, a két jelenség közötti arány változhat, csökkenhet, vagy növekedhet, közlekedési szituáció illetve a vezető ezen jelenség kezelési képessége függvényében, de maga a törvényszerűség nem tud megfordulni. Erre akartam felhívni a figyelmedet. Te most azt keresed reagálásaidban, hogy mikor fordulhat meg, illetve a kettő közötti minimalizálásra törekszel példáidban.
Sziasztok!
Szerintem minden kocsit másként kell vezetni. Az enyémet tényleg gazdaságosabban lehet erőteljes gyorsítással és ötvennél harmadikból ötödikbe váltással. Ehhez mérési adatokkal is tudok szolgálni.
A gond csak az hogy városban ritkán lehet így közlekedni. (vagy abszolút nem lehet)
A forgalom sem engedi, meg ugyebár az én kis városomban (Kaposvár) harminc méterenként vagy kereszteződés vagy lámpa van. Itt még nem sikerült kitalálni a zöld sávot. Direkt úgy vannak beállítva a lámpák hogy min. száz méterenként megfogjon és ott dekkólj 40 mp-eket. Ha állandóan álló helyzetből kell gyorsítani, akkor természetesen a TOJÁSTALPÚ VEZETÉS A GAZDASÁGOSABB, mert harmadiknál feljebb nem nagyon tudsz kapcsolni.
Egy pesti ismerősömnek is egy ugyanilyen 2.5 V6-ja van és azt írta hogy az övé városban max. 11 litert eszik. PESTEN AZ ENYÉM IS!!!
Ott nem kell harminc méterenként megállni és állásból indulni.
Összefoglalva:
– Ha egy ilyen sötét kisvárosban vezetsz a tojásos módszert ajánlom
– Ha mész több száz métereket vagy kilómétereket megállás nélkül akkor mindenképpen az erőteljes gyorsításost (persze nem padlógázzal)
Fordulatszámokat azért nem érdemes írni mert az én autóm 130-nál van 3000-es fordulaton.
Próbálja ki más valaki is a két módszert ugyanabban a városban kb. ugyanolyan forgalomban.
Kíváncsi lennék az eredményekre.
Ne légy egoista! Nem veled akarok kötekedni! Attól, hogy leírom a véleményemet még nem kötekszem. A példa hasraütés adatokat tartalmaz, tök mindegy, hogy 100 m v. 400m. Nálad 2-3 deci fogy 5,5 km nálam 0 liter 5,1 km-en. A szabadonfutó autó se gyorsul x sebesség fölé, gördülési ellenállás, légellenállás (ami a sebesség négyzetével arányos). Pont azért írtam 5 km-es lejtőt, hogy ne legyen lényeges különbség a lejtő alján. Te 90-nel gurulsz én 85-tel (hasraütés), de mindegy is a lényegen nem változtat, amíg a tényben (motorféknél fogyasztás 0) nem egyezünk meg, addig felesleges vitáznunk, mert elbeszélünk egymás mellett.
De extrém helyzet az is, hogy gurulhatsz, míg magától meg nem áll a kocsi. Egyszerűen nem láthatsz annyira előre, hogy időben leszállhass a gázról, és a helyzet is változhat közben, lehet, hogy hamarabb kell megálnod. (Mivel lassan gurultál 4-5 autó is besorolod eléd a sávba és akkor fékezhetsz.)
Nem extrém helyzeteket kell felhozni, mert olyan az életben nem fordul elő. A példa egyébként is rossz, mert egy olyan lejtőn, ahol 500 métert lehet gurítani üresben, ott motorfékkel 0 betáplálás esetén legfeljebb 100 métert gurulsz, és nem 400-at. Akkor még nem is beszéltünk a lejtő alján a 2 autó sebességkülönbségéről. Nem kell kötekedni, tudomásul kell venni a fizika törvényeit, amin úgy sem tudsz változtatni, legfeljebb becsapod magad.
Na jól van, el is rontottam az iménti okfejtést, mert több cikket is néztem. Valahol 2/3-ot írtak, én azzal számoltam, a cikk szerzője 80%-ot írt, így már eszerint 5300-ig kéne pörgetni a motort gyorsításnál, ami már elég gyilkos.
Érdekelt a téma, és az ellentmondások, ezért utánanéztem egy picit. Megnéztem neten egy mostani motor LE-, nyomaték- és fogyasztás görbéjét egy koordináta rendszerben. Elsőre a szerző okfejtése logikusnak tűnik, hatékony gyorsítás rövid ideig, aztán legtakarékosabb fokozat. Azonban egy dolgot nem vett figyelembe: a fogyasztás görbe exponenciálisan nő, és meredeksége jóval nagyobb mint a másik két teljesítménygörbének. Ezért nagyon leegyszerűsítve elképzelhető, hogy a fordulatszám növekedésével 1,5x akkora nyomatéknál kb. 2x fogyasztás jelentkezik, de 2x nyomatéknál már lehet, hogy 8x-os a fogyasztás. Ezt már nehezen kompenzálja a rövidebb ideig tartó gyorsítás. Konkrét függvény nélkül nem tudtam kiszámolni ezeket az értékeket és az optimumot, de biztosan nem éri meg túlzottan felpörgetni a motort!
