5 dolog, amit mindenképp tudnod kell a hidrogénnel autózásról
Két évig nálunk még tutira nem tankolhatunk hidrogént, pedig igény volna rá
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Itt egy újabb üzemanyag, a jövő autóit tápláló hidrogén, ami számunkra még nem elérhető. Ugyanakkor sokan felteszik a kérdést: vajon tényleg megéri ezzel autózni?
E héten már hazánkba is eljutott a szó szerint a jövőt jelentő Toyota Mirai
Múlt héten vezettük, hétfőn elég kimerítően írtunk a Toyota Mirairól és a hidrogénnel autózásról, e hét szerdán pedig hazánkban is megrendezésre került az első hazai hidrogén-konferencia. Talán nem meglepő, hogy a Toyota támogatásával, az viszont már igen, hogy rögtön egy Mirai, valamint egy utóbbival szemben kiskereskedelmi forgalomba még nem bocsátott Hyundai Tucson FCEV részvételével. Aki nagyon akarta, ki is próbálhatta őket. Bevallom, én nem harcoltam érte, ugyanis itthon egyelőre nincs hazai hidrogén töltőállomás. Hogy mikor lesz, miért jó a hidrogén, azt tömören a következő 5 pontban foglaltam össze.
A Miraiba hidrogént tankolunk, üzemanyagcellájával abból termel áramot és vizet, hatótávja 500 kilométer feletti
1. Miért jó a hidrogén, amikor nem is található meg tisztán a természetben?
Sokan a jövő üzemanyagának, a legfontosabb energiahordozónak tartják, míg mások nem tesznek rá sokat, mondván, hogy a hidrogén előállításához használt energiát tölthetnénk rögtön a villanyautókba is. Ugyanis ahhoz, hogy hidrogénünk legyen, áram kell. Aztán a hidrogénből pont az elektrolízis fordított mechanizmusával nyerünk áramot és vizet, majd az árammal tápláljuk az autót mozgató villanymotort. Ez alapján sokan úgy vélik, nincs előnye a villanyautóhoz mérten. A matek viszont ennél sokkal összetettebb, ha a teljes élettartamra vetített emissziót és költséget nézzük, az üzemanyagcellás autó már ma is jobb lehet, mint az elektromos. Ennél is fontosabb, hogy a hidrogén egy elég jó hatékonyságú energiatároló, s míg az áramhasználat mértéke messze nem egyenletes, a termelésé az. Manapság - a fejlett nyugaton - nem egyszer le kell kapcsolni megújuló energiaforrásokból táplálkozó szélerőműveket vagy napelemfarmokat, mert nem tudnak a hálózatba táplálni. Ha viszont ezt az energiát hidrogén előállításra fordítjuk, akkor az akár föld alatti tartályokban tárolható, s abból az energia később jó hatásfokkal visszanyerhető. (Akár a hidrogén üzemanyagcellás autók is használhatók áramforrásként, de önálló házi erőművek is beállíthatók.) A hidrogén természetesen nem csak a közúti, hanem a vasúti közlekedésben is használható, az Alstom üzemanyagcellás vasútja például ahhoz mérten nagyon komoly jelentőségű, hogy Európa vasútvonalainak 52 százaléka felett még nincs felsővezeték, s annak kiépítése kilométerenként 1 millió euróba (~320 millió forintba) kerülő. És itt még nincs vége: az üzemanyagcella a repülőgépekben lévő elektromos fogyasztókat kiszolgáló, manapság még kerozinnal hajtott áramtermelőket is kiválthatja, már erre is van gyakorlati tapasztalat is.
