A munka ünnepe – Ford Transit Custom teszt

Haszonjárműteszt: Ford Transit Custom 2.2 TDCi Trend

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Éles bevetések sorozatában, azaz munka közben vizsgázhatott az Év Haszonjárműve címet is elnyert Ford Transit Custom. Vezetni valóban személyautósan lehet.

Tavaly nyáron mutatkozott be, szeptemberben már próbáltuk, majd ősszel Év Haszonjárműve címet nyert a Ford Transit Custom, ami nem az új Transit, hanem a Transit és a Transit Connect közé érkezett, elsősorban városba szánt, de városok, sőt akár országok közötti áruszállításra termett haszongépjármű. Formára kétségtelenül attraktív, kiváló reklámhordozó, ugyanakkor nem ormótlan ahhoz, hogy még szűk belvárosi utcákban is lehessen vele manőverezni.
Hirdetés

Kétféle hosszúsággal és tengelytávval kapható, miként személyautó kivitelében, Tourneo néven, lemezelt oldalú furgonként (Transitként) is hosszabbik, 5,34 méteres, 3,3 méter tengelytávú változatával járt nálunk a Custom. Ezen verzió raktere 6,83 köbméteres. A kocsi hosszúsága csak elsőre ijesztő, miként az 1986 mm-es szélesség, valamint a terheléstől függően 1976-2022 mm közötti magasság is. Dimenzióihoz mérten a Custom ugyanis nagyon könnyedén terelhető. Érdemes megvenni hozzá a nettó 80 000 forintos első-hátsó parkolóradart, s a manőverezésben a középső (amúgy a lemezelt hátfal miatt semmi egyébre sem használható) visszapillantóban megjelenő tolatókamerát is. Utóbbi mondjuk nem olcsó, nettó 352 ezer forintos tétel, persze számos egyébbel (fűthető szélvédővel, TFT-kijelzővel, elektromosan állítható és behajtható tükrökkel, ködfényszórókkal, sávelhagyásra figyelmeztetéssel, 4 küllős bőrkormánnyal, automata reflektorral, tempomattal és fedélzeti számítógéppel) együtt. A kamera segítségével azonban a furgonosok állandó tárásának számító, sokszor önként jelentkező „integető-emberek” megspórolhatók, s mindennél precízebben lehet manőverezni.
A fordulókör járdától járdáig 12,2, faltól falig 12,75 méter, ami köznyelvre fordítva egy átlagautó értékének felel meg, magyarán a Transit méreteitől valóban nem kell félni, szélei jól láthatók, parkolni sem kunszt vele. Magasságával a Ford szerint a legtöbb mélygarázsba befér, tapasztalataink alapján sajnos nem, de tény, hogy sokkalta több helyre, mint a szabvány furgonok, sőt, még gépi (2,05 centiig hitelesített) autómosón is keresztül mertünk hajtani a 2,02 méter magas autóval. Mennyi volt a hely? Nem sok.

A Custom belterében viszont annál több áll rendelkezésre. A 6,83 köbméteres befogadóképesség 2,92 méteres raktérhosszt jelent, a szélesség a kerékjáratok között is 1,39, amúgy 1,77, a belmagasság 1,4 méter, ami azt jelenti, hogy ha erősen leszegett fejjel is, de azért állva lehet pakolni. A szabvány (1,2x0,8 méteres) EUR raklapból keresztbe fordítva, szellősen fér be három egymás után. Hátulról a 180 fokban kitárható, a csapódás ellen rögzíthető kétszárnyú ajtó nyílásán keresztül targoncával is könnyedén rakodható a Custom, de az oldalsó, bő 1 méter széles nyílású ajtó is kellően széles ahhoz, hogy ott – szintén keresztbe fordítva – beférjen a raklap. Alapáron csak jobboldali tolóajtó jár, a baloldali ára nettó 85 000 forint. Pakolást segítő opció a nettó 32 ezer forintos LED-es raktérvilágítás is, melynek fényereje még éjszaka is kellően erős, fogyasztása azonban gyakorlatilag nincs. Okos extrának tűnhet a raktérvédő csomag, hiszen teljes padlószigetelést, farostlemez tető- és oldalfalborítást, továbbá 8 rakományrögzítő fület is ad a raktérbe, a gumi helyett csúszós műanyag padlón azonban minden rögzítetlen rakomány korcsolyaként csúszkál, s pakolás közben is könnyű elcsúszni, s akár bokát törni. 3 méternél hosszabb, ellenben lapos, de keskeny tárgyak, lécek, rudak szállításához a jól jöhet az apró ajtót nyitó válaszfal, melyen keresztül a dupla utasülés alatti szekrényből további 53 centiméternyi – igen lapos – üreg nyerhető a raktérhez.
Utóbbi természetesen az utastér felől, az utasülés ülőlapjának osztott felhajtásával is pakolható. Praktikus, ugyanis hátizsák és aktatáska is tökéletesen elrejthető. Pakolóhely azon túl is bőven kínálkozik. Nagyok és palacktartósak az ajtózsebek, további üdítős üveg a műszerfal tövébe, pohár a tetejére rakható. Fedeles, USB- és 12 V-os csatlakozót rejtő rekesz utazik a műszerpult tetején, praktikus telefontartó a könnyen és pontosan kapcsolható váltókar mellett, irattartó pedig a szélvédő felett, a tetőn. A középső ülés háttámláját lehajtva további két pohártartót kapunk. Van továbbá tolltartó is ott, ami kifejezetten hasznos, hiszen a lehajtott műanyaglap – gumis rögzítőjével – nem elsősorban a májkrémes kifli megkenéséhez segítség, hanem a fuvarozás közbeni – természetesen csakis álló autóban ajánlott – menetlevél-töltögetéshez is.

