5 érdekesség a 40 éves 5-ös BMW-ről

Meghatározó irányvonalként szerepel a BMW történelmében a vezetés élménye, melyet minden modelljüknél szem előtt tartanak. A modern autógyártás küszöbén pedig olyan technológiákhoz, főként hajtáslánc-elemekhez volt hozzáférésük a motorsportos fejlesztések által, amikkel egy még épp csak ébredező kategória hajnalán alkottak maradandót. Ehhez kellett egy jó alap, egy megfelelő konstrukció, ami lehetővé teszi egy potens sportszedán megépítését.

1981 júniusában, éppen idén 40 éve mutatkozott be az E28-as 5-ös sorozat, melyről összeszedtünk néhány érdekességet az évforduló alkalmából.

1. Kölcsön-számítógéppel tervezték. Az E12-höz képest a második generációs 5-ös BMW nagyot lépett előre. Mind a márka jövőjét, mind az autóipari technológiákat illetően. Ez volt az első BMW modell, amit már részben számítógéppel terveztek, ám erre egyáltalán nem volt olyan lehetőség, mint azt gondolhatnánk. Az E28 tervezését 1975-ben kezdték el, a külsőért Claus Luthe felelt, a műszaki fejlesztésért pedig Wolfgang Matschinsky. Az E12-ből kiindulva a fejlesztők nagyon kevésnek érezték az akkori technológiákat ahhoz, hogy megfelelően fejlett karosszériát tervezhessenek az új megoldások számára.

Ebben az időben egyetlen számítógépe volt csak a BMW-nek, amit a pénzügyi osztály használt, de az alkatrészellátást is azon keresztül tartották kézben.

Wolfgang Matschinsky ezt a gépet kérte kölcsön az önhordó karosszéria és a hajtáslánc megtervezéséhez, ennek köszönhetjük, hogy az ABS blokkolásgátló rendszer okozta vibrációk nem rázzák ki az ablakokat az E28-ból, szerinte ugyanis a számítógépes kalkulációk nélkül ez könnyen megtörténhetett volna. 2. Innovatív technológiákat hozott. Főként a kor hasonló modelljeihez és leginkább elődjéhez képest hozott a BMW számára innovatív megoldásokat a kényelem és használhatóság terén. Az ABS mellett tempomat segíthette a sofőr munkáját, valamint monokróm kijelzővel ellátott fedélzeti számítógép is, melyen az autó fogyasztása, a hőmérséklet, a megtehető távolság és hasonló információk voltak láthatóak. Emellett egy hasznos infópanel is került a műszeregységbe, amin még olyan információk is láthatóvá váltak a sofőr számára, mint az, hogy kifogyott az ablakmosó-folyadék. Emellett elektromos állítású üléseket is kapott, az amerikai piacon sztenderd felszereltségként, valamint elektromos ablakokat is. 3. Az első dízelmotoros BMW. Széles motorpalettával indult útjára a második generációs 5-ös BMW, melyben már az E12-ben is szereplő motorok is megtalálhatóak. A legendás M10-es négyhengeres 88 lóerős kivitelétől a soros hathengeres benzinesekig több teljesítményszinten. Az M20-as és M30-as hathengeres benzinmotorok mellett pedig az olajválság a BMW-nél is meghozta a szükségmegoldást, elkészült az első dízelmotor, az M10-es.

Az M20-as sorhatos benzines vasblokkjára építve SOHC hengerfejjel készült el számos, a benzinesekével azonos alkatrésszel.

Az 524td jelölésű turbódízel motort alacsony fogyasztásra, de a márka jó hírneve miatt teljesítményre is optimalizálták, 115 lóerő és 210 Nm nyomaték lett a végeredmény. Egyedi üzemanyagrendszerének és izzítógyertyáinak köszönhetően hamarabb érte el az üzemi hőfokot, mint a kor dízelmotorjai, és magasabb fordulatszámra is volt képes, 5350-nél kezdődött a piros mező. A 80-as évek elejére az amerikai autóipar már éppen kezdett kilábalni az olajválságból, a Fordnál mégis szükség volt még egy lépésre, és a BMW motorját választották. 200 000 M21-es dízelt vásároltak a németektől, amik Lincolnokba kerültek, de csak két évjáratot láttak el ezekkel a motorokkal. 4. Erősebb volt egy Ferrarinál. Már az E12-nél kóstolgatta a BMW a sportszedán kategóriát, ahol akkor még rajtuk kívül nem volt jelentős szereplő. Az E28-ból pedig el is készült az első M-es BMW, az 1984-es M5. A BMW motorsportban szerzett tapasztalataiból építkezve és a műszaki tartalomra támaszkodva, amit az első M-es sportautóval, az M1-gyel értek el, elkészült az a sportszedán, ami egyrészt az éppen megalakuló kategória csúcsát jelentette, másrészt erősebb volt a Ferrari 328-nál is.

Az M88/3 kódjelű sorhatos motor 286 lóerős verziója került az európai M5-be, az amerikai és kanadai modellek katalizátorral 256 lóerőre voltak képesek.

Ugyanez a blokk került az M635CSi túrakupéba is, viszont az M5 6,2 másodperc alatt gyorsult fel álló helyzetből 100 km/h-ra, ami mai szemmel sem éppen lassú. A legújabb M5 ennek a fele alatt is megcsinálja, vagyis 40 év mindössze 3 másodpercet jelent, viszont minden pénzt megért a BMW-nek. 5. Ma is visszaköszönnek belőle részletek. Főként ergonómia terén érdemes megvizsgálni az E28-as és a jelenlegi BMW modelleket.

A vezető felé fordított középkonzol ebben a modellben jelent meg, és mind a mai napig ezt a vonalat követik a modellek, mert a BMW elsősorban a sofőrről, a vezetési élményről szól.

Számos apró részlet tartott ki a 2000-es évek elejéig, mint például a középkonzolra helyezett ablakemelő kapcsolók, de már a kéttónusú kárpit is olyan részlet volt, amit a mai napig is alkalmaznak az új modellekben, persze jelentős változással az anyagok, a részletek és a lehetőségek terén.