5 dolog, amit talán nem tudtál az autók klímájáról!

Használni mindenki tudja az autóklímát, már persze ha az rendeltetésszerűen működik: megnyomod a gombot, vagy engedélyezed a menüben a funkciót, és már árad is a kellemes, hűvös levegő a nyári melegben. Ugye tudod, hogy jobb, ha nem a testedre, hanem az ablakokra irányítod és azt is, hogy nem ajánlott a kinti levegőnél sokkal hidegebbre állítani?! Sokan a működését is kívülről fújják, az olvasóink egy része pedig még akár szereli is, így nekik talán már nehezebb újat mondani, de mi azért megpróbálkozunk vele! Most ugyanis nem elsősorban ezekkel a részletekkel foglalkozunk, a klíma működését most csak röviden, a szükséges mértékben érintjük. Várjuk viszont a kommentszekcióban, hogy ti hány érdekességről tudtatok az alábbiak közül, természetesen azok se tartsák magukban az eredményüket, akik mindent tudtak, amiről ebben a cikkben szó lesz.
1. Az első klímás autó
Mivel még 15-20 évvel ezelőtt is bőséggel lehetett klíma nélküli új autókat kapni, ezért sokakat meglephet, hogy mikor készült a legelső, légkondicionálóval szerelt négykerekű. Az ugyanis jóval régebben volt, mint hinnéd, lényegében egyidős a fedett automobilok elterjedésével. Elsőként a Packard családi modelljei kaptak az utastér mögött elhelyezett gyári klímát, méghozzá 1939-ben, 275 dollárért, tehát az autó árának egyharmadáért. Ezt az eszközt még időjárás-kondicionálónak hívták, ráadásul a rendszer be- és kikapcsolásához sem volt elég egy műszerfalon elhelyezett gombot megnyomni. Le kellett állítani a motort, majd a sofőrnek hátra kellett mennie, hogy beállíthassa az eszközt.

1939-ben a klímás autó nem lett siker: szinte teljesen eltűnt az autók extralistájáról a légkondi, majd az '50-es években jelent meg újra, ekkor még szintén az utastér mögött.

Bár Európában inkább a '80-as években kezdett megjelenni, Magyarországon pedig csak a rendszerváltás után terjedt el, Amerikában már a '60-as évek óta népszerű a prémiummodellekben a klíma, a '70-es években a tengeren túl már szinte bármibe lehetett kérni. Fontos lehet még megjegyezni, hogy bár először valóban 1939-ben került gyári extraként autóba az "időjárás-kondicionáló", a C&C Kelvinator nevű hűtőipari cég már 1930-ban elkészítette az első utólag felszerelhető autóklímát. 2. Még mindig van klíma nélkül új autó, és el is lehet adni!
Manapság a működő klíma már az átlagosan 15 éves hazai autópark használtpiacán is az egyik legfontosabb elvárássá vált, sokszor egy komplett klímafelújítás árának töredékéért kínált autót sem lehet eladni, ha az nem hűt gombnyomásra. Éppen ezért meglepő, hogy még mindig van olyan új autó a piacon, ami nem kap alapáron klímát: gondolom senki sem lepődik meg, természetesen elsősorban a Dacia modelljeiről van szó. Ezen kívül szinte minden gyártó alapáron adja még a legkisebb autójába is a légkondit, még a Kia Picanto esetében sem feláras a hűtőberendezés. A román márkán kívül egyedül a piac legolcsóbb új autója, a Mitsubishi Space Star alapverziója nem kínál klímát alapáron.

A meglepő itt mégsem a lehetőség ténye, hanem az, hogy ezeket az autókat el is lehet adni 2022-ben!

