A hibrid már ósdi? Jövőre jön a Toyota üzemanyagcellás autója
Toyota Mirai - a jövő már elkezdődött a japánoknál
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A hibridek piacvezetője új vizekre evez, már most megmutatja első szériakész üzemanyagcellás autóját. A Mirai jövőre lép piacra.
Míg a Priusok első sárvédőjére "Hybrid", a Miraiéra "Fuellcell" felirat kerül
Eljött az idő, amikor a hibrid már a jelen "elavult" technikájának tekinthető. Persze erős túlzással, és csakis a belső égésű motoros hibridek vonatkozásában. Hiába van ott a világ legnépszerűbb hibridjének számító, itthon is mind gyakoribb Toyota Priusokban a villanymotor, az a maga nemében természetesen kifejezetten hatékony Atkinson ciklusú, de mégiscsak hőveszteséggel, nem villanymotoros hatékonysággal dolgozó benzinmotor mellett nem tud kellően zöld lenni. A Toyota ezért fejleszti immár több mint 10 éve üzemanyagcellás autóját. A helyi nyelven jövőt jelentő Mirait december 15-én Japánban már teljesen kész modellként fogja kiállítani, gyári fotóit azonban már most megmutatta, s már annak méretei, hajtáslánca is publikus.
Szokni kell még a formát, ahogyan a csak vízpárát kipufogó üzemet is
| Hosszúság [mm] | 4890 |
| Szélesség [mm] | 1815 |
| Magasság [mm] | 1535 |
| Tengelytáv [mm] | 2780 |
| Nyomtáv elöl/hátul | 1535/1545 |
| Minimum hasmagasság [mm] | 130 |
| Beltér hossza [mm] | 2040 |
| Belső szélesség [mm] | 1465 |
| Belmagasság [mm] | 1185 |
| Saját tömeg [kg] | 1850 |
| Ülések száma | 4 |
A csaknem 4,9 méteres négyajtós és négyüléses, tágas karosszéria saját tömege 1,85 tonna, üzemanyagcellájának maximális teljesítménye 155 LE, míg egyenáramú szinkronmotorja 154 lóerős csúcsteljesítményre képes. Az üzemanyagcella a 700 bar nyomású tartályokban (kettő is van belőle, egy 60 és egy 62,4 literes) tárolt hidrogén és a levegőben lévő oxigén elegyítéséből áramot termelve ad energiát a villanymotornak a hajtáshoz. Az emisszió mindössze vízpára, amit ráadásul a rekord alacsony méretű és tömegű (37 liter, 56 kg) üzemanyagcella belső párásítására is fordít a rendszer. Az üzemanyagcellás hajtás mellé hibridrendszer is került, nem megy veszendőbe a fékezési energia, az a Priusoktól ismert módon a villanymotorok generátorként dolgoztatásával nikkel-metál hidrid akkumulátorba kerül, amelyből szintén kaphatnak áramot a hajtómotorok, illetve a fedélzeti elektronikák is.
Futurisztikus a beltér, és ez már nem egy koncepciómodell. A teljes középkonzol érintésérzékeny, de két tekerőgomb is jutott rá, a vészvillogó hagyományos kapcsoló. Mint minden, a fűtés is elektromos, jutott belőle az ülésekbe és a kormányra is
A karosszéria és a műszerfal is futurisztikusabb a (leginkább használtautó-behozatal által) ma már nálunk is az utcakép részének számító Priusokénál. Itt is a műszerfal közepére került a sebességmérő, az irányváltó-kapcsoló pedig szinte megszokott helyen, az ülések közé folyó középkonzolon kapott helyet, a középső pult lényegében egy nagy érintőpanel, melyre színes kijelző is került.
