A kínaiak már a spájzban vannak – hatalomátvétel az autóiparban

Átrendeződés az autóiparban – a Pekingi Autószalon tanulságai

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Tokiót már lenyomta, pár éven belül a patinás amerikai és európai szalonokon is túlnő a kínai autós seregszemlék jelentősége.



Nem is olyan régen a Pekingi vagy Sanghaji Autószalon hallatán csak fáradtan legyintettünk: csomó másolt forma, lehetőleg jó bénán, irgalmatlan gagyi minőségben megépítve, ha ránézünk, összedől, de legkésőbb az első koccanásnál atomjaira hullik, ilyen a kínai autó. Aztán évről évre egyre több hír érkezett ismert nemzetközi márkák ismert típusaival kapcsolatos kínai gyártási megállapodásokról, érződött, hogy nagy dolgok várhatók az országban. Most pedig már ott tartunk, hogy a Frankfurt/Párizs kettőshöz hasonlóan évente váltakozó Pekingi/Sanghaji Autószalon jelentőségét tekintve lenyomta a pár éve még élvonalba tartozó Tokiót, és nagyon úgy néz ki, hogy nem kell sokat várnunk, amíg szép sorban Detroitot, New Yorkot, Genfet és a már említett Frankfurtot/Párizst is maga alá gyűri.
Kína már most a világ legnagyobb autópiacává nőtte ki magát, fejlődése pedig – a világban mindenhol máshol nyögött válság ellenére – egyelőre legalábbis töretlen. Egyes iparági elemzők szerint az évtized végére éves szinten akár 30 milliós vagy annál is nagyobb darabszámot is elérhetnek az újautó-vásárlások, ami 80 százalékkal múlja felül az Egyesült Államok rekordéveit. Így aztán nem csoda, hogy mindenki Kínába megy.

1985-ben az ország teljes autógyártása összesen 5200 példányra rúgott, ami a külföldi és a kínai gyártók között kötött együttműködési megállapodásoknak köszönhetően 1992-re már elérte az 1 milliós darabszámot, és a magas büntetővámok ellenére az import is növekedésnek indult. A termelés 2000-ben lépte át a 2 milliós határt, és innnentől kezdve vált rohamossá a fejlődés. 2004-ben haladták meg az 5, 2008-ban a 9 milliós darabszámot, alig egy év múlva 13,79 millióig forgott a számláló, tavaly pedig már 18,5 millió autó készült.
Korábban több autógyártó is felemelte szavát a kínaiak másolási gyakorlatával szemben: a BYD-n a Mercedes és a Honda, a Cheryn a Matiz-másolatnak tekintett QQ kisautó miatt a Chevrolet, a Great Wallon a Panda másolása miatt a Fiat, a Shuanghuanon pedig a smart fortwo-plágiumnak minősülő Noble miatt a Daimler próbált fogást találni, de nagy csinnadratta után az összes próbálkozás elhalt, vagy rendezték a színfalak mögött. Ekkor a cégek belátták, hogy értelmetlen a küzdelem, és inkább gyorsan mindannyian kínai partner után kezdtek nézni, hogy ne veszítsenek piacot, és valamennyire kontrollálhassák a kijövő modellek minőségét.

Ez mára odáig fajultfejlődött, hogy a Pekingi Autószalon jelentősége hihetetlen mértékben megnőtt. Hogy milyen volt a szalon kínálata? Alapvetően három fő irányvonal határozta meg. Mivel az ország erősen támogatja az alternatív hajtású közlekedési eszközök fejlesztését, számos hazai gyártó mutatott be elektromos, illetve hibrid járműveket, de a karosszéria-tervezők még mindig nincsenek a topon, amit többek között az Audi R8 formájú CH-Auto Lithia elektromos sportkocsi is igazol.
Másrészt tartogatott pár meglepő bemutatót is a kiállítás. A Nissan New York helyett például itt tartotta az Amerikában népszerű Sentra (Kínában Sylphy) új generációjának premierjét, és az sem hétköznapi, hogy a Bentley itt prezentálta az Erzsébet királynő hatvanadik házassági évfordulójára készített Mulsanne Diamond Jubilee különkiadást.

