A modern autógyártás kihívásai: a sofőrsegédek tesztelése

Egységes, bárki által használható közlekedésbiztonsági szabványt fejlesztett ki a Toyota

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Szép lassan a luxusautókból egészen a városi cirkálókba is lecsorogtak a különböző vezetéstámogató rendszerek. Elterjedésükkel egyetemben a kérdés is adott, hol és hogyan lehet őket egységes normák között tesztelni. A Toyotánál töprengtek kicsit a dolgon.

Nyilvánvalóan eddig is számtalan előírásnak és jogi egyezmények kellett megfelelnie az új fejlesztéseknek ahhoz, hogy ténylegesen a forgalomba kerülhessenek. Több hivatalnál be kell őket jegyeztetni, ahol a biztonságos működőképességüket is alá kell támasztani. Azonban a vezetéstámogató rendszerek számára eddig még nem készült egységes ellenőrzés, mint például az Euro NCAP töréstesztrendszere.
Hirdetés
Habár évekre vagyunk még a teljesen önvezető járművek megjelenésétől, a folyamatos fejlesztések nyomán addig is egyre okosabbá, önállóbbá, együttműködőbbé válnak autóink. Jelenleg is biztonsági és balesetmegelőzési extrák hadai rendelhetők az autókba, melyek nemcsak észlelik az akadályokat, de fel is mérik, hogy azok mekkora veszélyt jelentenek a járműre és utasaira, sőt, ha indokolt, akár a vezetésbe is beavatkoznak - fékezéssel vagy elkormányzással kerülve el az ütközést. A probléma adott, megoldásból viszont annyi van, ahány gyártó, és még annál is több. Mivel sok beszállító kínál különböző vezetéstámogató rendszereket, melyeken a gyártók a különböző észlelési technológiák kombinálásával előszeretettel formálnak még, vagy a teljes rendszert maguk fejlesztik ki, ezért a variációk száma közel végtelen.
Persze minden rendszer annyit ér csupán, amennyire hatékony – és éppen itt a bökkenő. Egyrészt a forgalomban előforduló jelenségek (akadályok) nehezen szabványosíthatók, másrészt - ahogy már említettük - különböző gyártók eltérő értelmezésben és eszköztárral nyúlnak egy adott feladathoz. Ez a két tényező gyakorlatilag lehetetlenné teszi a technológiák egységes tesztelését. Hiszen borzasztóan nehéz egy olyan környezetet kialakítani, melyben a fejlesztés alatt álló rendszerek minden közlekedésben előforduló szituációval találkozhatnak. Márpedig a szabványos tesztelésre hatalmas szükség lenne ahhoz, hogy a berendezések továbbra is ilyen ütemben fejlődjenek, és hogy minden tekintetben biztonságosak legyenek. Ezért a Toyota egy nem szerényebb grémiummal, mint három egyetem több mint húsz fakultásának legkiválóbb kutatóit tömörítő akadémiai konzorciummal együttműködve mégiscsak belevágott a végeláthatatlannak tűnő feladatba. A végeredmény, pedig egy olyan összetett normarendszer lett, amely képes minden lehetséges helyzetet és technológiát egy közös sztenderdhez viszonyítva, összevethető formában értékelni.
Hirdetés
A szerteágazó projektnek az egyik legnehezebb része a fejlesztők szerint a különböző bábuk, felületek és formák elkészítése volt a vészfékező rendszerhez és a sávtartó technológiák vizsgálatához. Gondoljunk csak bele, olyan eszközöket kellet kivitelezniük, amelyek nemcsak a különböző autóipari technológiák kiértékelésére alkalmasak, hanem egységesen képviselik az adott akadályok, például a gyalogosok, a kerékpárosok, a szalagkorlátok és az útpadkák rendkívüli sokaságát. Azonban minden nehézség ellenére a tesztmódszertant a legmagasabb szinten is befogadta a szakma, hiszen a világ egyik legnagyobb autóipari szabványügyi szervezete, az SAE International is nagyban támaszkodni fog a Toyota által kidolgozott normákra a jövőben. Egészen konkrétan a japánok módszertana alapján alakítja ki a kerékpárosokat és gyalogosokat észlelő vészfékező (AEB) rendszerek vizsgálatára szolgáló független, globális normarendszerét.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

One thought on “A modern autógyártás kihívásai: a sofőrsegédek tesztelése

  • 2020.08.24. at 15:10
    Permalink

    A legnagyobb veszélyt ebben ott érzem, hogy ezentúl a gyártóknak csak ezekre a bábukra kell felkészíteni autóikat, nem a valós emberekre, és szituációkra. Pont mint ahogy a VW a fogyasztásra hekkelte a kocsijait, most már lesz egy megkreált léc amit csak át kell ugrani.

Vélemény, hozzászólás?