A 208 a hatodik Peugeot, ami Év Autója díjat nyert
Természetesen a világ talán legnevesebb díjáról van szó, amit mi csak szimplán az év autójának nevezünk, de a kukacoskodók kedvéért érdemes megemlíteni, hogy ez lényegében egy európai díj. Létezik persze a Világ Év Autója díj is, illetve több más autóipari elismerés is, ám a COTY (Car of the Year) mindenképp a legrangosabb. Hatvan, független szakújságíró alkotja a zsűrit, akiket 23 országból delegálnak. A különböző országokat képviselő újságírók száma magától értetődően az adott piac méretétől függ. Németország, Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság hat tagot ad a zsűrinek, a többiek kevesebb újságírót küldenek, Magyarország például kettőt. Ezek a zsurnaliszták 1964 óta minden évben pontozzák a döntőbe jutó típusokat és a pontszámok alapján dől el, hogy melyik lesz az Év Autója.
Az i-Cockpit a 208-ból sem hiányzik
Idén a
Peugeot 208 érdemelte ki a címet, ezzel a francia márka már a hatodik ilyen díjat zsebelte be. Mindezt úgy, hogy három diadalt élt meg hat év alatt, amire még nem volt példa. Ha még hármat szerezne az elkövetkező években, miközben a Fiat és a Renault nem, akkor pályázhat a legtöbb Év Autója elismerést szerző márka címére. A 208-as a Tesla Model 3 és a Porsche Taycan előtt végzett a dobogó élén, ami azért jól mutatja, hogy most már a villanyautók nagy eséllyel indulnak a győzelemért. A 208-as palettáján is szerepel a tisztán villanyhajtású változat, 136 lóerős elektromos motorral, amelynek nyomatéka 260 Nm. Ezzel a hajtáslánccal 8 másodperc alatt gyorsul 100-ra a kisautó, míg a hatótávolsága elérheti a 340 kilométert is. Tavaly szeptemberi piacra lépése óta már 130 ezer megrendelés érkezett rá Európa szerte, amelynek 15 százalékát a villanyhajtású modellek teszik ki.
Természetesen már itthon is forgalmazzák az új 208-ast
De nézzük meg, hogyan jutott el a Peugeot a hat díjig, magyarán csoszogjunk vissza az időben, néhány sort szentelve az Év Autója címet elnyert modelleknek! A legutóbbi díjig 2017-be kell visszaröppennünk, hiszen akkor a
Peugeot 3008 kapta az elismerést. Ami azért is különleges, mert a díj történetében először kapta azt egy szabadidő-autó. Ez egyébként jól mutatja, hogy az autós újságírók nem igazén rajonganak ezért a kategóriáért, ugyanakkor jelzi, hogy a SUV-mánia megállíthatatlanul tört előre. Ebben a típusban debütált az i-Cockpit új generációja, amely még manapság is üdítően hat, ráadásul rendkívül látványos műszerfalakat eredményez. Néhány évvel ezelőtt pedig egészen sokkolóan hatott. Kiemelték még a „terepjárós” adottságokat is, de szigorúan időzőjelben. Hiszen a szó klasszikus értelmében nem nevezhető komoly terepjárónak az autó, ám a Grip Control az öt különféle üzemmóddal valóban segít boldogulni a különböző útfelületeken. Azért a Peugeot megragadta az alkalmat: a Dakaron is harcba küldte a 3008-at, pontosabban ezen a néven egy sivatagi versenyzésre kialakított gépet, hogy népszerűsítse a típust. Győzelemmel zárták a versenyt, szóval a húzás bejött. Ráadásul a piacon is sikeres a típus, hiszen a 2016 októberi bevezetése óta már 900 ezer példányt értékesítettek belőle világszerte.