A földön található legkönnyebb gáz a hidrogén, sokkal gyorsabban tölthetünk vele egységnyi energiát az autóba, mint áramból
2. Mennyibe kerül hidrogénnel autózni?
Ha a Mirai példáját vesszük: 5 kilogrammnyi hidrogénnel 550 kilométeres hatótávra képes, miközben 1 kg hidrogén ára 9,5 euró. A ma már sajnálatosan reális 320 forintos euró árfolyammal ez legfeljebb 15 200 forintos tankolást, 2763 forintos 100 kilométerenkénti üzemanyagköltséget jelent. A 408 forintos gázolaj árával számolva ez 6,7 l/100 km fogyasztás. Miközben a Mirai egy 4,7 méteres nagyautó, prémium utastérrel, 9,6 másodperces 100 km/órára gyorsulással és 178 km/órás végsebességgel. Oké, a vételára még elég húzós, de mint azt említettem a hétfői cikkben, állami ösztönzők által például lehet reális vétel - például Dániában, ahol az új autók regisztrációs adója a vételár 150 százaléka, az üzemanyagcellás autók esetén pedig elengedik azt. Két év múlva pedig nagyon más lesz a képlet, hiszen bár az elmúlt években is nagyjából tizedére csökkent az üzemanyagcella ára, a tavaly már 3000 üzemanyagcellás Mirait értékesítő Toyota már 2020-ra 30 ezer üzemanyagcellás jármű eladásával számol, ennek megfelelően már most új high-tech üzemet nyit a cellák gyártásához. Az egy nagyságrenddel nagyobb volumenű gyártás minden bizonnyal költségcsökkentést fog hozni, míg a kőolaj árának emelkedése a belső égésű motoros autók drágább üzemét eredményezi majd. Mint azt Bart Biebuycktól, a brüsszeli Fuel Cells & Hydrogen Joint Undertaking (Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás) igazgatója vázolta, néhány év múlva az üzemanyagcellás autók ára a modern dízelek szintjén lesz. Nyilván a felsőbb kategóriákban, és ami a legfontosabb, a buszoknál is. (A Toyotának ilyenje is van már ugyebár.) Magyarán a dízeleket kiszoríthatja az üzemanyagcella, ami helyi emisszióban "zérós".
A hidrogén tankolása nem csak gyors, teljesen tiszta is, hiszen a hidrogén színtelen, szagtalan gáz, felhasználása és akár előállítása is lehet az üvegházhatás fokozásától mentes
3. Vajon ki fogja szorítani a belső égésű motoros autókat az üzemanyagcella az elkövetkezendő 10 évben?
Nem, erre még a hidrogén fontosságát a legnagyobbra tartók sem bíznak. Ugyanakkor az új autók piaca nagyon jelentősen át fog alakulni. Az elemzők szerint 2030-ra nagyjából kiegyenlített, 25-25-25-25 százalékos lesz az olcsóbb benzines, a középkategóriás hibrid és a nyilván az átlagnál drágább tisztán elektromos és üzemanyagcellás autók aránya. A villanyautók akku kapacitás-versenyének valójában nem lesz értelme, hiszen a nagyobb akku tölthetősége is nehézkes: vagy lassú, vagy a nagyobb veszteséggel járó, erősebb és drágább hálózatot igénylő. Minél nagyobb hatótávot akarunk, annál nagyobb lesz az üzemanyagcellás autó előnye, hiszen ott egy fix teljesítményű akkumulátor-cellához csak a hidrogéntartály méretét kell növelnünk, ami sokkal olcsóbban megtehető, mint az akkumulátor kapacitásának növelése.