Nagy-, már-már luxusautósan tágas a négyajtós, négyüléses utastér
A Mirai mindazt meg kívánja adni, amit egy mai autótól elvárhatunk, 700 bar nyomású hidrogéntartályaival 480 kilométer a hatótávja, modern sofőrsegédek (holttérfigyelő, sávelhagyásra figyelmeztetés, ráfutásvédelem) sora is került bele. Értékesítése nem csak Japánban, Európa egyes piacain is elkezdődik jövőre. Szeptembertől lesz kapható Dániában, az Egyesült Királyságban és Németországban, nettó ára 66 000 euró lesz. Reméljük mind több helyen kap majd áfamentességet. Terjedésének nem csak vételára, a hidrogén-töltőhálózat kiépítetlensége is gátat szabhat, a Toyota ezért már most bejelentette: támogatni fogja azt.
Két nagynyomású (700 bar) hidrogéntartályt is kapott a Mirai, mindkettő a sofőr felőli oldalról tölthető fel 3 perc alatt - itthon egyelőre sehol. Japán, Anglia, Dánia és Németország már jövő ősztől, egyéb európai piacok 2017-től kapják a Mirait
KGPRO!!!
Megbocsáss, DE EZT TALÁN S3000-NEK AKARTAD CÍMEZNI, ÉN ILYEN ÉRTELEMBEN, MÁS LAPRA TARTOZOM, én voltam, aki zömmel azonosult az általad leírtakkal.
Kedves Ossian P.E.
Azért szeretném egy kicsit megvédeni a számításaimat.
Egyrészt kétségtelenül igaz, hogy az elavult régi motorok hatásfoka reménytelenül rossz, és ebben igazad van, mindössze 20% az, ami a kerekeken „kijön” és effektív menetteljesítményt ad. Feltételezve egy 100%-os hatásfokú elektromos, vagy üzemanyagcellás autót akkor legyen igaz a számításod, és számoljunk csak 80KWh energiával tankolásonként, évente akkor, ahogy írtad, csak 960 KWh. Viszont azt beláthatod, hogy ez is közel a fele annak, amit a lakosság elfogyaszt háztartásra. És ha már részletekbe megyünk, akkor havonta nem egyet tankol az átlag autós, hanem legalább 1,5 –öt, 10 ezer Km/év, és sem az üzemanyagcellás, sem az elektromos autó nem 100%-os hatásfokú, nem beszélve még arról, hogy addig mennyi energiát is használtunk, mire az a hidrogén, vagy elektromos energia az autóba került.
Ehhez hozzájön még az is, hogy ez csak egy lakosságra vetített energiafelhasználás volt, sajnos szerintem összességében ennél nagyságrendileg nagyobb autós energiafelhasználásról van szó.
Igazad van, hogy itt nem elektromos autóról beszéltünk, de összességében a mai belsőégésű motorok (egyszersmind a fosszilis energiahordozók, melyek kifogynak) kiváltásának a módját kereső megoldásról van szó.
Ha a hidrogént továbbra is fosszilis energiahordozóból állítjuk elő, akkor miről beszélünk??? Egyszer elfogy, amikor már mindenki üzemanyagcellás autóval közlekedik, hogy lesz hidrogénünk, tehát marad a vízből elektromos energiával történő előállítás!!!
Akkor meg mi értelme van, ha már van elektromos energiánk, azt még átalakítani hidrogénné, hogy aztán abból elektromos energiát állítsunk elő az autó számára. Ez az a logika, aminek a mentén párhuzamot húztam az elektromos autó, és az üzemanyagcellás autó között.
Tehát szerintem zsákutca az üzemanyagcellás autó. Bár nagyon szuper lett volna eddig, hisz annakidején egy időben találták ki a belsőégésű motorral. De ez már a múlt.
De nézzük még globálisabban a kérdést.
Ma az erőművekben túlnyomórészt fosszilis energiahordozókból állítjuk elő az elektromos energia túlnyomó részét.
Ebben a szén viszi a prímet, 39%, Földgáz, 19%, Kőolaj, 7%, ez összesen 65%.
A maradékból 17% nukleáris, 16% víz, 2% egyéb megújuló.
