A legnagyobb problémája, hogy kínai? Teszten a BYD Sealion 7

Nemrég mutatkozott be itthon a BYD új SUV-kupéja, a hazai menetpróba után pedig gyakorlatilag minden technikai információt lehoztunk az új modellel kapcsolatban. Éppen ezért most csak egy rövid összefoglalót hozok nektek ezekből a részletekből, mert ott lényegében csak az egy hetes teszt során szerzett, valós élethelyzetekre támaszkodó tapasztalatok nem derültek ki. Jöjjenek viszont először a legfontosabb adatok, még mielőtt elsodorna az ár.   Méretek terén ez a tökéletes SUV-kupé: nem túl nagy ahhoz, hogy nehezen használhatóvá váljon városi körülmények között, de ahhoz elég nagy, hogy kellően tekintélyt parancsoló legyen.  Elölről egy felpumpált Sealnek tűnik, a szedán kellemes arányait azonban rontják a crossoverség kedvéért megnyújtott részletek. Hátulról számomra kicsit túljátszott a nagy, sík felületek, éles törések és lekerekített vonalak összjátéka. Mivel nagy az autó és nagy a tömege is, ezért még a közepes hatótávolságú modellben is hatalmas az akku, egészen pontosan 82,5 kilowattórás. A 150 kilowattos villámtöltés, illetve az ebből adódó, elméletben 32 perc alatti 10-80% is csak azért kell, hogy utána szinte kizárólag otthon töltse majd a vásárlók jelentős többsége. Természetesen a közúti forgalomban kihasználatlanul maradó, 690 newtonméteres nyomatékérték és az 530 lóerős rendszerteljesítmény is itt van, meg a 4,5 másodperces sprint százig, hogy el lehessen adni élményautónak is, már persze akkor, ha valaki szerint a vezetés öröme maga az ingerszegény, egyenesben gyorsulás. Lehetséges, hogy kissé cinikus vagyok ezeknek az elektromos monstrumoknak az adataival, de papíron mindegyik pontosan ugyanazt tudja, és sajnos általában a valóságban is egy kaptafa az összes. Aztán beültem, és megváltozott minden. Pedig első ránézésre a műszerfal is tökugyanolyan mint a többi BYD modellben, a digitális műszeregység például mindenféle esztétikai törekvés nélkül bújik meg egy  üvegpanel alatt, a hatalmas 15,6 colos tablet is a szokásos, forgatható egység. De aztán megéreztem az ülés tökéletes egyensúlyát a puha párnázottság és a kiváló tartás között. Megfogtam az anyagában, méreteiben és kialakításában is egyik legjobb kormánykereket, amihez valaha szerencsém volt. Megláttam az android-tabletre hajazó, ezáltal bárki által egy pillanat alatt kiismerhető és azonnal kezelhető rendszert az infotainment kijelzőn, ami nem akar a használhatóság feláldozásával látványos és különleges lenni. Ekkor jöttem rá, hogy ez valami más. Akárcsak a Seal fedélzetén, itt is azt éreztem, hogy egy igazi, német prémiumautóban ülök. Szégyenszemre egy kínai autóban kellett átélnem újra azt az érzést, amit az Audi, a BMW és a Mercedes-Benz úgy nagyjából 10-15 évvel ezelőttig kizárólagosan képviselt. Azóta meg mintha a vásárlók és a mérnökök is elfelejtették volna, hogy milyen a kényelmes autó. Amikor nem a látványosan villódzó csicsa, vagy az egy négyzetcentiméterre jutó felesleges extrák száma határozott meg egy autót, hanem az, hogy valójában milyen élmény időt tölteni benne. És ahogy egyre több időt töltöttem el ebben az utastérben, úgy szerettem meg egyre jobban. Minden kézreáll, a kormányra a tapipadok helyett valódi gombok kerültek. Az anyagminőség kiemelkedő, még ott is, ahol nem feltétlenül érsz hozzá minden nap. A kevés kapcsoló, ami maradt az autóban, egytől egyig jó tapintású, valódi minőségérzetet sugároz. És aztán ott vannak azok az extrák, amik észrevétlenül könnyítik meg az életed. A középső konzolon például 50 wattos a vezeték nélküli telefontöltés, ráadásul hűtött a töltőpad, így fel sem melegszik a telefon. USB-C kábelen elöl és hátul is 60 wattal tölt, de a szabvány "szivargyújtón" 120 wattot is tud, így mindegyik laptop-kompatibilis. A forgatható kijelző is csak addig tűnt parasztvakításnak, amíg rá nem ébredtem, hogy a felhasználók nagyjából fele az álló tájolást, a másik fele pedig a fekvő tájolást részesíti előnyben, így pedig mindenkinek meg tud felelni az autó. De a kötelező dolgok sem maradtak el. Hátul szellőzők is jutottak az USB csatlakozók fölé, ülésfűtést négy ülőhely kapott, az első két fotel szellőztetést is tud, a helykínálat minden igényt kielégít, és