Az első SUV, ami Év Autója díjat nyert
A következő díjig további három évet kell távolodnunk a múltban és elhagyni egy nullát a típus nevéből. Bizony, a 308-as nyerte 2014-ben az Év Autója díjat. A 308-as formaterve nem annyira kiemelkedő, avagy figyelemfelkeltő, mint mondjuk manapság a 208-asé, ám ekkor használták először az EMP2 platformot, amelyre a márka minden, azóta bevezetett kompakt és középkategóriás típusa is épül. Emellett más jelentős technikai újdonságokkal is szolgált. Például az i-Cockpit műszerfallal, amit az SR1 tanulmányautó ihletett, ám még nem volt annyira látványos, mint amennyire az lett a 3008-ban. Mindenesetre különlegesnek számított a kategóriában a HUD és a 9,7 colos, érintőképernyős kijelző kíséretében. Az eladási adatokat nézve sincs oka szégyenkezni, hiszen bemutatása óta 1,7 millió példány fogyott belőle.
A formaterve egészen szolid, de az Év Autója zsűritagok nem csak ezt nézik
Évszámban nagyobb ugrás következik, viszont a típus nevében csak egy számjegy módosul és megkapjuk a következő Év Autója nyertest, a 307-est. A 2002-es diadalt arató típus még egy másik formanyelv mentén készült, lényegében a 206-os megnyújtott vonalait örökölte. Az autó egyik legnagyobb „dobása” a tágas utastere volt, amit bevallottan az egyterűek ihlettek. Ráadásul a korszak egyik legtisztább üzemű dízelmotorját is megkapta az orrába, a kétliteres, 110 lóerős HDi egység képében. A kasztniváltozatok tekintetében is széles palettát kínált, hiszen 3, 4, valamint ötajtós modellek is készültek a hétüléses kombi, illetve a keménytetős kupé-kabrió mellett. A ralisikerekről sem szabad megfeledkezni, hiszen a 307 WRC folytatta a 206-os sikerszériáját a 2004-es és 2005-ös világbajnoki címekkel. A márkakereskedésekben persze az utcai változat is sikeresen szerepelt, hiszen világszerte 3,7 millió példányt adtak el belőle.
Sokféle kasztnival forgalmazták a 307-est
Ezek után még nagyobbat kell visszafelé ugranunk, egészen 1988-ig. Abban az évben a Peugeot 405 érdemelte ki a díjat, amit az akkor még csak 57 tagú zsűri ítélt oda. Elsöprő egyetértésben, hiszen 54 tag a maximális pontszámot adta az 405-ösnek. Tehát a díj történetének legnagyobb különbségével győzött, 212 ponttal körözte le a második helyezettet. Ezt azóta sem múlták felül! Akkoriban nagy szó volt, hogy a blokkoásgátló is szerepelt a felszereltségi listáján, illetve újnak számított az 1,9 literes turbófeltöltéses dízelmotor is a maga 90 lóerejével. Emellett a vérpezsdítő Mi16-os sportváltozatnak is örülhettek a vásárlók, amelynek 16 szelepes motorja 160 lóerővel kecsegtetett. Szintén a Dakaron népszerűsítették a 405-öst, Ari Vatanen 1988-ban és 1989-ben is megnyerte a sivatagi erőpróbát, sőt a legendás Pikes Peak hegyiversenyen is nyerni tudott ugyanezekben az években. Ez a hírverés is hozzájárult, hogy világszerte ötmillió darabot tudtak értékesíteni az autóból.
ABS-t is kínáltak az 405-höz
Végül egy közel 20 éves ugrással eljutunk a márka első Év Autója díj nyerteséhez, az 504-eshez. A hátsókerék-hajtású autó formatervét Pininfarinának köszönhetjük. Kivéve az 504 orrát, hiszen a legenda szerint, amikor Aldo
Brovarone, a dizájnstúdió akkori vezetője meglátta a Peugeot házon belüli tervezőinek vázlatait,
eldobta a saját rajzait, mondván:
ezek a fényszórók olyanok, mint Sophia Loren szemei.
A versenyzés az 504 hírnevét is öregbítette, hiszen rangos ralikat nyert Afrikában, valamint a vásárlók szívét is, amit jól mutatnak a legyártott darabszámok. 1968 és 2005 között ugyanis 3 713 356 készült belőle, amelyből 2 644 326 darab volt szedán változat. Bizony, miután Európában leállt 10 év után a gyártás, szerte a világon tovább folytatódott még évtizedekig. Ezek után kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a jövő. Mivel a konkurencia sem tétlenkedik, valószínűleg újabb szoros versenyt az Év Autója díjakért.