Az előrejelzések sem igazán bíztatók, mert, ugyan a megújuló források térnyerése mellett a fosszilis energiahordózók további dominanciáját vetítik előre.
Forrás: http://www.vkkt.bme.hu/feltoltesek/2011/10/energiatermeles_megujulo_energiaforrasok.pdf
Mindehhez még egy %-os adat, egy átlagos fosszilis erőmű hatásfoka 30%, vagyis az elektromos energia mai előállítása nem zöld, messze nem az.
És akkor most vegyük a megújuló energiaforrásokat.:
Elfogy az olaj, elfogy a szén, a nem túl távoli jövőben vagyunk, . . .már csak megújuló energiaforrásokat tudunk használni.
A Föld összes ilyen forrása a Napból származik, akár hullám, akár víz, akár szél, akár közvetlenül a Nap sugárzási energiájáról beszélünk.
Erre totálisan átállni gyakorlatilag öngyilkosság, hisz az egész földi élet a Nap energiájának függvénye!
Lehet azt mondani, hogy ma annyi energiát fogyasztunk egész évben, amit a Nap egy óra (nap? majdnem mindegy) alatt sugároz a Földre, mert ez az energia mennyiség évről évre növekszik, és nem kicsit. El tud telni annyi idő, ahogy látjuk az olaj esetében is, hogy egyszer csak olyan mértékű lesz ez a felhasználás, hogy már befolyásolni fogja az időjárást, egyszersmind földi létünket.
Elnézést mindenkitől, hogy ilyen hosszúra sikeredett.
Üdv.: KG
S3000 a lidliben meg minél többet vásárolsz, annál többet spórolsz. Pont, mint a vilanyautókkal. A villanyt csak úgy kiveszed, mint vízbül a zokszigént.
Annyi tévedést írtál le ebben a hozzászólásodban, hogy szinte beleszédül az ember. 🙂 Lássuk hát!
[i]“Egyetértek KGPRO hozzászólóval.”[/i]
Már ez önmagában elég nagy baj, mivel teljesen rosszat írt.
[i]“Sokan nem látják a fától az erdőt.”[/i]
Ez kétségtelen, nem is vitatkozom ezzel. Azt viszont had jegyezzem meg, hogy ebbe a csapatba Ti is beletartoztok. 🙂
[i]“Mindenféle üzemanyagcellás meg elektromos autózásról akkor van /(nekünk) Magyaroknak értelme egyáltalán beszélni, hogy ha nem fogunk ennyire 1000 szállal szorosan kötődni az atomerőművek által termelt villamosenergiához.”
[/i]
Ez a mondat egy igazi fából vaskarika. Az atomenergiának jelenleg nulla köze van az üzemanyagcellás járművekhez, az elektromos járművek számára pedig teljesen nulla kibocsájtású áramot tud szolgáltatni (ha az erőmű építése, üzemeltetése és felszámolása során keletkező összes kibocsájtást beleszámoljuk, akkor is az egységnyi megtermelt villamosenergiára vetítve a legkisebb szennyezők között szerepel).
[i]“Persze, Németországban sokan villany autóznak.”[/i]
Németországban is csak igen kevesen villanyautóznak. A lakosság számarányához képest Norvégiában villanyautóznak a legtöbben. Tudod ott ahol a teljesen villamosenergia 99%-a vízerőművekből jön.
[i]“De ott az ország áramszükségletének jelentős részét a megújuló energiaforrások teszik ki…”[/i]
Németországban jelenleg a villamosenergia 70%-a NEM megújulólból jön.
Szóval amiket állítottál azok nem jók, a következtetéseid meg értelmetlenek. Mit szerettél volna eredetileg mondani?
[i]Remek ez a számítás – bár van benne hiba -, csak azt nem értem hogy jön ez ide?
