Évtizedek alatt bebizonyította a G-osztály, hogy nem alaptalan a hírneve, pozőrködésen kívül másra is jó
Idén ünnepli 45. születésnapját a G-osztály, ami egy zord, militarista terepjáróból státuszszimbólummá nőtte ki magát. A külsőn csak részleteiben látni az idő múlását, ellenben a technika sokat fejlődött. Négy és fél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy elektromos töltőkábelt lehessen keresgélni a csomagtartóban, ami sokak számára szentségtörésnek tűnhet, nekik viszont megmaradt a G 450 d, a G 500 és persze az AMG kivitel.
1979-ben még senki sem gondolta úgy, hogy divattárgy lehet egy terepjáró, mára azzá vált a G-osztály
A német autóipar termékeit egyre kevésbé emlegetik egy lapon a megbízhatósággal, a Mercedes G-osztály viszont még mindig a tartósság egyik szinonimája. Ezt a tényt az elektromos G bemutatóján (még véletlenül sem EQG) is megerősítette a Mercedes, a 1979 óta legyártott terepjárók 80%-a még mindig forgalomban van, ami egy igen szép arány.
A G-osztályt körülvevő rajongás a régi példányok árát is emeli, ezért érdemes pénzt és energiát fektetni a megmentésbe
A tucatautónak közel sem nevezhető G-osztályból tavaly gyártották le a félmilliomodik példányt, ami azt jelenti, hogy 400 ezer példány még mindig fut. Hasonlóan megbecsült és tartós típus a Porsche 911, amelyből 2017-ben gördült le az egymilliomodik példányt, a gyártó akkor 70%-os arányt említett, azaz ma több mint 700 ezer 911 szaladgál a világ útjain.
