A magyar autós ott spórol, ahol tud: terjed a házi autószerelés
Bár a többség bonyolult szakmunkának tartja az autószerelést, egyre többen próbálkoznak vele maguk
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A hazai autósok döntő többsége szerelőre bízza autója javítását és az ehhez szükséges alkatrészek beszerzését, de egyre többen nézik meg maguk is a beszerzését, ahogyan az otthoni szerelés is mind népszerűbb.
Bár a magyar autótulajdonosok döntő többsége szerelőre bízza a meghibásodott gépkocsija javítását és az ehhez szükséges alkatrészek beszerzését, azért egyre nő köztük azoknak a száma, akik ma már tudatosan utánakérdeznek egy-egy részegység típusának, márkájának, beszerzési forrásának. A Bárdi Autó vásárlóinak körében végzett felmérés eredményeit tavaly a cég által több mint tízezer fős részvétellel, a Hungexpo területén rendezett AutoTech Future autóipari seregszemle is megerősítette (idén ez a rendezvény május 3-4-én lesz). Minden negyedik autós vásárol maga alkatrészeket, sőt közülük 19 százalék arra is vállalkozik, hogy a kisebb-nagyobb javításokat elvégezzen a járművén, amelyek jelentős része hazánkban jellemzően tíz éves, vagy annál idősebb – derül ki a Bárdi Autó felméréséből. Ugyanakkor ezekkel a kocsikkal átlagosan 5-15 ezer kilométert tesznek meg évente, ami az autók kora miatt gyakoribb szervízeléssel, illetve a kopó-, és elöregedő alkatrészek előbb-utóbb várható cseréjével járhat.
Mi magyarok bízunk a szerelőkben - derül ki a felmérésből. A trendek évek óta abba az irányba mutatnak, hogy az emberek zöme az autók javítását olyan szakmunkának tartják, amelyhez hozzáértő mesterember kell. A lekérdezés eredményei alapján az autósok többsége úgy ítéli meg, hogy túl nagy érték forog ahhoz kockán, hogy házilag belenyúljanak a gyakran bonyolult elektronikával, finom mechanikai kidolgozottsággal rendelkező járművekbe. Ennek megfelelően arányaiban jóval kevesebben, csupán a gépkocsi tulajdonosok negyede érzi úgy, hogy képesítés nélkül is megpróbálkozik a kisebb javítások elvégzésével. Bár ez a tábor, ha lassan is, de bővül, ami köszönhető annak is, hogy az emberek egyre tudatosabb vásárlókká válnak az alkatrészbeszerzések terén. A válaszadók 42 százaléka ugyan még mindig a szerelőre bízza a szükséges alkatrészek kiválasztását, megvételét, de 23 százalék már jobban bevonódik ezek kiválasztásába. Utóbbiak egyeztetik a szerviz munkatársával a szóba jöhető termékeket, és vele közösen döntenek egyik, vagy másik megvétele mellett. „Ez a növekvő érdeklődés látszott a tavalyi AutoTech Future rendezvényünkön is, amelyen több mint tízezren vettek részt és közvetlenül gyűjthettek információkat a világ vezető alkatrészgyártóitól az autótechnika fejlődési irányairól, legújabb megoldásairól” – mondta el Bárdi Viktor a cég társalapítója és elnök-igazgatója. A megkérdezettek 10 százaléka viszont még náluk is határozottabb. Ők egymaguk döntenek az alkatrész típusáról, ami aztán az autójukba kerül.
A saját beszerzés ugyanakkor számos buktatót rejthet, ezért a Bárdi Autó szakértői felhívják a figyelmet, hogy mindig alaposan nézzünk utána annak a helynek, ahonnan az alkatrészt meg akarjuk rendelni. Miután az ár az egyik legfontosabb szűkítő tényező az autósok számára, ezért nem árt résen lenni a különböző ajánlatok mérlegelésekor. Mindenképpen érdemes gyanakodni, ha az adott termék kapcsán a hivatalos viszonteladói árnál sokkal olcsóbb ajánlattal találkozunk, mert akkor jó eséllyel hamis, vagy gyenge minőségű alkatrészt akarnak ránk sózni – figyelmeztetnek a vállalat szakemberei.
Nem tudom van-e arra statisztika, hogy a magyarországi balesetek hány százalékában játszik szerepet a házi barkácsolás. Vészfékezéskor egy házilag helyrehozott, nem megfelelően beszabályozott fék azért komoly galibát tud okozni…
műszaki hibának írják fel a helyszínelők/nyomozók. a balesetek pici %-át teszik ki. azt eddig nem kérdezték, hogy otthon lett “helyrehozva”, vagy egy béna de “szakszervízben” vagy egy drága márkaszervízben (ami még mindig semmire sem garancia).