[i]“Az tisztán látszik, hogy a jelenlegi rendszer ezt az energiaigény növekedést a legkevésbé sem tudja kiszolgálni.”[/i][/i]
Milyen energiaigény növekedésről tetszik beszélni? A Mirai-ba hidrogént kell tölteni nem elektromos áramot és a hidrogént földgázból lehet legolcsóbban előállítani – és messze-messze legdrágábban vízből elektrolízissel -, úgyhogy ennek megfelelően a mai hidrogén előállítás elhanyagolható töredéke jön csak áram felhasználásával.
Másrészt a számításban ott van a hatalmas tévedés, hogy az igaz ugyan, hogy egy liter benzin energiatartalma 9.7 kWh (tehát a 10 kWh jó kerekített becslés volt), de egy belsőégésű motoros jármű nem a benzin energiájának 100%-át tudja a hajtásra fordítani, hanem átlagosan csak jó ha a 20%-át, úgyhogy a havi energiaigény 400 helyett csak 80 kWh, az évi pedig 4800 helyett csak 960 kWh (mellékesen ebből látszik a legjobban, hogy mekkora egy orbitálisan nagy rakás szar a 120 éves belsőégésű motor). Ezzel a számítással viszont nem egy hidrogén hajtású hanem egy teljesen elektromos hajtású jármű energiaigényére kapunk egy durva becslést. Ráadásul ez az érték [b]NEM az energiaigény növekedésével[/b] egyezik meg, hiszen azt megintcsak hihetetlenül sokan elfelejtik – valójában nem is tudják -, hogy a kőolaj finomításához igen jelentős mennyiségű elektromos energiára van szükség – a finomítandó kőolaj energiájában kifejezve úgy 10-15%-nyi, azaz ha elektromos járművel megy valaki akkor nem tud egyszerre egy kőolaj alapúval is menni azaz KIVÁLTJA azt arra az időre, tehát annyival CSÖKKEN egyidejűleg a kőolajigény amennyit fogyasztana az olajalapú jármű azon az úton amin helyette elektromos járművel menntek, tehát annyival CSÖKKEN a villamosenergiaigény is amenyi szükséges lett volna annak a kőolajnak a finomításához amennyit benzinből/gázolajból elfogyasztott volna a belsőégésű motoros katasztrófa. Így aztán mindent beleszámolva annál az évi 960 kWh-nál is kevesebb a tényleges elektromos energia növekmény amit egy ilyen elektromos jármű használata okoz. Ezt az igényt pedig minden további nélkül tudja kezelni a hálózat és egyetlenegy új erőművet sem kellene építeni emiatt.
Ezt konkrétan az USA-ra kiszámolták már vagy 8 éve és az jött ki, hogy a teljes USA személygépjárműpark több mint 2/3-a átállítható lenne teljesen elektromos hajtásra úgy, hogy völgyidejű töltés esetén egyetlenegy új erőművet sem kellene építeni vagy a hálózatot fejleszteni.
Ez is egy nagyszerű példa arra, hogy az ördög a részletekben van, aki viszont nem ismeri ezeket az akár homlokegyenest ellenkező következtetésre is juthat mint a valóság.
Azt pedig nyugodtan firtassuk hogy mennyire zöld az elektromos energia előállítás, mert napról-napra zöldebb. Így aztán egy elektromos jármű napról-napra kevésbbé szennyezi a környezetet úgy, hogy semmit sem kell rajta fejleszteni.
Egyetértek KGPRO hozzászólóval. Sokan nem látják a fától az erdőt. A fent bemutatás tárgyát képező Toyota Mirai egészen elképesztően tetszetős, szép autó, melyet szíves- örömest tulajdonolnék, ám amit KGPRO írt azok sajnos száraz, ám nem elhanyagolandó tények, melyeket relevanciájuk s makacsságuknál fogva, orbitális hiba volna figyelmen kívül hagyni.