A legmegdöbbentőbb azonban az a jelenség, hogy hányféle különkiadással próbálják a kínai gazdagok kegyeit elnyerni az európai gyártók. A teljesség igénye nélkül: Mercedes Viano Diamond Vision, Lamborghini Urus, Range Rover Evoque Beckham Edition, Jaguar Ultimate XJ, Rolls-Royce Phantom LWB.
Plusz a sárkányos modellek – hiszen 2012 a kínai horoszkóp szerint a legerősebb jegynek tartott sárkány éve – Veyron Grand Sport Wei Long, Aston Martin Dragon 88 sorozat, Ferrari 458, Rolls-Royce Phantom Year of the Dragon, Jeep Wrangler Dragon Edition: erős igyekezet, megfelelési vágy tükröződik ezekből a próbálkozásokból.

Az elmúlt pár évben rettentő mértékben megnőtt az ázsiai gazdagok száma: míg Európában 2011 közepén 3,1 millió, Amerikában 3,4 millió olyan személyt tartottak számon, akinek magánvagyona túllépte az egymillió dollárt, a leggyorsabban fejlődő ázsiai-csendes-óceáni régióban 3,3 millióra nőtt ez a szám. Ráadásul az ázsiai gazdagok nagy része nem örökségből vagy pénzpiaci zsonglőrködésből, hanem valódi munkával, termelésből, kereskedelemből vagy épp építőiparból szedte meg magát, nem csoda, hogy hirtelen jött vagyonukat szívesen költik exkluzív termékekre. Jelzésértékű, hogy a világ első különálló, vagyis nem Mercedes-kereskedésben működő AMG-szalonja is most nyílt Pekingben.
Bár még mindig irdatlan nagy szakadék tátong az ország teljes lakosságához képest elenyésző mennyiségű gazdagok és nagy mennyiségben fellelhető szegények között, időközben egy elég széles és anyagilag is jól álló középosztály is kialakulóban van.
Az ebbe a rétegbe tartozó, gyermekeiket majdan drága iskolákban taníttató, karrierre nevelő anyukákra már külön elnevezés is született, ők az anyatigrisek. Míg a 90-es években Amerikában voltak a focista anyukák, akik a gyerekek hurcolászásához vásárolták az egyterűeket, az anyatigrisek már egy új kor jövevényei, akik nem MPV-kben, hanem SUV-kben fogják hordozni csemetéiket. Természetesen rájuk is gondolnak az autógyártók, ezért nem csodálkozhatunk a Lamborghini Urus, az Eterniti HemeraArtemis, a Peugeot Urban Crossover vagy a Ford EcoSport pekingi premierjén.

A másik jelentős kínai trend a nyújtott tengelytávú autókat illeti: csak itt kapható a hosszított 3-as BMW, az újdonságok közül pedig most debütált a Jaguar XJ Ultimate, a Rolls-Royce Phantom LWB, és a Grand VQ-R néven bemutatott hosszított Kia Carnival is csak a kínaiak számára elérhető.

Látható tehát, hogy alaposat fordult a világ, a pár éve még a felzárkózás útján is csak babaléptekkel haladó Kína mostanra a világ egyik legkívánatosabb piacává lépett elő, a gyártók részéről nagyobb megbecsülés és kitüntetett figyelem övezi, mint Amerikát vagy Európát. Hatalmas vásárlóerő rengeteg pénzzel, töretlen fejlődési pályán, most ez lett a gyártók fő célpontja. A különféle együttműködéseknek köszönhetően minden bizonnyal hamarosan autót gyártani is megtanulnak majd jó minőségben és nagy mennyiségben, úgyhogy majd akkor se csodálkozzunk, amikor a 202X-es Genfi Autószalonon alig leljük megszokott márkáinkat a sok Geely, Chery, Shuanghuan és Hongqi tömegében. Veszünk mi még BYD-t Skoda helyett.
Hirdetés
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?