Az én autómnál a gyártó ajánlása szerint 3000-es fordulatnál kell felváltani a takarékos vezetéshez, valószínűleg e fölött fordul meg az arány. Az azonban egészen biztos, hogy még dinamikus gyorsítás esetében sem lehet takarékos a 4200 körüli nyomatékmaximum fölé pörgetés!
A szerző ezen okfejtése hibás és félrevezető! Egy biztos, a tippek jó része hasznos, és a gyorsításra vonatkozó részben is van igazság, ha túl alacsony fordulaton, túl sokáig gyorsít ki az ember takarékoskodva, pont az ellenkező hatást éri el, érdemes normál gázadással, olyan fordulaton gyorsítani a motort, ahol már megjön annak nyomatéka, de még nem kezd el torkos lenni (nálam úgy saccolom 2000-3000), és aztán amint lehet felváltani. (nálam sebesség tartásához elég az 1500-1800 fordulatszám, a motor még nem rángat)
Üdv: Economist
Még egy extrém példa: egyenes 5 km hossú lejtőn gurulunk le. Te üreseben alapjárati fogyasztással én motorfékkel 0 fogyasztással. A lejtő végén vízszintes szakaszon Te 500 m-t gurulsz még, én csak 400-at a motorfék miatt. Neked 5,5 km-en fogyasztott kb. 2-3 decit, nekem 5,4 km-en semmit.
Maximálisan egyetértek a cikkszerzővel, csak én nem tudnám ilyen szépen leírni. A kellő mérték szerintem, esetedben 4300-4800 1/min. Csak ne lassan húzatva, hanem pörgetve, és csak akkor ha van hely és nem kell egyből fékezned.
Teljesen laikus vagyok a témában, ezért bocs, ha hülyeséget írok.
Nekem újabb benzines Chevrolet Aveo-m van, 1,4 16V DOHC. Maximum nyomatékot (131Nm) 4200-on, maximum teljesítményt (101LE) 6400-on adja le, szerintem valamivel feljebb már le is szabályozhat – ezt még nem próbáltam. Ezek szerint minden városi meg külterületi gyorsításnál, ahol lehetséges 4300-4800 fordulatig kéne 2/3 gázadással gyorsítani, majd hirtelen felváltani, hogy a lehető legtakarékosabb legyen? Ez számomra hihetetlenül hangzik!
Tartós haladásnál (elég hosszúak a fokozatok) városban 55-60 körül ötösben olyan 1500-at forog a motor, ha lehet folyamatos haladásnál 1500-2000 közt igyekszem tartani, mielőbb felváltva. Gyorsításnál eddig 2000-ről 3000-ig gyorsítottam ki .
Ezek szerint a felváltás felső határát üzemi hőfokú motornál legalább 4000-4500-ig, vagy még feljebb kéne tolni, és onnan felváltani? Ettől valóban csökken a fogyasztás? És hosszú távon nem károsodik a motor (magasabb fordulatszám, magasabb kopás? Ilyet azelőtt csak előzésnél csináltam, és akkor is némi bűntudattal.
Válaszotokat előre is köszönöm!
álló autónál nem értelmezhető a l/km, csak a l/óra. éjszaka a kocsiban alszol és fűtesz, majd mész 10 km, de összesen elfogyot 20 liter benzin akkor 200l/100 km lesz a fogyasztás?
De ha jobban gyorsítasz, hamarabb kapcsolhatsz fel. És az út nagyobb részében lehetsz 5-ben, így lesz a legkisebb az adott útra jutó motorfordulat.
madflava eredményeit én is várom.
Igazad van, meglehetősen pongyolán fogalmaztam. Az hatásfok sokmindennek az eredője.
Tény, hogy a mozgási energiát valamivel fel kell emésztetni, féknél a betét, tárcsa alakítja hővé, motorféknél a hengerekben lévő levegőt nyomjuk össze, persze kopik a szinkrongyűrű, kúpok, a vezérlés stb, de ezek a fék részeivel szemben nem kopó alaktrészek, nem úgy/annyira kopnak.
Amit én motorfékkel lassítok, azt Te a fékbetéttel, tehát ha ugyanolyan távolságból észleljük az akadályt, Te többet fékezel, nekem egy részét a motor veszi át. Amit hangsúlyozni szeretnék: alig fordul elő, hogy 0-ra kigurulhass, nem láthaszt annyira előre, hogy időben leszállhass a gázról és gurulj.
Nem ugyanolyan szabvány szerint mérték régen a fogyasztást és most, így ez összehasonlíthatatlan és hát a körülmények is mások nálad és nálam (város-országút-autópálya-dugóban araszolás arány), emellett én gyakran nem takarékosan vezetek, hanem hát finoman szólva is sietek. (fogyasztás szempontjából felesleges előzések)
Nincs itt vita, akinek van egy csepp esze, az megérti, hogy motorfék üzemben a fogyasztás nulla liter/km. Aki a nullánál kevesebbet fogyaszt az már termeli a naftát, tehát érdemes neki benzin eladásban gondolkodni. Persze az olajsejkek haragjára mindenképpen számíthat, na de semmi az a Nobel-díjhoz képest.
Egyetértek!
Mondjuk nekem csak egy ócska öreg Ford Escortom van, de legalább átalakító nélkül megy etanollal. 8 litert fogyaszt városban százon, mivel hosszú távra nem merek vele elindulni.:-))) Sokat gurulok vele, szinte minden kanyart harmadikban veszek be 50-60-nál nem megyek gyorsabban.
Látom nagy vita folyik a vezetési stílusról. Gurítás- vagy motorfék, erős gyorsítás, vagy csak lehelni a gázpedált.
Van aki még a fizikára is hivatkozik.
Ha már a fizikánál tartunk, akkor a legalapvetőbb fizikai törvényszerűségről feledkeztetek el, és ebbe a hibába még a cikkíró is beleesett, pedig ezen áll, vagy bukik az egész.
Egyértelműen a gurítás (hosszú gurítás) az üzemanyag takarékosabb megoldás, még a 0 betáplálásos motorfék üzemmóddal szemben is!!!!
Ez a legalapvetőbb fizikai törvényszerűség, amiről megfeledkeztetek, az hogy egy átlagfogyasztást az úthossz és liter paramétereivel mérjük, és nem idő / literrel!!!
Végig kell gondolni, és rájöttök, hogy miért gazdaságosabb a gurítás, és miért nem gazdaságosabb a rövid ideig tartó erőteljes gyorsítás.
Nem akarnám a szőrszálat hasogatni, de ha már leírtam, akkor megpróbálom megvédeni az állításomat.Sajnos ez egy nagy pdf. 90.oldal http://siva.banki.hu/jegyzetek/Eroatviteltankonyv/Gepjarmuvek_eroatviteli_berendezesei.pdf
Már megint okosabb lettem. Én pont úgy vezetek ahogy nem lenne szabad. Valamikor 4-500 métereket gurulok üresben + az összes lejtőn. A gyorsításnál meg mintha tojás lenne a talpam alatt, ez 170 le-s kocsinál egy teljesen normális tempó. Holnaptól kipróbálom a dinamikus gyorsítást és harmadikból mehet ötbe a váltó. Az én autómnál már ötvennél lehet ötödikbe rakni. Sohasem rángat, még ha 15-el kanyarodok harmadikba akkor sem. (pedig benzines 2.5 V6) Azt hittem eddig vezettem gazdaságosan, csak gyanús volt a városi 15 literes fogyasztás. Én leszek az élő példája annak hogy melyik a gazdaságosabb vezetési stílus. Egyébként mindenki jobban szeret sportosan vezetni, ha még gazdaságosabb is lenne…
Jól gondolod! A legjobb hatásfokkal a nagy nyomaték mellett gyorsítasz. Ökölszabály: a max nyomatékhoz tartozó fordulattól gyorsíts a max teljesítményhez tartozó fordulatig (feltéve, hogy még ott is leadja a max nyomaték 85-90%át, ez általában így van) Magyarul húzasd ki 2/3 – 3/4 padlógázzal a max fordulat 80%-áig aztán vátls fel. Amint elérted az utazó sebit válts legmagasabb fokozatba, akár hármasból egyből ötösbe. Feltéve, hogy ötösben elbírja a motor. Egy átlagos benzines 60-70-nél elbírja, viszont ha gyorsítani kell vissza 3 és gáz. Persze a forgalom ezt ritkán engedi, mert előtted épphogy csak gyorsítanak, úgy viszont már nem jó a hármas, mert csak feleslegesen pörög a motor.
A hajtómű hatásfoka a fordulattól függ, pont ezért szerelnek váltót a kocsiba, hogy mindig a jó hatásfokkal lehessen üzemeltetni.
Kedves Opelfan!
„Közhiedelem csak, hogy akkor lehet a legjobban takarékoskodni ha a 0 betáplálást használom.”
Ez nem közhiedelem, ez pusztán fizika.
Válasszuk szét: 1. régi motor = szívó. 2. modern motor = injektor.
