A kapitány és a bohóchal különös esete

Jóllehet az ilyesmit általában a végén szoktuk, most mégis inkább avval kezdeném, hogy kinek is ajánlanám a Citroën Nemo Combi 1.4 HDi XTR-t. Mert kissé bajban vagyok a kérdéssel kapcsolatban. Főleg, mert hajlok a 'név kötelez' elképzelés felé. Nemo, ezt gyerekkorom óta, az egy szuszra felfalt Jules Verne regény, a Nemo kapitány óta tudom, hogy latinul azt jelenti, senki. És én valóban nem tudom ezt senkinek jó szívvel ajánlani. A félreértések elkerülése végett, nem tartom egy ennyire csapnivaló járműnek a Nemo Combi-t, sőt. Kifejezetten dicséretes céltudatos kialakítása és az adott piaci szegmens igényeinek és követelményeinek való okos megfelelése. Mert jól el lehet benne helyezkedni, a vezetési pozíció a személyautós szögben álló kormánnyal és az egész kényelmes könyöklési lehetőségekkel teljesen rendben lévő. A feszes rugózáson érezni, hogy terhelten kisimul (elvégre akár 2,5 köbméternyi rakteret képes biztosítani, és oda már bőven lehet sokat és nehezet pakolni), de legalább addig sem billeg túlzottan. A kezelőszervek, és egyáltalán, az egész, egy az egyben a Fiattól származó műszerfal (a kormányon találunk ugyan Citroën emblémát, de ennyi) egész szemrevaló, praktikus 'slaggal mosom-szivaccsal törlöm' hangulatú és átlátható. Nem véletlen, hogy az alapot jelentő Nemo-t az Év Haszonjárművének választották.
És ezzel máris elérkeztünk a probléma gyökeréhez. Mert a szóban forgó célközönség a kisméretű haszonjárművek vevőit jelenti. A gyors városi vagy rövidebb távú, és nem túl nagy méretű szállítanivalókat. Kedvesem talán ezért is, némileg lenézően csak villanyszerelős doboznak hívta. A kisteherautós feladatkört bravúrral ellátja (lásd Fiorino tesztünket), hiszen testvérmodelljeihez, a Peugeot Partner Bipee-hez és a Fiat Fiorino-hoz hasonlóan, már eleve haszonjárműnek tervezték őket, és nem a gyártás egy későbbi szakaszában lettek kényszer-öszvéresítve belemezelt oldalablakokkal, kidobált ülésekkel és berácsozott hátsó ablakkal. A probléma csupán annyi, hogy a Fiat egyenlőre kisajátította magának a kishaszon trió személyautós változatát. Lényegében hasonló áron (1.3 MJet 3,73 millió) adja a Fiorino Qubo végig üveges, funky színekben virító, alufelnikkel, osztva dönthető hátsó ülésekkel, egy halvány fokkal finomabb beltéri anyagokkal berendezett, kárpitozottabb, csendesebb, kultúráltabb vetélytárs modelljét. Most a Fiat akar kaszálni, aztán majd jöhetnek a franciák is, akik addig érjék be a köztes kényszermegoldással. Hát ezért ilyen szegény Nemo Combi, amilyen...
Az, hogy pont a Citroën csinál Combi változatot az ő Nemo-jából, amely így két, ablakos tolóajtóval (csak az alapváltozathoz nem jár szériában két tolóajtó) és hátsó üléspaddal bír, tehát személyszállításra is alkalmas, megkavarja kissé a helyzetet. Érezni az igyekezetet, hogy például szűkös költségvetésű családok számára kínálnának egy robusztus, praktikus és megfizethető, amolyan régi Berlingo féle kis mindenest. Eddig rendben is lennénk, de. Az aktuális és kedvezményes hivatalos listaára a Nemo Combi-nak, az 1.4-es 70 lóerős HDi-vel (a kis dízel csak finoman hajtva igazán takarékos, úgy 6-7 liter körüli, személyautós tempónál városban és pályán is iszákossá válik, kelletlen teljesítményleadású, semmilyen fordulatnál nem indul meg igazán és mindezek felett egy igen pontatlan váltóval kell megküzdenünk, hogy némi életrevalóságot csikarjunk ki belőle), és a gazdagabb XTR felszereltséggel 3,78 millió forint. És evvel szinte minden személyautós elképzelésük romba dől. Csak halkan jegyezném meg, hogy a Nemo-ban így kritizált hajtáslánc, tehát a motor-váltó egység az egyedüli, ami nem Fiat (és ami a Qubo-ban kellemesebb), hanem PSA gyártmány. Még ez is.
Ha azt nézem, hogy a Nemo Combi raktere javarészt fémborítású, leghátsó oldalablaka is lemez és a hátsó üléspad csakis egyben dönthető, tehát egy nagyobb tereptárgy mozgatása azonnal kétszemélyessé kényszeríti a Nemo-t, és utasterénél barátságosabb, kevésbé döngő-visszhangzó és főleg huzatos autóbelteret is el tudok képzelni, és nem is kell messze mennem vagy lényegesen többet fizetnem, akkor igencsak nagyméretű kérdőjel kerül a Nemo Combi elé. Hiszen már 4,2 millióért kapok egy Picasso-t! Igaz, csak az 1.6-os benzines alapmodellt, de a családom helyváltoztatását százszor inkább avval bonyolítanám. Vagy lehet felőlem az előző, tojásűrhajó Xsara Picasso-is, azt már 4 millióért ideadják. Vagy említhetném az új, alig nagyobb és kiválóan sikerült Berlingo-t is, az is hasonlóan mindentudó, és abból 1.6-os HDi-t kapni 4,05 millió magyar fizetőeszközért. Ugye így már érthető a dilemmám? A Nemo Combi van, hogy legyen, egész ügyes is, de sajnos öngyilkos küldetés az övé. Helykitöltő, míg a PSA konszern is megkapja a jogot, hogy a maga Fiat Qubo szinten személyautósított változatát is árulni kezdje.