40 évesen is Európa kedvence a Ford Fiesta

Bobcat. A négykerekűek világában erről manapság ugyebár egy fürge kis építőipari munkagép jut eszünkbe, semmint a Ford kisautója. Pedig 1972-ben Bobcat fedőnév alatt indult a típus története, és a Fiesta mára, több mint 17 millió eladott példány után, Európa legnépszerűbb autójaként élte meg legújabb nemzedékének bemutatóját. II. Henry Ford a Fiat 127 és a Renault 5 debütálását követően döntött a Fiesta fejlesztéséről, és 1973-ban biztossá vált a gyártása. A Fiesta nevet akkoriban ugyan az Oldsmobile használta egyik felszereltsége elnevezésére, de a General Motors átengedte használatát a Fordnak. Nem véletlenül kapott spanyol nevet a típus, hiszen a születése is javarészt az 1974-ben épült spanyolországi helyszínhez köti, ahol 1975-ben már el is kezdődött a motorok gyártása. Az első Fiesták azonban még Németországban készültek az 1976 közepén zajlott bemutatóra, Valenciában pedig ősszel indult a típus tömegtermelése. Ugyanebben az évben két Fiesta-alapú tanulmányautót is készített a Ghia stúdió, Corrida és Prima néven. Az 1,0 és 1,1 literes motorokkal debütált Fiesta palettája már 1977-ben bővült egy 1,3 literes erőforrással, és ugyanebben az évben az észak-amerikai export is megindult, 1,6 literes motorral. Egy évvel később már a Fiesta raliváltozata is elkészült, és 1979-ben a Monte Carlo Ralin indult a legkisebb Ford. Mivel a hölgyek körében mindig is népszerűnek számított a Fiesta, ezért külön nekik szóló versenyeket is rendeztek. Remekül mutatja a típus sikerét, hogy már ebben az évben elkészült az egymilliomodik Fiesta. Igaz, nem Amerikának köszönheti népszerűségét a Fiesta, ezért 1980 és 2010 között nem árusították a Fiestát a tengerentúlon. Ám az 1,6-os Fiesta tovább élt, mivel 1981-ben bemutatták a sportos XR2 modellt, feszesebb felfüggesztéssel és dögös külsővel, valamint 160 kilométer/órás végsebességgel. 1982-ben már hatodik éve folyamatosan kategóriája legkelendőbb autója volt a Fiesta Németországban és Angliában, mégis némileg módosította a második nemzedéknek nevezett változatot a Ford, 1983-ban. A továbbra is háromajtós karosszériában maradtak az 1,0 és 1,1 literes alapmotorok, míg az 1,3-as már ötfokozatú váltót kapott. Sőt, egy korszerű 1,6 literes dízelmotor is megjelent a kínálatban és bő 10 évig fontos szereplőként volt jelen. 1984-ben jelent meg az új XR2, továbbra is 1,6 literes, 96 lóerős motorral, immár ötfokozatú váltóval. Ugyanebben az esztendőben elkészült a hárommilliomodik Fiesta is, míg 1986-ban az 1,4 literes szegénykeverékes benzinmotor debütált. Egy évvel később pedig már CTX fantázianevű fokozatmentes automataváltót is kínáltak a Fiestához. 1989-ben, a teljesen új harmadik nemzedékkel immár az 1,0 és 1,1 literes motorok is szegénykeverékes változatban kerültek a Fiestába. A minden tekintetben nagyobb karosszéria immár ötajtósként is készült, és ez volt Európa első blokkolásgátlós kisautója. Az 1,4 literes feletti XR2 csúcsváltozat 1,6-os motorja már 104 lóerőt teljesített. Ám egy évvel később bemutatták az e motor turbós változatával hajtott RS Turbót, 1991-ben pedig a Fiesta dobozos haszonjármű kivitelét, a Couriert. Megint egy évvel később újabb sportos modell jelent meg a kínálatban, az 1,8 literes, 16 szelepes, 130 lóerős RS 1800. 1993-ban alapfelszereléssé vált a Fiestában a vezetőoldali légzsák. 1996-ban megint komoly ráncfelvarrást kapott a Fiesta, ezt nevezik negyedik generációnak. A negyedik nemzedékkel mindkét első légzsák alapáron került a Fiestába, a dízelmotor lökettérfogata pedig 1,8 literre nőtt. Emellett 1,25, 1,4 és 1,6 literes benzinesek szerepeltek a kínálatban. 1997-ben mutatták be a Fiesta legizgalmasabb formájú változatát, amely igazából már egy másik típusnak tekinthető, és úgy is forgalmazták, Puma néven. Szintén érdekes az 1998-as Libre tanulmány, ám ez nem került gyártásba. Ezt a nemzedéket Mazda 121-ként is forgalmazták. Az 1999-es megújulásra megint generációváltásként emlékezik vissza a Ford történelemkönyve, bár a Ford Fiesta Sport, majd 2000-ben a dízel modell erőforrásának turbóval erősítésén kívül csak mérsékelt változás történt, elsősorban a karosszérián. 2001-ben a valóban vadonatúj 6. nemzedékkel folytatódott a Fiesta pályafutása, három- és ötajtós karosszériával, 1,3, 1,4 és 1,6 literes benzinmotorokkal, valamint 1,4 literes turbódízellel. 2002-ben az automatizált váltóval bővült a kínálat, valamint a rali-Fiesta tanulmányváltozatát is bemutatták. 2003-ban indult az új Fiesta-kupa Németországban, 2004-ben pedig a Fiesta Junior WRC tanulmány debütált. A vevők mindezek eredményeként a sorozatgyártású, 150 lóerős Fiesta ST-nek örülhettek 2005-ben, amely kora egyik legélvezetesebb kisautójának mondható. A 2008-as ráncfelvarrás eredményezte a Fiesta 7. generációját, új, 1,6 literes benzines és dízelmotorokkal, valamint továbbra is a kínálatban maradt a 150 lóerős ST. 2010-ben 95 lóerősre izmosodott az 1,6 literes dízelmotor, és a Fiesta újra forgalomba került az Egyesült Államokban. Egy évvel később a Svéd Ralin debütált a Fiesta RS WRC. Egyliteres turbómotorral és akár automatikus vészfékező rendszerrel debütált a nyolcadik Fiesta 2012-ben, majd 2013-ban a 182 lóerős ST is piacra került. Egy évvel később 140 lóerővel is megjelent az 1,0 literes EcoBoost benzinmotor, sőt szintén ilyen erőforrás dolgozott a 2015-ben debütált Fiesta R2 raliautóban. Ugyanakkor az új 1,5 literes dízelmotor akár 3,2 liter gázolajjal is beérte száz kilométeren. 2016-ban megjelent minden idők legerősebb sorozatgyártású Fiestája, a 200 lóerős ST200, amely 6,7 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára. A közelmúltban pedig, 40 évnyi gyártás és bő 17,6 millió eladott autó után, bemutatták a legújabb Fiestát, négyféle – Active, ST-Line, Titanium és Vignale – kivitelben. Az eredeti Fiesta debütálásáról szép emlékeket őriznek a fejlesztők és a tulajdonosok egyaránt, ahogy az alábbi videókban is látható.