Jelenleg Európában 9,5 euró/kg áron tölthetünk hidrogént, ez ugyanakkor ugyanúgy csökkenhet a jövőben, ahogyan az üzemanyagcella ára is
4. Mikor várható hozzánk hidrogén töltőállomás?
Bár "Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv által meghatározott nemzeti szakpolitikai keret című program" szerint 2020-ra két hazai hidrogén töltőállomás is "tervezett", 2025-re 5, 2030-ra pedig 14, az egyelőre nincs meg, hogy melyik társaság hozza majd azokat létre. Ennek megfelelően arról sincs hír, hogy hol, milyen technológiával várhatók az első hazai töltőállomások. Ugyanezen dokumentum 2025-re 55 példányszámú hazai üzemanyagcellás személyautó és kishaszonjármű állományt prognosztizál, ugyanakkor számos jogszabály harmonizációja lehet szükséges a hidrogén üzemanyagcellás üzem kapcsán. Kezdve a zöld rendszámra való jogosultságtól a mélygarázsban parkoltathatóságig. Ugyanakkor a párbeszéd már elkezdődött a technológia kapcsán, s ezt egyelőre talán a Toyota értékeli a legnagyobbra. “Nem lehet elégszer hangsúlyozni az első hazai hidrogén konferencia fontosságát. A Hidrogén Tanács tagjaként, és a világ első sorozatgyártott hidrogén üzemanyagcellás elektromos autója, a Toyota Mirai gyártójaként bízunk benne, hogy a most megkezdődött párbeszéd hozzájárul a hazai autópiac - hibrid elektromos (HEV) modellekkel megkezdett és akkumulátoros elektromos (BEV) autókkal folytatott - minél gyorsabban történő átalakulásához. Reményeink szerint a jogalkotói háttér támogatásával, valamint az energetikai és üzemanyag-forgalmazó vállalatok elköteleződése révén a hazai hidrogén infrastruktúra akár a vártnál gyorsabb ütemben is fejlődhet, és továbbra is egyike lehetünk Európa legtisztább újautó piacainak. Éppen ezért az ez irányú kezdeményezéseket a jövőben is teljes mellszélességgel támogatni fogjuk” – tette hozzá László Richárd, a Toyota Central Europe ország igazgatója.
Bart Biebuycktól, a brüsszeli Fuel Cells & Hydrogen Joint Undertaking (Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás) igazgatója nem csak remek előadást tartott, bemutatta azt is, hogy az üzemanyagcella által előállított víz tiszta, iható
5. Valóban iható az üzemanyagcella által energiatermelés közben "melléktermékként" termelt víz?
Igen, hiszen a hidrogén tiszta formában kerül az üzemanyagcellába, majd a levegő oxigénjével fizet (H20) kapunk. És ez óriási szó, miközben a hidrogén előállításához nem feltétlenül szükséges tiszta víz, sőt, az előállítás során - ahogyan azt a hétfői cikkben részletesebben is írtuk - akár széndioxidot is megköthetünk, azaz extrán zöld energiahordozóról van szó. A hidrogén fontosságának hangsúlyozására Bart Biebuyck egyértelműen kijelentette: ha meg kívánjuk valósítani az EU emissziócsökkentési céljait, elkerülhetetlen a hidrogén széles körű használata. Márpedig ezek a célok valóban igen fontosak, ha szeretnénk hosszú távú életet a Föld nevű bolygón.
Minél nagyobb járműről, minél nagyobb futásról van szó, annál nagyobb az üzemanyagcella előnye - vonat, kamion, busz egyaránt van már üzemanyagcellával
Elsőre nagyon meggyőzően hangzik mindez. Ha most 2008-at írnánk, asszondanám: igen, ez a jövő.
Viszont ha azt nézem, hogy 1 kg (kb. 100 km-re elegendő) hidrogén vízbontással történő előállításához kb. 50 kWh villany felhasználása szükséges (és ebben még a nagynyomású rendszer és a hűtés energiaszükséglete nincs benne), akkor azt látom, hogy a ma, 2018-ban a piacon lévő villanyautók 50 kWh energiafelhasználással 250-300 km-t képesek megtenni. Most nem számítottam semelyik rendszer egyéb veszteségeit (szállítás, töltés), mert nyilván a villanyhálózatnál és az akkutöltésnél is van veszteség.
