A kisautó, akit száműztek a városból
Opel Corsa 1.7 CDTi
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Manapság már nem szokatlan, ha kisautók 100 lóerő feletti dízelmotorokkal rohangásznak. Mit tud a háromajtós Corsa az 1.7-es dízellel?
Dizájn szempontjából az Opel már egy ideje képtelen hibázni
Pedig olyan jól indult. 125 lóerő és 280 Nm egy alig 1200 kilós dízel kisautóban. A régi Corsa GSi-k a fél tengelyüket adták volna ilyen adatokért. Nomeg ilyen szívdöglesztő, egy svungból megrajzolt, modern külalakért. Igen, persze, a három ajtó, a formailag az ötajtóstól jelentősen elhatárolódó karosszéria miatt, és a 215/45 R17-es kerék, a hozzá illő mutatós alufelnivel előfeltétel. Tény, hogy a már nem is olyan kis Corsa (hiszen négyméteres külső hosszával a 2006-ban megjelent negyedik generáció - vagy D Corsa, ha jobban tetszik - csatlakozott a kis-nagyautók új kasztjához, lásd Grande Punto, Clio, 207), még soha nem nézett ki ilyen jól.
A lapos szélvédő megköveteli a kis oldalablakot. Egy Volvónak is becsületére váló váll
A tesztautóátvételkor KTD-176 csak még jobban megerősítette addig kialakult véleményemet. Az első lefelé lohasztás akkor ütött be, amikor a tesztflottafelelős elárulta az autó listaárát. Ötmillió forint körüli összeg egy kisautóért? Aztán utánanéztem, és rájöttem, velem van a baj, ritkán vásárolok új, viszonylag erős dízeles, jól felszerelt kisautót. A konkurencia is 4,5 millió forint tájékáról indít, ha száz lóerő feletti dízel a kedves vásárló kívánsága. Ha meg már úgyis benne voltam, annak is utánanéztem, hogy olyasmire bizony kevesen fanyalodnak, és nem csak a mi szerény, erősen költségorientált piacunkon. Nyugaton is inkább a kisebb dízelek a favoritok. Végülis érthető.
Kívülről nézve nem hinnénk, de egész jó a fejtér. Szemrevaló műszerfal, és finom részletmegoldások
Kanyarodjunk vissza írásunk alanyához. Beülve az újkori Opelekre jellemző masszív minőségérzet fogad, nyoma sincs már a régi Astrák/Vectrák széthulló belső szerveinek, amatőr fröccsöntőtanfolyamon összedobott műanyagainak. Látszik, hogy a rüsselsheimiek nem csupán reklámfogásnak szánták a pár éve bevezetett átfogó minőségjavítási kampányukat. Ugyanakkor a gazdag Cosmo felszereltségi szint lakkozott fekete betétei nemigen illenek a műanyagok meghatározta hangulatba, ráadásul igen sérülékenyek, és itt is megtaláható a középkonzolon a számomra megszokhatatlan és megszerethetetlen „Opel féle butított iDrive" nagy kerek gomb. De érdemei elismerése mellett ez legyen az én bajom.
Egy kis finomhangolás ráférne motorra, váltóra egyaránt. Nem pontosan leolvasható műszerek
A második lohasztás rögtön elinduláskor jelentkezett, Makótól Jeruzsálemig tartó egyes fokozat, méretes turbószakadék, majdnem lefulladás és tanulóautós kuplungcsúúúúsztatás formájában. Az első adandó alkalommal félreálltam, és felcsaptam a kezelési útmutatót, a váltóáttételek után kutatva. Hát igen, a 3,82-es áttételezésű első fokozat és a 3,35-ös végáttétel kombinációja, kiegészülve az 1,18-bar-os turbónymással felfújt (tehát alacsony fordulaton erőtlen, a turbó munkába állásakor azonban hátbavágósan gyorsuló), még az Isuzutól származó, 1.7-es közös nyomócsöves dízellel nem csoda, hogy ezt produkálja. A helyzet feljebb kapcsolva sem sokat javul. Tény, hogy a tisztességesen pakolgatható hatfokozatú váltó hosszú áttételezése kifejezetten csendessé, gyorssá, kellemessé és takarékossá teszi országúton, autópályán a kis-nagy Opelt (2000-nél kb.110, 3000-nél 160 km/h, 7 liter alatti vegyes átlag). Városban azonban a nagy sebességekhez hangolt áttételezés megbosszulja magát, még a nem túl eleven mozgáshoz is folyton vissza kell kapcsolgatni, már az ötödiket is alig nyílik alkalmunk használni.
Alaphelyzetben 285, tökig bővítve 1050 liter. Brazil neve Chevrolet Viva
Emellett rugózási komfort terén se várjunk csodát, mert 1,2 tonnával és /45-ös abroncsokkal bizony nem fog eljönni. Kapunk cserébe pontos irányíthatóságot és kiváló útfekvést/kanyarvételi tulajdonságot. És biztos akad olyan, akinek ezek a fontosabbak. Olyan azonban szerintem nemigen, aki az árlista és a menetteljesítmények áttanulmányozása után mégis inkább ezen 1.7-es dízel Corsát választaná, mondjuk a 3,5 millióért már megkapható 1.3-as 90 lóerős dízellel szemben. Nagyjából egy-másfél literrel alacsonyabb átlagfogyasztás, 195 ellenében csupán 172 km/h-ás végsebesség és 2,5 másdoperccel lassabb 0-100. Elvégre takarékos kisautóról beszélünk vagy mi... 1.7-esünk pedig megmarad a Corsa dízelkínálat csúcsán, mellőzve és magányosan. Aki pedig a GSi szellemiség megidézésére vágyik, az inkább szánjon rá még pár százezret, a világválságra hivatkozva alkudjon le ugyanennyit, és vegyen egy 192 lóerős OPC-t. És örüljön, hogy nem olyan drága a benzin...