Régi motornál, motorfékkor nagyobb vákuum szívja be a benzint, ergo többet fogyaszt.
Modern motornál injektor lezár, nem szív be semmit, fogyasztás nulla. (kivéve hidegen, akkor az okos motor kíméli magát és a kenés és melegítés miatt nyom be egy kis benzint, hogy legyen égés). Ezért most csak a modern motorokról beszélünk.
A magas fokozatú (5. v. 6.) motorfék alig lassít valamit, számottevőbb a légellenállásból és a gördülési ellenállásból származó lassulás, ami ugye kiguruláskor is megvan. Merthogy itt nem az a cél, hogy lassítsunk a motorfékkel, hanem az hogy benzint spóroljunk. Nagyon ritka az a helyzet amikor 0-ra kigurulhatsz fékezés nélkül. Általában valamennyit mindenképp kell fékezni és akkor már rosszabb, mintha ezt a motorfékkel tetted volna. Vedd úgy, hogy a motorféked olyan mint a retarder a buszokon, kamionokon, te állíthatod a lassítás mértékét. Ha csak kicsit kell lassítani, akkor motorfék 5-ben, ha nagyobb lassulás kell akkor kapcsolgatsz vissza 4-3-2.
példa1: Velem gyakran előfordul, hogy 3-ban gyorsítok, aztán a forgalom miatt mégsem gyorsíthatok tovább, vagy akár lassítanom kell majd. Erre 3 megoldás van. 1. hármas-ban maradok, még tartom egy kicsit a sebességet, majd közelebb érve motorfékkel lassítok. 2. azonnal üres és gurulás. 3. felváltok 5-be és a gyenge motorfékkel lassulok. Ezekből, a benzinfogyasztás szempontjából a 3. megoldás a legjobb.
példa2: mész 90-nel ötösben. fogyasztás 5 l/100km. Látod, hogy a távolban akadály van ezért majd lassítanod kell. Te kiveszed üresbe és gurulsz, fogyaszt kb 2-3 l/óra. Ha estleg teljesen meg kell majd állnod, akkor fékezned kell, mert nem láthattál annyira előre, hogy 0-ra kigurulhass. Én leszállok a gázról és motorfékkel gurulok fogy: 0 l/óra. Valóban jobban lassulok egy kicsit mint Te, de így is majdnem addig elgurulok addig mint Te, viszont ha teljesen meg kell állnom, akkor csak visszakapcsolok, hogy nagyobb legyen a lassulás és motorfékkel állok meg. Nekem nem fogyott egy csepp benzin se és nem kopott a fékbetét, tárcsa, Neked viszont fogyott a benzin és kopott a féked.
A Corollámon 90 ezernél kellett fékbetétet cserélni. Mondta a szerelő, látszik, hogy sokat megyek autópályán, mert általában 45 ezernél szokták cserélni, de van akinél 30 ezernél. Abból hány liter benzin jön ki? Nos, nagyon ritkán megyek autópályán, inkább, a kevés kerék fékezés miatt van, és törekszem az egyenletes haladásra. 7 éve minden tankoláskor felírom a km óra állást a blokkra és itthon egy kis excell táblába beírom. Mérési hiba nulla. Gyönyörűen látszik a fogyasztás. 7,1 l/100 km az össz átlagfogyasztás. 1.6 benzin 110 LE.
Más. Mindig az az ideális, ha a motor és a kerék össze van kötve, a keréken mindig legyen nyomaték (szép parasztosan). Nem az a kérdés, és kell-e majd gyorsítani. Üres fokozatra tulajdonképpen nem is lenne szükség, nem kell soha használni.
Azt hiszem megint okultam valamit, főként az autó gyorsítását illetően. Igen takarékosan vezetek, de ezt eddig nem így csináltam. Nem is gondoltam volna, bár ahogy elgondolkodik az ember rajta, talán a fizikai magyarázatot is megtalálja, én mondjuk a vonóerő(nyomaték)-jelleggörbével hozom összefüggésbe,ami szerint a maximális vonóerő az 3-4000f/min-nél van benzines ótóknál.
Persze lehet nem jól spekulálok:)
Még annyit megjegyeznék, hogy alacsonyabb seb. fokozatokban a hajtómű hatásfoka is rosszabb, ezért is érdemes feljebb kapcsolni.
..szameg! Opelfannak másodjára írom meg a féloldalas kommentemet, aztán egyszer csak frissül az oldal és törlődik az addig beírt szöveg. most mennem kell, de majd később megírom és bekopizom a teljes szöveget.
Krepsz Zoli december végi cikkéből hiányoltam ezeket a részeket, de mint kommentben írta is, jön ez a cikk. Pontosan erre gondoltam.
Főleg a gyorsítás -dinamikusan bekezdést ajánlom mindenki figyelmébe. Ezt kellene az oktatókban is tudatosítani.