Fontos s szükségszerű a tiszta levegő, ám olyan áron, ahogy alább felvázolva drasztikus áramáremelés s atomerőművek számának növelése révén- mely esetében a környezetóvással amit nyerünk a réven, a többszörösét veszthetjük a vámon,- így nem rentábilis, s célt sem lehet elérni. Túl ezeken roppant költséges a tankoláshoz kellő infrastruktúra kiépítése. Noha lenne rá keret, mondjuk jelen esetben csak úgy 2-3 stadionnal kevesebb építésére adjon parancsok Orbán, de inkább a termőföldek öntözőrendszereinek a kiépítését tartanám iránymutatónak, tudjátok, csak, hogy legalább kenyeret ne külföldit kelljen enni!!! Vagy napelemparkok létrehozása lenne még ideális s előremutató.
Mindenféle üzemanyagcellás meg elektromos autózásról akkor van /(nekünk) Magyaroknak értelme egyáltalán beszélni, hogy ha nem fogunk ennyire 1000 szállal szorosan kötődni az atomerőművek által termelt villamosenergiához. Persze, Németországban sokan villany autóznak. De ott az ország áramszükségletének jelentős részét a megújuló energiaforrások teszik ki, hatalmas napelemparkok, szélerőművek tömkelege s vízerőművek biztosítják a villamosenergia környezetóvó s olcsó, szerteágazóbb termelését. Majd, ha mi -legalább- e téren a térdükig érünk akkor elő lehet szedni ezen témát / egy hosszas leporolást követően. /
Lekértem hogy mennyi az átlagos lakossági elektromos energia felhasználás évente. (feltételezve, hogy a Hidrogén előállításához áramot használunk)
A DÉMÁSZ szerint, 2285KWh / https://www.edfdemasz.hu/pages/aloldal.jsp?id=550565 /
A benzin energiatartalma 34 MJ, azaz kb. 10KWh literenként.
Ha egyszer tankolsz havonta, akkor az 40×10=400KWh, évente 4800 KWh. (Ezzel egy átlagos autó havonta mondjuk 550 Km-t, évente 6600 Km megy.
De a valóság ennek a többszöröse is lehet
Az tisztán látszik, hogy a jelenlegi rendszer ezt az energiaigény növekedést a legkevésbé sem tudja kiszolgálni.
Ehhez erőművek építése szükséges, ami nyilvánvalóan az elektromos áram árának a növekedéséhez vezet.
Azt meg ne is firtassuk, hogy a jelenlegi elektromos energia előállítás mennyire is zöld.
KG
És fék lesz benne csókolom?
Villamosmérnökként jót nevettem az “egyenáramú szinkronmotor” kifejezésen. A laikusok és a köznyelv gyakorta nevezi az állandó mágneses szinkron motorokat (PMSM) kefe nélküli egyenáramú motornak (BLDC), ami önmagában nem is probléma, de „egyenáramú szinkronmotor” a tudomány mai álláspontja szerint nem létezik.
Amennyiben egy szinkron motor – általában többfázisú – tekercselésére váltakozó feszültséget kapcsolunk, akkor a kialakuló váltakozó irányú mágneses tér hatására mechanikai nyomaték ébred. A szinkron működés azt jelenti, hogy az állórész és forgórész mágneses tere együtt, szinkronban forog. Szinkron gépek csakis a szinkron fordulatszámon képesek üzemelni.
Kis méretű villamos forgógépekben a jó hatásfok miatt gyakorta használnak állandó mágneses gerjesztést. Szinkron gépek esetében a fordulatszám-nyomaték karakterisztika nagyban hasonlít pl. egy külső gerjesztésű egyenáramú gépére, de egy szinkron motor és egy egyenáramú motor működése villamos szempontból csak annyiban hasonlít, hogy “bemegy az áram, és forog a tengely”.
Tisztában vagyok vele, hogy nem egyszerű műszaki-jellegű cikkeket összeállítani, ugyanakkor a mondanivaló lényegét adó technikai részleteket szerintem nem szabad félvállról és pontatlanul közölni. Nem szabad azt gondolni, hogy „úgysem érti a paraszt”.