Jól hangzik a cikkben az is, hogy a szél- és naperőművek által termelt felesleg is milyen jól eltárolható lenne hidrogénnel. Viszont épp mostanában kerültek beüzemelésre olyan akkumulátorfarmok, amelyekkel városnyi fogyasztó számára lehet biztosítani a folyamatos áramszolgáltatást, és pufferelni a szélerőművek áramtermelését. A legismertebb ilyen projekt a Tesláé, Ausztráliában 30 ezer háztartást szolgál ki egy ilyen farm. Ez hazai viszonylatban egy kb. 100 ezres várost jelent.
Nem akarok pálcát törni az üzemanyagcella felett, csupán szkeptikus vagyok, és azt látom, hogy a hidrogénautózás körül még mindig nagyon sok a marketing bullshit. Ne feledjük: a hidrogénautó körül lassan 40 éve megy a felhajtás, hogy ez lesz a jövő, de kézzelfogható eredményt csak az elmúlt 1-2 évben tudott felmutatni az autóipar. Pont azóta, amióta az akkumulátoros villanyautók piaca növekedésnek indult… Azt hiszem, ezt nem is kell kommentálnom.
Óóóóhhh…. Te szerencsecsomag!
Elektromos autót meg már majdnem 100 éve fejlesztenek!!! Na akkor mi a jövő????
Eszedbe se jut,hogy esetleg nem állt rendelkezésre a technológia még!
Az üzemanyagcellát az űrhajózásban évtizedek óta használják, tehát rendelkezésre állt a technológia. A villanyautónál igazad van, amíg nem jött a dízelbotrány, meg a Tesla, és meg nem szorongatta a prémium gyártókat, addig a villanyautózásról is csak a pofázás ment. Nyilván az olajlobbi nem fogja egykönnyen feladni az évszázados betagozódását a gazdasági élet minden szegmensébe, de a hidrogénnel akár túl is élhet, ha még időben lép. Más kérdés, hogy a fogyasztónak jó-e, ha megint egy speciális ellátóhálózattól függ, ahelyett, hogy a nagyjából mindenhol kiépített, univerzális elektromos hálózatra csatlakozna, vagy akár az otthoni napelemes töltőjére.
Az űrhajózásban!!! Hja….
Gondolom a Nasa vagy az oroszok meg simán beengedték a Toyota mérnökeit körül nézni. 😁
Én arra gondoltam,hogy a civil-hétköznapi ember számára nem volt elérhető a technológia!
A villanyautózáshoz viszont kb. az akkumulátor feltalálása óta elérhető.
Ahogy sokan manapság maguk építenek villanyautót.
Az olajlobbit meg nem kell félteni,ki fogják venni ebből is a részüket/pénzüket! Hisz a töltőhálózat,a szállítóhálózat és szinte minden ott van nekik. Némi átalakítás,aztán jön a pénz….
Persze, azért írtam, hogy ez a túlélésük záloga. Mindegy, a piac majd beárazza ezt is. Amikor a benzines mellett lehet majd egyaránt hibridet, villanyosat meg hidrogéneset is választani, majd kiderül, hogy a fogyasztónak melyik tetszik. Pontosabban az nyer, amelyik olcsóbban tudja kínálni a technikáját, és nem amelyik a legfejlettebb…
Honnan vetted azt a hülyeséget, hogy “Elektromos autót meg már majdnem 100 éve fejlesztenek”?