még sorolhatnám. Lényegében amit kényelem terén megkapsz máshol, azt itt is. A tárolási lehetőségeket külön kiemelném. A csomagtartó alapesetben 520 literes, ám ülésdöntéssel akár 1789 literesre is bővíthető. Még 2025-ben sem alap, de itt az autó orrában is található egy 58 literes frunk. És még ezt sem sajátítják ki a töltőcsatlakozók, amelyeknek egy külön hely jutott hátul, a csomagtérpadló alatt. Összességében ez is azt mutatja, hogy egy átgondolt, jól kitalált autó a Sealion. És akkor még egy métert sem mentem vele. De miért is kéne? Hiszen minden villany-SUV egyforma, nemde? Hát nem! A Sealion is tudja ugyan a félelmetes állórajtot, amit azonnal ki kellene tiltani a közutakról, de mellette értelmes sebességnél is játékos tud maradni. A BYD igenis bevállalta, hogy egy kényelmes, bálna futóművet tesz egy ilyen erős autó alá, de úgy, hogy azért egy kis játékosságot engedjen a kanyarokban. Persze beleszól a tucatnyi biztonsági rendszer, mert ennek a játékosságnak az a veszélye, hogy a tapasztalatlan kezekben az árokban köthet ki az autó. Ám szerintem ez még mindig jobb, mint a legtöbb száguldó villanytégla, ami az utolsó pillanatig elhiteti veled, hogy meg sem közelítetted a határait, aztán amikor gyanútlanul átléped, akkor már semmit sem tudsz kezdeni. Hatótáv terén viszont nem dobtam tőle hátast, főként azért, mert hazudik a műszeregysége. Ha beülök, és azonnal megmondja, hogy az adott beállítások mellett 300-350 kilométert tud, akkor elfogadom, hogy ez nem a legnagyobb hatótávval rendelkező változat és kész. Félreértés ne essék: kellemes időjárással a városban gurulgatva simán el tudom képzelni az ígért 450 kilométert, amivel kecsegtet a műszerfal. De amikor a legmagasabb fokozaton fűtve ráhúzom a tempomatot 130-ra, és egy 200 kilométerre található úticélt ütök be a navigációba, akkor illene igazat mondani. Ám ezt sajnos még nem tudják a villanyautók. Fontos viszont megjegyezni, hogy amennyiben kell a nagyobb hatótáv, úgy a csúcs-akkut alig 1,1 milliós felárért adják a kínaiak, ez pedig a prémium-SUV szegmensben manapság néhány extra hangszóró vagy egy látványosabb hangulatvilágítás felára szokott lenni. Vannak persze hibái is, mint minden autónak, amelyek mellett nem szabad elmenni. Ilyenek például a zavaróan hangos, ráadásul nem csak a zenét, hanem még a telefonbeszélgetést is lehalkító "biztonsági figyelmeztetések". Amint átléped a sebességhatárt, úgy fog elkezdeni kolompolni az autó, hogy biztosan meghalld, és biztosan zavarjon is. Én a különálló klímavezérlőt most is hiányolom, sohasem rajongtam az érintőképernyőbe integrált hőkomfort-szabályzásért. Az első ülésfűtést és ülésszellőztetést viszont egyenesen idegesítő előhalászni a menüből, pedig ezek viszonylag gyakran használt funkciók, amelyeknek konkrétan a vezető orra előtt kellene lenniük. Továbbá a hátsó ablakot el kell felejteni. A legtöbb modern autóban korlátozott a kilátás hátra, de ez más. Itt konkrétan semmit sem látsz hátra, meg kell tanulni kizárólag a szélső tükrökből és a kameraképek alapján tolatni. Neki lehetne még állni a szőrszálhasogatásnak, ám amint szóba kerülnek az árak, a komolyabb hibákat is elfelejti az ember. A képeken is látható tesztautó 21,98 millió forintba kerül. Összevetésképp a gyengébb, lomhább, ehhez képest lehangoló beltérrel rendelkező és jóval kevésbé élvezetes Audi SQ6 tesztautó majd' két és félszer ennyibe, közel 51 millió forintba került. Más mezőnyből halászva a Nissan Ariya csúcsváltozata 4 millió forintos kedvezménnyel, a Peugeot 3008 csúcsváltozata pedig 1,56 millió forintos kedvezménnyel sem tudja megfogni árban a BYD SUV-kupéját: mindkettő drágább és kevesebbet tud. Félreértés ne essék: én sem örülök annak, hogy adatok és valós felhasználói élmény terén is el van maradva az európai autógyártók jelentős többsége a BYD-hez képest, de sajnos ez az igazság. Ha pedig nem hiszed, akkor menj el, próbáld ki, és vedd le a szemellenződet. Nem nehéz észrevenni, hogy a legtöbb "nagy nevű" gyártó a biztos vásárlókörére és a már meglévő presztízsére épít, miközben a BYD pofátlanul alacsonyabb áron tolja ide a lehető legjobb terméket, mert teret akarnak nyerni a piacon. A Sealion 7 ennek talán a legtökéletesebb példája.