Segíti a munkát, hogy a sofőr ülése tökéletesen kényelmes, az utasoldali sem rossz, főként egy személynek, el lehet férni persze hárman is a fülkében, vállasabb legények azonban már összeérnek, érződik a csapatszellem. Az utasok kissé szoronganak, a sofőrnek nem csak térből, ülésből is több jut. Számára az ülőlap dőlése is szabályozható, s az ülés eleve formázottabb. A beszállási kényelem jó, bár egy kapaszkodó még sokat segítene, ez az utas felőli oldalon tud leginkább hiányozni, hiszen ott a kormányba sem lehet kapaszkodni – vicces a Ford, 1000 forintos opcióként kínálja. A sofőr számára sem alapáras a bőr borítású, Focusból való négyküllős kormány, melyről itt a rádió, a sebességhatárolós tempomat, s a Bluetooth-kihangosító, valamint a fedélzeti számítógép is vezérelhető. Az MP3-olvasós hifi amúgy egészen jól szól.

Vezetve a Custom döbbenetesen személyautós, dugóban a kemény kuplung tudja mutatni, hogy itt azért dolgozni kell, amúgy a 125 lóerős, 350 Nm nyomatékot adó 2,2 literes (Euro5-ös, részecskeszűrős) turbódízel egészen dinamikusan mozgat. Főleg miután elváltottunk a teljes terhelhetőséghez és komoly emelkedőkhöz méretezett, extrém rövid egyes fokozatból. Haszonjárműves szokás szerint menetdinamikai értékeket nem közöl a Ford, s mi sem mértünk. Legyen elég annyi, hogy a váltó áttételezése és a motor ereje is elegendő ahhoz, hogy az autópályás 130 km/óra kényelmesen futható legyenó. Ott akár 7, országúton 6 liter alatt elfuthat a Custom. A városi gyári érték 7,6 l/100 km. Nálunk a fedélzeti számítógép 9,3 literes átlagot írt a kifejezetten rövid távú utakat, sok dugót tartalmazó városi teszten. A tankolás pedig kereken 10 literes étvágyat mutatott – nem vagyunk róla meggyőződve, hogy tele tankkal kaptuk meg az autót…

Ha azonban az utóbbi értéket kellene elfogadni, még az is emészthető lenne, a Transit Custom ugyanis tényleg nagyon személyautósan, már-már élvezetesen vezethető, miközben temérdek cuccot el tud vinni. Cipelt bútorokat, cipelt temérdek doboznyi iratot és minden egyebet is. Terhelhetősége 1-1,39 tonna közötti lehet. Nem cementeszsákok vagy járólapok szállítására, finomabb munkára született. Olyanra, ahol számít a megjelenés is. Ilyen „munkakörben” értékes lehet, hogy alapáras benne az ESP, hogy rendelhető oldal- és függönylégzsákkal is, vagy az, hogy elöl MacPherson, hátul merevtengelyes futóműve kényelmes, kormánya precíz. Ha utóbbiakat is pontozzuk, a furgonok világában is emészthető lehet a rövid tengelytávú alapváltozat 5 075 000 forintos nettó ára. Az persze igaz, hogy a tesztautó extrákkal növelt 7 millió forint feletti nettó, 9 millió forintos bruttó ára láttán – sajnos – nem tudjuk elképzelni, hogy tömeges munkahely lesz.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?