A legpofátlanabb kínai koppintások – 1. rész

Minden kezdet nehéz, tartja a bölcs mondás, a kínai autóipar is hasonló helyzettel szembesült, bár napjainkra már szépen megoldotta a leckét. De azért bőven akad a múltjukban olyan jármű, amelyről süt, hogy a „padtársakról” lesték le. Most ezek közül szemezgetünk. Világszerte közkedvelt a Mercedes G-osztály, ezt a népszerűséget a BAIC is meglovagolta, a BJ80-as modelljével. A 2014-es Pekingi Autószalonon bemutatott modell természetesen kicsapta a Mercedesnél is a biztosítékot, pedig némi Jeep koppintással megpróbálták a kínaiak nem teljesen G-osztályként tálalni. De hiába „győzködték” a németek a kínai vállalatot, a BJ80 maradt, persze messze nem egy AMG V8-as szintű motorral. Mondjuk a Saab származék 2,3 literes benzinmotor sem hangzik rosszul az orrában a maga 250 lóerejével. Nehéz lenne megvédeni a másolás vádjától a BYD S8-at is, amelynek orra egyértelműen a Mercedes-Benz CLK koppintása. Hátulról viszont a Renault Mégane CC lehetett a donor. A modellt még a 2006-os Pekingi Autószalonon mutatták be F8 néven, de csak 2009-től gyártották, már S8 néven, a sportosságra utalván. Állítólag 2,0 literes, négyhengeres motort kapott, ami viszont nem mozgatta valami sportosan. Ára természetesen csak a töredéke volt a CLK árának. Érdekes eset a Chery QQ, mert itt már akkora lopásról van szó, hogy állítólag néhány alkatrésze felcserélhető volt a Daewoo Matizéval, hiszen mondanunk sem kell, a dél-koreai modellről koppintották az autót. Hiába nevezték át később QQ3-ra a 2003-ban bemutatott modellt, a General Motors dél-koreai leányvállalata pert indított 2005-ben a BYD ellen, aztán peren kívül megegyeztek, miután a BYD jelentős mennyiségű zöldhasúval megvigasztalta a GM-et. A QQ-t egyébként körülbelül 4000 dollárnyi kínai jüanért árulták akkor, amikor a Matiz 10 ezer dollárba került. Orrába 800 köbcentis benzinmotort szereltek, 51 lóerővel, nem csoda, hogy szúrta a GM szemét. Egyes piacokon Derways néven futott a Dadi márka, ám a lényeg most a Shuttle elnevezésű modellje, ami kiköpött mása a Toyota Land Cruiser harmadik generációjának. Mondjuk oldalról azért az Opel Fronterára is hasonlít. Jellemző, hogy nagyon nehéz pontos adatokat találni a motorizáltságáról. Ez más kínai modellek esetében is így van. Ezért csak a meg nem erősített infókra hagyatkozhatunk, amelyek szerint vagy a Mitsubishi 2,4 literes dízelmotorja, vagy a Peugeot kétliteres dízelje mozgatja, bár egyes források szerint az Isuzu 2,8 literes dízeljét építették az orrába. Természetesen ezt az autót is nagyon kedvező áron kínálták, Oroszországban állítólag 22 ezer dollárnak megfelelő rubelért, persze a minősége nem érte el a Toyota Land Cruiserét. Olcsó, igénytelen műanyagokkal pakolták tele az utasterét, ugyanakkor célgépként tökéletesen megfelelt a 23 centis hasmagasságával, összkerékhajtásával. A kényelmi extrákkal sem fukarkodott a kínai gyártó, de a felhasználók véleményei alapján egy év után sok minden felmondta benne a szolgálatot. Kínában is divatosak úgy tűnik a nyugati verdák, és ezen a nagyon nyugatot értsétek, mert még a Hummernek is van klónja. Nem is csak egy gyártótól, de most a Dongfenget mutatjuk meg. Már csak azért is, mert ők tényleg kapcsolatba kerültek az eredeti gyártóval. Az AM General ugyanis már az 1980-as évek végén el akart adni HUMVEE modelleket a kínai hadseregnek, de az üzlet nem köttetett meg. Aztán persze látták, hogy az öbölháborúban milyen jól teljesítettek a terepjárók, úgyhogy vásároltak az akkor már polgári kivitelben is létező Hummerből a kínai olajvállalatokon keresztül. Ezeket persze szétszedték és a látottak alapján megépítették a saját változatukat, így végül tőlük vásárolt a kínai katonaság. Eleinte az amerikaiak alkatrészeit használták, de aztán a Dongfeng kifejlesztette a sajátjait is. Kivétel ez alól a motor, amit az amerikai Cummins licence alapján gyártottak. Ugyanakkor polgári kivitelek nem készültek, tényleg csak a hadsereg számára gyártották a Hanma nevű modellt. Az első rész végére két Geely maradt. Egyikük a Merrie 300, ami egy az egyben a Mercedes C-osztály másolata, legalábbis külsőre. Mert az alapját állítólag a Daewoo-tól vásárolt platform adja, a motorjai pedig Toyota licenc alapján készültek. Egyliteres, vagy 1,5 literes benzinmotorokkal forgalmazták, amelyekhez ötfokozatú manuális sebességváltó járt. 2011-ben körülbelül 6200 dollárnak megfelelő jüanért kínálták, ám ennyiért még nem járt a légkondi, sem légzsákok. Azóta persze a Geely is nagyot fejlődött, felvásárolták a Volvót (még 2010-ben), később pedig a Lotust is, sőt a Daimlerben is van részesedésük. Nem volt rest Rolls-Royce koppintást is készíteni a Geely. GE néven a Phantom másolatát mutatták be a 2009-es Pekingi Autószalonon, pofátlanul közel a brit luxusmárka saját standjához. Sőt, még azt is hangoztatták a Geely illetékesei, hogy nem látnak semmiféle hasonlóságot a két autó között. Nem csoda, hogy a Rolls-Royce pert fontolgatott, amiről később letettek. Hiszen a Geely aprópénzért adta a GE-t, egy Rolls vásárló pedig nem alacsonyodik odáig, hogy 44 ezer dollárért vásároljon magának autót, amikor a Phantom 350 000 dollárról indult akkoriban. Hamarosan folytatjuk a listát, hiszen akad még néhány igazán érdekes kínai koppintás.