Te semmit sem olvasol? Ajánlom figyelmebe a Lowman museum villanyautós tárlatát ( http://autossagok.blog.hu/2017/06/14/louwman_gyujtemeny_a_kontinens_egyik_legigenyesebb_automuzeuma ) , 100+ éve a villany, a gőz és a robbanómotor egyszerre küzdött a vevők kegyeiért…
Vagy ott a Lohner Porshe (Salzburgban megtekinthető http://autossagok.blog.hu/2017/09/06/porsche_musem_salzburg ), amit, 1900-ban dobott össze az akkor 25 éves Ferdninand…
Újabb év, újabb hidrogén agymosás, immáron 52. éve zsinórban. És természetesen még mindig vannak olyan balekok akik megkajálják ezt. 🙂
Aszongya:
“Sokan a jövő üzemanyagának, a legfontosabb energiahordozónak tartják…”
Nem. Sokan biztosan nem, legfeljebb néhány olajmaffia érdekeltségébe tartozó és egyéb, a rabszolgaság fenntartásáért kétségbeesetten kapálódzó, emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével foglalkozó bűnözőt, no meg az egység sugarú vérpistiket akik már általánosban megbuktak fizikából meg kémiából, szóval őket kivéve senki sem tartja annak.
“Ugyanis ahhoz, hogy hidrogénünk legyen, áram kell.”
Nem. Hidrogént nemhogy áram nélkül is elő lehet állítani, hanem éppen ez a leggazdaságosabb módja a hidrogén előállításának (földgázból, reformálással). Ezért is az olajmaffia aki erőlteti – teljesen sikertelenül – ezt a hidrogénes hülyeséget.
“A matek viszont ennél sokkal összetettebb, ha a teljes élettartamra vetített emissziót és költséget nézzük, az üzemanyagcellás autó már ma is jobb lehet, mint az elektromos.”
Nem. Azazhogy esetleg egy elmegyógyintézetben lehet, máshol biztosan nem. Másrészről az üzemanyagcellás autó is elektromos autó – fel nem fogható, hogy miért nem lehet egy ilyen trivialitást megérteni -, csak az akkumulátoros elektromos autóhoz képest annak egy túlbonyolított, rettenetesen lerontott és közel használhatatlan változata, aminek legfőbb célja a rabszolgaság fenntartása.
“Ennél is fontosabb, hogy a hidrogén egy elég jó hatékonyságú energiatároló…”
Nem. A hidrogén az egyik létező legvacakabb energiatároló, katasztrofális veszteségek mellett lehet benne energiát tárolni, ráadásul nagy tömegben se szállítani se tárolni nem lehet gazdaságosan.
“Ha viszont ezt az energiát hidrogén előállításra fordítjuk, akkor az akár föld alatti tartályokban tárolható, s abból az energia később jó hatásfokkal visszanyerhető.”
Nem. Azt a pillanatnyilag felesleges energiát leginkább a nagyon hibbantak tárolnák hidrogénben, tekintve hogy csak a konverzióval már a fele elveszne a veszteségek miatt, a maradék meg a földben levő természetes földgáz tározókból egyszerűen elszökne, sűrítéssel vagy cseppfolyósítással meg a maradék felének a fele is elveszne veszteségként, arról nem beszélve, hogy ha a 100%-os veszteséget el akarnánk kerülni, akkor az ehhez szükséges csillagászati árú speciális anyagú tartályok soha meg nem térülővé tennék a produkciót.
“1 kg hidrogén ára 9,5 euró…2763 forintos 100 kilométerenkénti üzemanyagköltséget jelent.”
Ez így önmagában nem érv. Ilyen alapon 1 kWh villamos energia jelenleg Magyarországon elektromos töltőállomásból autóba töltve 0 azaz nulla Ft-ba kerül. Ha milliószámra kellene hidrogénes autókat tölteni, nem 9.5 Euró lenne 1 kg hidrogén hanem a sokszorosa. De ez mindegy is, mert soha nem lesz ilyen.
Ehhez képest már a jelenlegi 2763 Ft/100 km-es üzemanyagköltség minden mástól függetlenül is teljesen halottá teszi a hidrogénes bohóckodást.