Bizonyos piacokon egészen 2005-ig gyártották az 504-est
Egy rakás japán márka meg szégyellje magát, mert nem tudott a „nagy” Európában csúcsra érni… Akinek a jóisten adott némi sütnivalót, az már rég levágta: ez az egész semmi másról nem szól, csak a fenenagy büszkeségről, a sznobizmusról, a saját kutyánk kölkét díjazzuk, nem számít, milyen kvalitásai vannak. Miért kéne ezek után komolyan venni ezt a bohóckodást?
Nem is a legutóbbi éveket kell nézni, ez inkább történelmi visszatekintésnek lesz majd jó mikor az ember az almanachokat lapozza 30-40 év múlva, hogy mi volt 2020-ban: akkor jött ki elérhető árú autó először X vagy Y extrával. A japán márkák nem (csak) azon hasalnak el, hogy nem szívleli őket az európai zsűri, hanem azon is, hogy elég ritkán mutatnak be járműtechnikai újításokat. Talán a Mazda Skyactiv motorja meg a Toyota HSD hajtása a Priusban érdemelt volna Év Autója díjat, de a Honda lassan két évtizede nem önmaga már, a Suzuki meg a Subaru annyira réteg gyártók, hogy nem is lenne esélyük jó szereplésre, a Mitsubishi meg a Nissan meg tényleg csak egy erős dobogós helyre lenne jogosult bármely közelmúltban bemutatott típusával (bár a Leaf 2011-ben nyert).
De ha vigasztal, a német prémium gyártók is teljesen esélytelenek az elismerésre: az Audi kapott talán egyszer Év Autója díjat mikor még csak kispolgári autókat gyártottak.
A 308 GTi szerintem kifejezetten szép hot hatch, bár nálam a 205 GTi az etalon.
Hali.
Csak halkan jegyzem meg hogy a német prémiumok körében egy kicsit tévedsz.
1-1968 NSU-RO 80 (Audi)
2-1973 Audi 80
3-1974 Mercedes 450
4-1978 Porsche 928
5-1983 Audi 100
6-1985 Opel kadett (Bár ö nem prémium és GM de én németnek mondanám)
7-1987 Opel omega(szintén. Bár megjegyezném hogy 1986-ban a scorpio nyert amit ha jol tudom
de nem biztos szintén a német ford központban fejlesztettek)
8-1992 Golf
9-2009 Insignia (És szintén.Gm Plussz Ford Mondeo 1994. Focus 1999 S-max 2007. bár kérdéses mennyire számitanak németnek)
10-2010 Polo
11-2012 Ampera/ Volt (szintén)
12-2013 Golf
13-2015 Passat
14-2016 Astra
De szerintem a prémiumok az áruk miatt szelektálodnak mert azért 2-3-helyen van gazdagon BMW-Mercedes és Audi is gazdagon.
UFF én beszéltem.
Kezdjük azzal hogy a mai értelemben vett prémium (luxus extrákkal hajtáslánccal rendelhető de kis méretű autó) kb a 80-as években jelent meg (szerintem a 190E volt az első igazi ilyen kocsi). Ilyen pedig nem nagyon nyert dacára annak hogy ezek adják az eladások oroszlánrészét lassan.
A fenti listából igazán komoly darab a Mercedes és a Porsche, illetve a mai prémiumok szellemiségét mutatta az NSU (magával is rántotta a kor egyik leginnovatívabb márkáját a kretén wankel).
A lista többi része tényleg német, bár a Fordot és az Opelt én nem igazán számolnám oda.
Én inkább tippelnék arra hogy a német gyártók más marketingcsatornákat preferáltak, ami a közelmúltig elég jól is műödött.
És még egy pár érdekesség
1-1975-ben citroen cx nyert a golf 1-ellen.
2-1978 Porsche 928 Az egyettlen komoly sport auto ami nyert.(még csak nem is a 911)
2-1983 Audi 100.Ford sierra. Volvo 760. nehéz döntés az biztos
3-1984 Uno Peu 205.Golf2 Ez is nehéz
4-1986 Scopio Y10-ellen???? De azért a w124-ellen aki a harmadik lett az érdekes.
És még sorolhatnám jo sokáig.
Én azért a w201(190-es) mellé még oda mondanám az E-30-at