A legdurvább autós sztereotípiák

Új időket élünk, rohanó világunk szélsebesen változik, előítéletekben, klisékben gondolkodunk, robogunk, rövidítünk, de mielőtt ezekkel az egyáltalán nem frappáns nyitó frázisokkal jól be is csukódna a közhelyszótár, inkább új fejezetet nyitunk benne. Az Autómárkák és márkaképek átalakulóban című cikkben már karcoltuk a témát, de jöjjön, ami még nem volt: itt és most csokorba gyűjtve az egyes autókhoz kötött fogalomtár nyilván erősen szubjektíven, ahogy kell. A szószedetben a pillanatnyilag hivatalos magyar importőri képviselettel bíró márkákat tüntettük fel ABC-sorrendben, s a teljesség igénye nélkül. Ön is így vélekedik? Kíváncsi, mások mit gondolnak az ön autójáról, s így önről is? Nem is rég, tavaly történt a kollégával, hogy egy, a tesztautókat rendszeresen mustráló szomszédja a modellfrissített Fabia láttán a következő kérdéssel rukkolt elő: "Ez már felmegy az érdi emelkedőn?" Vicces, de sokak ma is legyintenek egy Skoda, még inkább egy Dacia láttán. Előbbi a hűtővizét felforralva, utóbbi atomjaira hullva várja a sárga angyalt az út szélén - ez a kép maradhatott meg róluk a dicső szocializmusból. Hát hogy lehetne jó egy Skoda? Hogy lehetne olyan minőségű, mint az etalon Volkswagen? Pláne, mint egy Opel, ami sosem kop el... Mitől lehetne megbízható egy Dacia? De hiszen román! Ésatöbbi. A Trabant, a Wartburg, a Lada és mások eltűntek, érkezett helyettük megannyi márka a világ minden sarkából, mert abban ugye csak egyetértünk, hogy a Föld lapos?! Már miért venne a magyar koreai személygépjárművet? Ami jó, az csakis a német és a japán. A Toyota, az megbízható. A franciák és olaszok szétesnek. Suzuki? Viccelsz? Papírból van. Azonnal meghalsz, ha ütközöl vele... Persze egyre felvilágosultabbak vagyunk, a gyors változással a sztereotípiák is esélyesebben dőlnek meg, cserébe újak és még újabbak keletkeznek. Így működünk, és úgy, hogy amit egy általunk mértékadónak tartott személytől (vagy a tévéből) hallunk, az ádázul bevésődik az agyunkba. Az mondjuk jobbára csak az újságírók, a tesztelők kiváltsága, hogy több száz autót próbálhatnak ki az évek során, s ezáltal olyan széles látókörre tesznek szert, amelynek köszönhetően - legalábbis ezen a területen - tényleg tudhatják, merre hány méter, mik a különbségek, melyik a jó, s melyik kevésbé. Mert ma már nincs rossz kocsi. Másképp: egy Citroën vagy egy Chevrolet is lehet kellemes autó, ugyanakkor egy Mercedes vagy egy Toyota is kiábrándíthatja az embert. Ha mással nem, árával. Az összefonódások, a globalizált, költséghatékony piacgazdaság miatt olyan sem nagyon van már, hogy egy autó európai, amerikai vagy ázsiai. Ide jutottunk. De nézzük, melyik márka milyen képzettársításokat indukál a magyar agyban, és előre is elnézést, nem a sértegetés a cél. Ahol kiejtésileg eltérések tapasztalhatók a magyar nyelv kimeríthetetlensége és miegyéb okán, feltüntettük. Egyes márkáknál közkedvelt becenév használatos, azt is feltüntettük. Az olyanokat nem, mint Skodri, Szuzi, Tojó vagy Dzseg. Ha valakinek például a Ferrari kapcsán nincs meg Magnum, nézzen utána, megéri. Nem szaporítanánk a szót(árat), sokkal inkább arra lennénk kíváncsiak, miként gondolkodnak olvasóink, miként gondolkodik ön az autós előítéleteket illetően - várjuk a hozzászólásokat! Búcsúzóul egy perc néma felállást javasolnék e fotó, s a sokk miatt: