A Ford Model T kicsit a miénk is
Galamb József érdeme is, hogy Amerikát négykerékre tették
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Kicsit mi is büszkék lehetünk arra, hogy a Ford ma a világ egyik legismertebb autómárkája. A Makóról származó Galamb József nélkül ugyanis ez nem biztos, hogy így történt volna.
Engedjétek meg, hogy Galamb József egyik fő művének nevét kétféleképp írjam. A magyaros Ford T-modell mellett a hivatalos Ford Model T változat is szerepel az alábbiakban, szóval ne lepődjetek meg, ugyanarról a típusról van szó
Egyszerre örömteli és szomorú Galamb József története, akinek a neve szorosan összefügg a Ford Model T megszületésével, illetve jelentős szerepet játszott a bolygóműves automatikus váltók ősének megalkotásában, valamint a tömegtermelés optimalizálásában is. Örömteli, hiszen - bár tudom elcsépelt ezt mondani – büszkék lehetünk magyar származására. Viszont szomorú, mert egy újabb példája annak, hogy itthon csak keveseknek sikerült kibontakoztatni a tehetségüket. Galamb Józsefnek is az USA nyújtotta azt a biztos hátteret, ahol mérnöki tudását kamatoztathatta.
Az 1904-es autó-világkiállítás vonzotta az USA-ba a Makón született Galamb Józsefet
Galamb József 137 éve, egészen pontosan 1881. február 3-án született Makó városában, ahol hűen őrzik még az emlékét, hiszen a világhírű mérnök nevét múzeumi kiállítás és egy iskola is magán viseli. Életművéből a Maros Parti Ford T-Modell Nemzetközi Veteránjármű Találkozón is ízelítőt kaphattam, ugyanis közeli kapcsolatba kerültem egy gyönyörű állapotú T-Modellel. A legendás autó első példánya 1908 októberében, a Ford Motor Company szerelőcsarnokából gurult elő Detroitban.
Lényegében a világ első népautójának tekinthető, jelentősége óriási, hiszen széles vásárlóközönség számára hozta el a mobilitás szabadságát.
Az autó így az egyik legfontosabb emberi szabadságjog, a szabad helyváltoztatás szimbólumává is vált. Nem véletlen, hogy a „Bádog Böske” 1989-ben az Évszázad Autója címet is megkapta, és a XX. század egyik legjelentősebb technikai újításaként tartják számon.
A Bádog Böske becenév is a T-modell egyszerűségéből ered. A karosszéria alapját fából készült szerkezet adta, amelyet vékony bádoglemezekkel borítottak
Henry Ford egy olyan autóról álmodott, amely nem kerül többe egy ló áránál. Az 1900-as évek elején ez körülbelül 500 dollárt jelentett. Azonban egy automobil akkoriban átlagosan körülbelül 800 dollárt kóstált. Emellett további elvárásokat is támasztott az autóval szemben:
Legyen egyszerű, megbízható, olcsón fenntartható, könnyen javítható és a járt, valamint a járatlan utakon is boldoguljon.
Az álmát Galamb József valósította meg egy lelkes, magyar mérnökcsapat közreműködésével, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy Farkas Jenő, Haltenberger Gyula és Balogh Károly is kivette részét a munkából. A tervezés 1907-ben kezdődött és 1908. október 1-én, 110 évvel ezelőtt készült el az első prototípus.
Henry Ford érdemeként említhető, hogy a HR területén is igyekezett újat nyújtani. A munkásait jól kívánta megfizetni, amelynek hátterében természetesen az is szerepet játszott, hogy így ők is megvásárolhatták a T-modellt
Árlista a múlt század elejéről
Az autó orrában egy Otto-rendszerű, négyhengeres motor kapott helyet, amelynek legnagyobb teljesítménye 15 kW (kb. 20 lóerő), végsebessége pedig 65 km/h volt. A Galamb tervezte bolygóműves sebességváltó működtetése két lábpedállal történt. A korábbi tolókerekes váltó helyett alkalmazott új, külső fogazású, bolygóműves sebességváltó kiküszöbölte a korábbi, pontatlan gyártástechnológia miatt gyorsan kopó fogaskerekek okozta gyakori meghibásodásokat.
Ráadásul a külső fogazású bolygóművet lényegesen könnyebb és olcsóbb volt gyártani, mint elődjeit, ami nagyban hozzájárult, hogy ez a modell olyan hamar meghódította a világot.
Az új bolygóműves sebességváltó egyik különlegessége, hogy az előremeneti és hátrameneti pedált egymás után lehetett működtetni, így hintáztatva, még a mély sárból is kiügyeskedhették az autót. A Modelt T gyártásának megkezdése után azonban eltelt jó néhány év, mire igazi népautóvá érett.
Sajnos nem engedtek a kormánykerék mögé, de még utasként is lenyűgöző, ahogy a T-modellt vezetik
Elsőre talán bonyolultnak tűnhet, pedig ugyanúgy egy kormánykerék, azon két kar és három pedál található a T-modellben, akárcsak a jelenlegi autókban
Ehhez ugyanis nélkülözhetetlen volt a tömegtermelés beindítása. Az akkoriban forradalmi újításnak számító, mozgó összeszerelő szalag jelentette a kulcsot a gyors sorozatgyártáshoz, amelynek köszönhetően húsz év alatt 15 millió példány készült az autóból. Még az ezredfordulón is százezer működőképes darab volt fellelhető világszerte, ebből 3 működőképes Touring modell Makó városában látható.
Három T-modell is található Makón
A következő mérföldkő Galamb József munkásságában az 1915-ös esztendő, amikor Farkas Jenővel együtt elkészítette a Fordson traktort, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit. Érdekes módon, elsősorban nőknek szánták, ugyanis ekkor már javában dúlt az értelmetlen vérontás, amit első világháborúnak nevezünk és az sajnos beszippantotta a férfiakat katonának, így sokan a férjük helyett dolgoztak a farmokon. Magyarországra 1921-ben érkezett meg az első (hat darab) Fordson traktor, amit persze Galamb József küldött Makóra.
„Senkinek nem szabadna keményebben dolgoznia, mint egy öszvér” - ez a gondolat vezérelte Henry Fordot, amikor a Fordson traktor megtervezését kérte Galamb Józseftől és mérnökcsapatától
Makón a mérnök testvérei 1922 őszén megnyitották Magyarország első Ford márkakereskedését, ahol a Fordson traktorok mellett személyautókat és természetesen alkatrészeket is forgalmaztak. Mindezeket Fiumén keresztül hajózták be.
A növekvő kereslet hatására később Békéscsabán is nyílt egy márkakereskedés, ahol már 35 szerelő dolgozott.
A Fordson traktor pedig Magyarország egyik legkedveltebb mezőgazdasági gépe lett az 1920-as évektől egészen 1945-ig. Maga Galamb József is többször hazalátogatott és előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, illetve a Műszaki Akadémián. Ezeken az előadásokon a magával hozott filmeken mutatta be a szakembereknek a Ford termékeit, illetve a sorozatgyártás mikéntjét.
A telephely a Deák Ferenc utca sarkán állt. Az épület homlokzatát, melyen még mindig kivehetőek az eredeti Ford kereskedés feliratai 1916-ból, idén a T-Modell 110. évfordulója előtt tisztelegve felújíttatja a makói városvezetés
Galamb József igazi lokálpatriótaként 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik ipari iskolában kívántak továbbtanulni
Galamb tervei alapján természetesen más Ford típusok is készültek. Teherautókat tervezett, dolgozott prototípusokon, sőt még új gyárrészlegek tervezését és fejlesztését is vállalta. Manapság ugye főmérnökként hivatkozunk rá, ám akkoriban Henry Ford nem nevezte így nevén a pozíciót, hiszen ő nem szerette ezeket a címeket és a hierarchiát. Egyszerűen egy mindenesként tekintett Galamb Józsefre, aki az első világháború alatt még sebesültszállító autók, tengeralattjáró-kereső és könnyű harckocsi vázlatait is papírra vetette. Viszont az Amerikai Szabadalmi Hivatalhoz 1920 és 1952 között benyújtott 27 szabadalmi kérelme mind a Ford gépjárművek korszerűsítését szolgálta.
Egy Model A-ban is utazhattunk Makón
Ez már jóval kényelmesebb, mint a Model T, ám leginkább hátul, hiszen elöl általában a hivatásos sofőr és az inas foglalt helyet
1944-ben egy szívroham után felépülve kérte a nyugdíjazását. Négy évtizednyi munkássága alatt a Ford vállalat 300 főt foglalkoztató aránylag kicsi manufaktúrából, az USA mamutvállalatainak egyikévé nőtt. Az Évszázad autójának is megválasztott jármű egyik atyjának nevezett Galamb József 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el. Sajnos itthon sokáig nem ismerték el a munkásságát a diktatúra alatt. Ám szerencsére most már a helyén kezelik az örökségét. Aki szeretne még jobban elmélyedni Galamb József kalandos életében, mindenképp nézze meg az alábbi videót. Majdnem egy órás, de biztos, hogy a képernyő elé szegez!