Az otthoni hidrogén töltő – amennyiben az árammal vízből elektrolízissel nyerné ki a hidrogént – megkockáztatom hogy tökéletesen használhatatlan lenne. A vízbontás hatásfoka miatt rögtön az első lépésben elvesztenénk a befektetett villamosenegria kb. felét és akkor még csak ott tartanánk, hogy van némi hidrogénünk valahol, amit viszont nem tudunk betölteni a jármű tartályaiba, hiszen azt még össze kell sűríteni, hogy hajlandó legyen átvándorolni a takba. A sűrítés újabb 5-15%-os veszteséget jelent és plusz komplexitást (villanymotor, kompressszor, stb.) a meglevő amúgy sem egyszerű – elektromos betáplálás + vízvezeték – rendszer mellé.
Ha ez mind megvan, akkor elkészült szörnyszülött kb. 2-4 nap alatt lenne képes feltölteni hidrogénnel a kiürült járművet ami azért mókás, mert az olajmaffia által erőltetett hidrogénes hülyeség hívőinek egyetlenegy érve a gyors tankolás pusztulna el az otthoni töltő által egy pillanat alatt. 🙂
A másik lehetőség – amit a honda meg is csinált már korábban -, hogy földgázból reformálással állítana elő hidrogént a szerkezet. Ennek nem feltétlenül kellene olyan tetű lassúnak lennie mint a vízbontásosnak, ugyanis a földgázt használná fel lapanyagnak meg enegriahordozónak is, viszont szép combos méretű a ketyere – kb. mint 4 kuka befoglaló kockája – az ára meg egy új felső kategóriás személygépjármű árával vetekszik. 🙂
Akárhonan nézi az ember, ez a hidrogénes marhaság úgy halott ahogyan csak van.
Az könnyen lehet, egyelőre a jutubos videókból nem sok adat és háttér derül ki.
Naná hogy régi sztori, elég csak a BMW hidrogénes belsőégésű motorjaira gondolna. Ott vannak a Daimler vagy Honda régi tüzelőanyag cellás kísérleti autói, darabonként több mint százmillió forintos árral. Csakhogy mostanában oldhatta meg a Toyota, hogy platina helyett valami más, olcsóbb katalizátort használjon a cellákban. És ez nem ígérgetés már, itt van. A házi töltőt is 2016-ra írja a Honda.
Nem olvastam még mennyi ennek a cellának a hatásfoka, de szerintem már túlléphettek a 60%-on amit a korábbiak teljesítettek.
A hidrogénes sztori is van annyi idős és körülményesebb az infrastruktúrája mint az áramé. Ebben egyet értek esháromezerrel…
Ha csinálnak hozzá otthoni hidrogén töltőt (amint a hondás cikk rebesget) akkor bejöhet a dolog. Akkukban negyed évszázada a li-ion óta nincs komoly előre lépés. Ígérgetések persze vannak, 10 éve mást se hallani…
A Toyota elképesztő teljesítményt nyújtott a hibrid kategória megteremtésével és elterjesztésével, de ez a hidrogénes marhaság valószínűleg a legnagyobb baklövésük fennállásuk óta.
Egyedüli pozitívum ebben a járműben a névválasztás. Ez pont ugyanúgy lesz a jövő mint ahogyan a hidrogén a jövő üzemenyaga és már vagy jó 15 éve tudjuk, hogy örökre az is marad.
Fék ebben sem lesz ugye?
Nincs gond, majd megint visszahívnak 22 millió autót. Kell a cirkusz a népnek.
:-DDD
Hol vannak ezek a Tesla-hoz képest designban…
A technika meg a külseje tetszik, viszont belül… futurisztikus? Kb a 90-es évek végén képzelték így a futurisztikus belsőt.
Nem csak szaké volt ott, de dzsanga is akadt bőven.
Azon a bulin ott lehettek a Honda tervezői is, biztos volt valami nyeremény a legrondább üzemanyagcellás autóért… 😀
Sok volt a szake a designer buliján?Ez nagyon ocsmány lett.Súrolja a ssangyong rodius-t.