A Dacia például összesen 27 klíma nélküli autót adott el az utóbbi hónapokban, tovább bontva 2 db Sandero, 10 db Jogger és 15 db Duster került így az utakra. Sajnos arról nincsenek adataink, hogy a Mitsubishi pontosan hány példányt értékesített az aprócska Space Star-ból légkondi nélkül. Persze, érthető a jelenség, hiszen még ma is sokan vannak, akiknek nincs igénye a klímára, ám figyelembe véve a használtpiaci eladhatóságot, bőven többet nyerhet néhány év múlva az, aki mégis kéri mondjuk az alap Dusterébe a 130 ezer forintért kínált egységet. 3. Milyen hideget fúj az autóklíma?
A legtöbben bele sem gondolnak, hogy mire képes a klíma, főleg amióta a digitális kezelőfelületek hőfokot is írnak, amelynek skálázása a legtöbb esetben 14-16 fok környékéről indul. Ennek ellenére a klíma ennél még akár 20-22 fokra állítva is sokkal hidegebb levegőt kell, hogy fújjon, emiatt fázhatunk meg tőle a forróságban. Ha pedig ezzel nem vagyunk tisztában, akkor akár egy rossz klímával rendelkező autót is ránk sózhat egy rafinált eladó. Sokan nem tudják ugyanis, hogy amennyiben a legerősebb és leghidegebb beállításon nem fagyasztja le a kezed a légondi, akkor ott valami baj van: még a nyári melegben is 5-7 fokos levegőt kell tudni fújnia a rendszernek, a kijelzőn kiírt hőfok pedig az autó légterének kívánt hőmérsékletét jelenti. Az utastérbe kiáramló levegő ráadásul már azután éri el ezt a hőmérsékletet, hogy végighaladt a klímától egészen a szellőzőig, ami alatt már jócskán felmelegedett: nem ritka, hogy egy légkondi fagypont közelire hűtse a kintről kapott, nyári levegőt. Ha tehát autóvásárláskor a klíma "érzetre nem a legerősebb, de az eladó szerint attól még tökéletesen működik" akkor valószínűleg valami probléma van a rendszerben és jó eséllyel a légkondi javításával kell majd kezdeni a nyarat. 4. A klímagáz nem fogyóeszköz
Ugyanez igaz arra a közismert szituációra is, amikor az eladó azt mondja a használt autóra, hogy "A klímát csak fel kell tölteni, utána hűteni fog." Technikailag nem hazudik, aki ilyesmit állít, a feltöltés után valóban hideget fúj majd a légkondi, egészen addig, amíg nem szökik el újra a gáz belőle. A probléma, hogy ez akár egy-két nap alatt is megtörténhet. A klíma ugyanis egy zárt, magas nyomáson működő rendszer, amelynek nem fogyó üzemanyaga a klímagáz, hanem csak hűtőközege, mint a motornak a hűtőfolyadék. Működés közben a klímagáz körbejár egy magas nyomású és egy alacsony nyomású részből álló rendszeren, amelyben egy kompresszor, egy "lecsapatóradiátor", egy expanziós szelep és egy a szellőztető rendszerben elhelyezett "hűtőradiátor" közt forog körbe-körbe. Ugyanúgy, ahogy a motor hűtővizének elszivárgása is probléma, a klímagáz eltűnése is drága javítás lehet. Itt elengedhetetlen érinteni, hogy miként működik maga a rendszer, ám ezt most csak nagyon alapvető szinten tárgyaljuk. A magas nyomású szakasz alapja egy az autó motorja vagy különálló villanymotor által meghajtott kompresszor, ami nagy nyomásúra sűríti a klímagázt. A klímagáz ekkor hőt ad le, lényegében kint, az autón kívül felmelegíti a környezetét. Az autó orrában található, radiátorszerű kondenzátoron áthaladva a sűrített klímagáz lehűl, de a nyomásából nem veszít, ekkor folyékony halmazállapotúvá változik. Ezt vezeti át a rendszer az utastér szellőztetőrendszerébe, az expanziós szelephez. Itt a folyadék ismét egy radiátorszerű alkatrészbe érkezik, ahol végre engedi kitágulni a rendszer, itt ismét gáz halmazállapotúvá alakul, ez a folyamat pedig hőt von el a környezetétől, ezzel lehűti a radiátoron átáramló levegőt, amelyet az utastérbe fújnak a ventilátorok.

A klíma működésének alapja tehát, hogy az anyagok sűrítésükkor hőt adnak le, kiterjedésükkor pedig hőt vesznek fel, ezzel lehűtve a környezetüket.

Ezt követően a klímagáz változatlan mennyiségben visszaáramlik a kompresszorhoz, és folytatja a körforgását a rendszerben: az ismételt sűrítést követően lényegében a kinti levegőt melegíti fel annyival, amennyivel a bentit lehűtötte. Minimális mértékben, csak hosszú évek után észrevehető mennyiségű klímagáz természetesen szivároghat egy jó rendszerből is, ám ekkor a töltés és átvizsgálás díja töredéke egy valós javításnak: ha csak ennyi lenne a baja a "csak fel kell tölteni" klímával rendelkező használt autónak, akkor jó eséllyel már meg lenne csináltatva. 5. Miért viszi le a párát télen a klíma?
Manapság a legtöbb autó már magától csinálja: ha ablakot szeretnél párátlanítani, akkor a klíma is bekapcsol, ugyanis a klíma nem csak hűti, hanem szárítja is a belső levegőt. Ezt gyakorlatilag tényként kezelhetjük, ám azt már jóval kevesebben tudják, hogy miért a létező legjobb párátlanító a légkondicionáló. Ahogy azt már korábban kifejtettük, a beáramló levegő éppen azon a ponton találkozik a klímakörrel, amikor a klímagáz a radiátor falán keresztül hőt vesz fel, így hűl le az utastérbe érkező levegő.

Itt lép a képbe ismét a fizika: a hideg levegő sokkal kevesebb párát tud megkötni, mint a meleg levegő.

Ezért amikor a klíma még jobban lehűti a beáramló, párás levegőt, akkor az nem tudja magában tartani az összes nedvességet. Az a páramennyiség, amit nem tud tárolni, lecsapódik és kondenzvíz formájában jelenik meg, ezt láthatod az autó alatt kicsepegni. Amikor ezt követően a lehűtött levegőt az autó fűtőrendszerével felmelegítjük, akkor az a levegő ismét jóval több párát tud (és "szeretne" is) felvenni. Ha az így keletkezett - mondhatni, párára éhező - száraz levegőt egy nedves, nyirkos felületre, esetünkben a párás szélvédőre fújjuk, akkor a száraz levegő a szélvédőn található vizet megköti, így válik újra átlátszóvá az üvegfelület. Bizonyára lehet még érdekességeket keresni a légkondicionálókkal, azoknak működésével kapcsolatban, ám mi most ezeket a nem feltétlenül közismert információkat válogattuk össze. Ne habozz a kommentmezőben megírni, hogy hány érdekességet tudtál ezek közül a klímáról már a cikk olvasása előtt is, esetleg oszd meg velünk azt is, ha van olyan különlegesség, amit szerinted nem lett volna szabad kihagynunk. Addig is, ami a legfontosabb a klímához kapcsolódóan: használjátok télen-nyáron, hiszen télen a párátlanításban, nyáron a biztonságos közlekedéshez fontos kellemes környezet megteremtésében fontos partner. Ha pedig nem használjátok, akkor a kenőanyagot is tartalmazó hűtőközeg nem kering, nem keni a tömítéseket, azok porózussá válnak, a klímagáz pedig szivárogni kezdhet.