“Két év múlva pedig nagyon más lesz a képlet, hiszen bár az elmúlt években is nagyjából tizedére csökkent az üzemanyagcella ára, a tavaly már 3000 üzemanyagcellás Mirait értékesítő Toyota már 2020-ra 30 ezer üzemanyagcellás jármű eladásával számol…”
Nem. A Mirai még a Toyota szerint is gigantikus nagy pofára esés. Ugyanúgy mint az elmúlt évtizedek összes hasonló szerencsétlenkedésénél, itt is nagyrészt csak kamu “eladásokat” tudnak felmutatni. A hidrogén esetén a jövőre való hivatkozás meg a halál röhej kategóriája, 52. éve hallgatjuk ezt a baromságot, hogy node néhány év múlva minden csudálatos lesz és beköszönt a hidrogén korszaka. Nem fog, soha.
“A villanyautók akku kapacitás-versenyének valójában nem lesz értelme, hiszen a nagyobb akku tölthetősége is nehézkes: vagy lassú, vagy a nagyobb veszteséggel járó, erősebb és drágább hálózatot igénylő.”
LOL! 🙂 Szerencsére a hidrogén töltésére ez nem igaz, hiszen ha a tetőcsomagtartóra feldobok egy Zeppelin méretű tartályt azt gyorsan és kis veszteséggel lehet feltölteni a nem létező hidrogénkútnál ami a nem létező hidrogént adagolja ahhoz képest mintha csak az ülés alatti meg a csomagtér nagyobbik részét elfoglaló tartályokat kellene feltölteni. 🙂
“Minél nagyobb hatótávot akarunk, annál nagyobb lesz az üzemanyagcellás autó előnye”
Nem. Aminek eddig is nulla előnye van, az nagyobb hatótávnál is ugyanannyi marad. Nulla.
“a hazai hidrogén infrastruktúra akár a vártnál gyorsabb ütemben is fejlődhet”
ROFLMAO! :))) Ja, persze, a vártnál gyorsabban! 😀 Ez esetleg úgy lehet, hogy eddig a negatív tartományban fejlődött és ez után pedig gyorsabban, NULLA sebességgel fog fejlődni. 🙂 Főleg Magyarországon, ahol a hidrogénes elmebetegséghez képest nagyságrendekkel olcsóbb és egyszerűbb, valamint annak töredékébe kerülő elektromos töltőoszlopokat sem voltak képesek sok évnyi szájtépés ellenére sem megfelelően kiépíteni, de cserébe kaptunk Jedlik Ányos klasztert meg mindenféle impotens vízfejet akik évente egyszer közlik, hogy hááát, megint nem sikerült teljesíteni a tervet, de viszont van új terv, amit szintén el fogunk bukni. LOL! 🙂
“Bart Biebuyck egyértelműen kijelentette: ha meg kívánjuk valósítani az EU emissziócsökkentési céljait, elkerülhetetlen a hidrogén széles körű használata”
Akkor Bart Biebuyck egyértelműen hazudott. Ha meg akarjuk valósítani az emissziócsökkentési célokat, akkor elkerülhetetlen a hidrogénes elmebaj elkerülése. De még ennél is jobbat mondok, ha nem akarjuk megvalósítani ezt, akkor is elkerülhetetlen az elkerülése, mert az egész úgy halott ahogyan csak van. 🙂
Köszönjük szépen Toyota, ismét leülhet, ismét elégtelen.
Szia.
Ha már ilyen részletesen kifejtetted a véleményedet,tényleg érdekelne,és kifejthetnéd azt is,mi a jövö a véleményed szerint az autózásban?
HEV, PHEV, BEV.
20 éve is ezt mondtam, 15 éve is, 10 éve is, 5 éve is, most is és a jövőben is ezt fogom mondani. Még sosem hibáztam ezen a területen. 😛
Köszönöm.
Mondjuk sokkal informáltabb nem lette,de mindegy.
Ennél egy kicsit lehettél volna részletesebb is. 😉
Informáltabb nem lettél mert csak a hülyeséget skandálja. Az se zavarja hogy az egész autóipar alapja a rabszolgaság, ő csak a hidrogén ellen ágál. Totál elmeháborodott.