A halaktól és a méhektől tanulnak a Nissan mérnökei

Az élet védelme minden területen elsődleges, és bár eddig az autógyártók mérnökei főleg autókat gyártottak - olyanokat, amelyek sérülést és halált okoznak -, újabban azon dolgoznak, hogyan lehet megelőzni a tragédiákat a sokszor gyilkos fegyver, az autó segítségével. A paradoxon megoldását az állatvilágban keresik a Nissan japán és amerikai mérnökei. Toru Futami a fejlett technológiákért felelős kutatási terület műszaki vezetője kifejtette, hogy a csoportokban mozgó állatok tanulmányozása hozzásegítette a mérnököket annak megértéséhez, hogyan kommunikálhatnak egymással a járművek a biztonságosabb és hatékonyabb közlekedés érdekében: „A jövő autóiba szánt ütközéselkerülő rendszerek folyamatos fejlesztése során az anyatermészethez fordultunk: a halak mozgási mintáiban megfigyeltünk egy, a gyakorlatban is jól működő, egyedülálló ütközéselkerülő rendszert." Mindenki emlékszik a természetfilmekben a ragadozókat szabályosan és összezárva kikerülő halrajokra, valamint a méhraj sem ütközik soha neki semminek. A kutatócsoport elkészítette az EPORO (EPisode 0 Robot) nevű robotot, amelyet egyebek mellett lézeres távolságmérővel (LRF) szereltek fel. Az LRF technológiát a poszméhek több mint 300 fokos látószögű, összetett szeme inspirálta. Hat EPORO egység egymással kommunikálva folyamatosan figyeli egymás helyzetét, így képesek elkerülni az ütközéseket, valamint - a rajban úszó halakhoz hasonlóan - egymás mellett vagy mögött haladni. „A jelenlegi közlekedési szabályok értelmében az autóknak sávokban kell haladnia, és meg kell állniuk a stop tábláknál vagy piros lámpáknál, ha viszont minden autó képes lenne az önálló mozgásra, nem lenne szükség sávokra, sőt a közlekedési lámpák is elhagyhatók lennének. A korábban említett halak három szabály betartásával mozognak: ne menj túl messzire, ne gyere túl közel, és ne ütközzünk egymásnak. A halak tehát a fenti három szabály alapján verődnek rajokba. Egy halrajnak nem állnak rendelkezésre az útját meghatározó vonalak, mégis képesek rendkívül közel úszni egymáshoz. Ha tehát az autók egy csoportja ugyanezt a viselkedést tudná követni, és eszerint mozogni, akkor adott szélességű úton több autó férne el. Ez pedig azt jelenti, hogy több autó közlekedhetne az utakon, mégis kevesebb lenne a torlódás" - magyarázta Futami. Egy útkereszteződésbe érve az EPORO-k egymással is képesek kommunikálni, vagyis el tudják dönteni, melyikük mehet és melyiküknek kell megállnia, így a közlekedési lámpák is elhagyhatók lennének. Az EPORO kifejlesztése előtt a Nissan elkészítette a BR23C kódnevű biometrikus járművezető robotot, amely a poszméhek rejtélyes ütközést elkerülő képességét utánozza. A méhek több mint 300 fokos látószögű összetett szeme által inspirált lézeres távolságmérő (LRF) 180 fokos szögben észleli a legfeljebb két méteres távolságban lévő akadályokat. A BR23C kiszámítja az akadály(ok) előtti távolságot, majd egy jelet küld a mikroprocesszornak, amely az információ feldolgozásával úgy módosítja a jármű sebességét vagy haladási irányát, hogy az ütközés elkerülhető legyen. A robot a másodperc tört része alatt észleli az akadályt, és a méhek mozgását utánozva azonnal - akár 90 fokot meghaladó mértékben - módosítja az autó haladási irányát, hogy elkerülje az ütközést.
Mindez azonban csak puszta kísérletezés lenne, ha a Nissan terveiben nem a vezetőnélküli autózás megoldása lenne. A japánok azonban a minap bejelentették, hogy hét év múlva vezető nélkül is közlekedhet majd Nissan ott, ahol ezt engedélyezték, például Kaliforniában vagy Nevadában. Andy Palmer, a vállalat ügyvezető alelnöke kifejtette, hogy a Nissan ezen a területen is a kutatások élvonalában jár. A Nissan 360 rendezvényen a sajtó képviselői egy szimulált városi utcán, autópályán, valamint egy parkolóban személyesen is kipróbálhatták a Nissan automatikus vezetési megoldásait.
Az Egyesült Államokban évi hatmillió karambol következik be, ami 160 milliárd dolláros kárt okoz, és vezető halálozási oknak számít a 4 és 34 év közötti korosztályban. Az amerikai balesetek 93 százaléka emberi hiba, jellemzően figyelmetlenség miatt következik be. Az önmagát vezető autó kifejlesztéséhez a Nissan már rendelkezik azokkal a technológiai megoldásokkal, amelyek képesek észlelni és a megfelelő reakciókkal elkerülni ezeket a tragikus eseményeket. Az önmagát vezető autó a jövőben kevesebb beavatkozást igényel a vezetőtől: autó és sofőrje együttműködik a közös cél, vagyis a biztonság érdekében. Az amerikai autósok naponta átlagosan 48 percet töltenek vezetéssel - ez évente több száz óra, amelyet hasznosabb tevékenységre is lehetne fordítani. A Nissan tizenegy újításának köszönhetően a rendszer folyamatosan figyeli a jármű teljes környezetét, és képes azonnal reagálni a forgalom változására, miközben pontosan halad a célja felé. A Nissan által 2020-ra kereskedelmi forgalomban kapható autonóm autó technológiai megoldásai: az oldaltávolság szabályozása (hasznos például autópályán, vagy sávváltáskor), a kereszteződésbe való beérkezés és kanyarodás a közeledő járművek figyelésével (előnyös városi forgalomban), az előzés a közeledő járművek figyelésével (számos baleset előzés közben következik be). Utóbbiak kivédésével bizonyára jelentősen csökken majd a balesetek, így a közúti sérülések száma is, miközben az emberek akár autójukban is kevésbé lesznek fáradtak a vezetéstől, így ők is fokozottan tudnak majd figyelni. Dupla haszon!