A kávé, ami felvillanyoz? – Opel Mokka-e Ultimate teszt

Az elektromos Mokka már járt nálunk egy pár napra, még német rendszámmal ugyan, de nagyon hasonló küllemmel. Akkor Mátyás tesztelte, és az alapokról már akkor is bőséges tájékoztatással tudott szolgálni, most viszont volt lehetőségem jobban megismerni a stílusos kis PSA alapú villany-Opelt, 1100 kilométer került bele a nálam töltött hat nap alatt. Ráadásul a megtett utak nagyrészt nem is a kötelező köreim voltak,

egyszerűen menni akartam vele, mert jó.

Az első nagy meglepődésem a vezetési élmény volt, amit kaptam tőle: hiába csak 136 lóerős, repülőrajtból nagyon jól meg tud indulni a Mokka-e. A villanyautókra jellemző nyomaték nagyon jól jön neki, és bár álló helyzetből lepadlózva elektronikusan korlátozottnak tűnik az ereje egészen 40-50 km/h környékéig, ha az autó már mozog a gázadáskor, akkor bármilyen alacsonyabb sebességről is nagyot tud lépni. Városban az igazi élmény vele pattogni, országúton kicsit semlegessé válik, de az előzésekkel ott sem lesz gondja, pályatempónál viszont már érződne, hogy közel a 155-ös végsebesség, ha egyáltalán fel akarnál menni vele a sztrádára. Mert erre az egy dologra nagyon gyorsan megtanít:

az "Autópálya" elnevezésű KRESZ-tábla ellenséges területet jelöl, ahol a hatótávelszívó manók élnek

. De erre még majd visszatérek. Ha a lehető legtöbb métert szeretnénk kihozni az akkucsomagjából, akkor jó hír, hogy Eco móddal is rendelkezik, ami ráadásul teljesítmény terén még mindig élhető szintet hagy, de a hőkomfort opciókat is korlátozza, így bevallom őszintén, nem sokat használtam a nyári forróságban. Belső kényelme igencsak kettősre sikerült: elöl a feszes, sportos rugózás mellett is kényelmes tud maradni, mindemellett egy tágas, korrekt méretű autónak érződik. Ezzel tökéletes kontrasztban áll a hátsó élmény: a középső tükör egyenesen showműsorrá avanzsál, ha hátra felnőtt emberek kényszerülnek. Közepes méretű úthibákon is össze vissza pattognak ugyanis az utasok, annyira feszes a hátulja, ráadásul a lábtér és a belső szélesség is igen szűkösre sikerült itt. Az utasaim egybehangzó véleménye szerint - szigorúan csak akkor, ha egy fő bitorolja az egész padot - középen ülni a legkevésbé kényelmetlen, mert bár maga a támla és az ülőlap jobb a széleken, ott sokkal jobban érződik, ahogy a futómű küzd az extra súllyal, mint a két kerék közt félúton. És ez az extra súly bizony annyi, hogy megérdemli a szót: a Mokka-e 1600 kiló, 400 kilóval haladja meg a benzines változatát ezen a téren. Rugózásán is ez érződik, minden buckáról lefelé jövet üt, amikor "lezuhan" az autó. Úttartásában pedig a nagyon alacsony súlypont az érdekes - mivel ez a sok "felesleg" mind az autó legalján helyezkedik el - hihetetlenül stabil egy bizonyos pontig, de ha elmérted, mennyivel dobhatod be a kanyarba, akkor bizony négy kerékkel fog lecsúszni az ívről arra, amerre az akkucsomag tömege viszi. Az említett akkucsomag egyébként bruttó 50 kWh kapacitású, így elégségesnek mondható, bár ettől az elektromos Mokka még városi autó marad. Villámtöltést papíron 100 kW-tal is tud fogadni, rendelkezik ugyanis CCS csatlakozóval. Én ezt gyorsan ki is próbáltam, hiszen Szegedre indultam vele rögtön az átvétel után, így még ott a helyszínen tele kellett tölteni az Opel saját villámtöltőjén. Egy ilyen oszlop egy gyors reggeli időtartama alatt közel 50%-kal emeli meg a Mokka-e töltöttségi szintjét. A "tankolással" kapcsolatos az autó egyetlen kötelező extrája is: a 11 kW-os normál (AC) töltési lehetőség, ezzel ugyanis 4-5 óra alatt tudjuk a legtöbb normál töltőoszlopon "tele kérni", enélkül közel 10 óra feletti lenne a töltési ideje, ami csak az otthoni konnektor 30+ órájához képest baráti. Szerencsére nekem - egyelőre - ingyenes töltési lehetőségem is van 600 méterre a lakásomtól, két órás időlimittel, de hozzá kell tennem, hogy én sem tudtam az oszlopról egészen addig, amíg a Mokka kapcsán utána nem néztem a közeli lehetőségeknek. Ekkor viszont 5 kilométeres körzetben legalább 10 töltőoszlopot találtam, vidéken, de persze egy nagyvárosban: ennyit a "nincs hol tölteni" ellenérvről. Fogyasztása is korrekt, Városban, spórolva 15-16 kWh/100km hozható vele, de ha szeretsz vezetni és élvezed az instant nyomatékot, akkor sportmóddal, pattogva is 17-18 alatt maradhatsz. Országúton nagyon hasonlóak a számok, 90-100 km/h közt, finoman hajtva reális marad a 17-18, ha pedig sokat előzöl, de nem száguldozol, akkor is biztosan 20 kWh/100km alatt maradsz majd vele. Csak sajnos ott az a fránya pálya, ami ennek a kocsinak úgy eszi a lelkét, mint ahogy a tiédet fogja a félelem, amikor időre mész valahová, és látod, hogy kilométerenként 5 kilométert csökken a hatótáv. Klímázva, kompromisszum nélkül, "magyar módra" 135-140 tempomattal aligha tud 150 kilométernél többet, 125 környékén már legalább a 200 kilométer biztosan elérhető vele. Így tehát azt javaslom, éves matricát ne vegyél hozzá, ha ilyet szeretnél, legfeljebb a saját megyédre. Ha ezt az egyet leszámítjuk, akkor teljes értékű autó a Mokka, főleg, hogy 125 km/h környékét célozva a legtöbb hazai nagyvárosból elérhető vele kényszertöltés nélkül Budapest, de azért igazán boldog akkor lennék, ha a valós hatótávja lenne annyi, amennyit minden teletöltés után optimistán kiír. Ugyanis rendre 328 kilométert írt, ám annyit csak komoly óvatoskodással hozott volna.