300 forint alá mehet a benzin ára
További jelentős üzemanyagár-csökkenés várható
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Jövő héten csak 2-2 forinttal csökken a benzin és a gázolaj ára, jövőre további jelentős árcsökkenés várható.
Szeptember óta jelentősen apadtak az üzemanyagárak, jövőre folytatódhat az árak mélyrepülése. Egyben bosszankodhatunk: eddig mesterségesen pumpált árakat fizettünk
Ezt támasztja jövendöli Ali Naimi, Szaúd-Arábia olajipari minisztere következő kijelentése: "a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) akkor sem mérsékelné olajtermelését, ha a nyersolaj hordónkénti ára 20 dollárra csökkenne". Ali Naimi a Middle East Economic Survey című nemzetközi gazdasági szaklapnak adott interjúban kijelentette: az OPEC-országoknak nem érdekük a kitermelés visszafogása, "bárhol legyenek is az árak". Naimi elmondta, hogy erről sikerült meggyőznie az OPEC többi tagállamát is. "Nem érdekes, hogy az olaj 20, 40,, 50 vagy 60 dollárba kerül" - tette hozzá.
Naimi - az OPEC legnagyobb olajtermelő tagországának szakminisztere - szerint előfordulhat, hogy a nyersolaj világpiaci ára soha nem éri el ismét a 100 dollárt, így aztán lehetséges, hogy a benzin és a gázolaj ára sem fog már literenkénti 400 forint fölé kerülni.
Drámai szakpolitikai fordulatnak lehetünk tanúi, legalábbis a Financial Times így nevezte Ali Naimi kijelentéseit, amelyeknek a londoni gazdasági napilap szerint messze ható következményei lesznek a világ energiaiparára. A lap által idézett elemzői vélemények szerint Szaúd-Arábia a magasabb kitermelési költségű forrásoktól - mindenekelőtt az amerikai palaolajtól, vagy a mélytengeri brazil kitermeléstől - próbálja védeni saját piaci részesedését. Nem mellesleg Oroszország gazdasági erejét is jelentősen csökkenti az olajár bedőlése.
Jelentős esély van a 300 forint alatti literenkénti üzemanyagárakra jövő évben, de nem kizárt az sem, hogy literenkénti 200 forint alá megy a benzin és a gázolaj ára is
A legutóbbi londoni befektetői felmérés szerint a piaci szereplők valóban látnak mozgásteret az olajárak további jelentős csökkenésére. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőrészlege legfrissebb vizsgálata során azt a kérdést tette fel a kötvénybefektetőknek, hogy milyen árszinten várják a globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti árának mélypontját. A megkérdezettek 48 százaléka 50-60 dollár közötti, 40 százalékuk ugyanakkor 40-50 dollár közötti, illetve 40 dollár alatti Brent-árfolyammélypontot jósolt.
A Barclays a felméréshez fűzött elemzésében kiemeli, hogy az utóbbi hetek folytatódó olajárcsökkenése nyomán jelentősen apadtak az intézményi befektetői kör várakozásai is. A ház ugyanis három hete már feltette ugyanezt a kérdést a japán kötvényalap-kezelőknek, és akkor a megkérdezettek fele még 60-70 dollár között valószínűsítette a Brent várható árfolyammélypontját. A mostani várakozások szerint a benzin ára jövőre nem csupán 300, akár 200 forint alá is csökkenhet, bár meg kell hagyni, utóbbi már túlzottan optimista, de a fentieknek megfelelő spekuláció.
Nincs szükségem varázsgömbre azt meghagyom a magadfajta varázslótanoncnak . Számomra elég ha logikusan gondolkodok és következtetek … : http://www.autonavigator.hu/autosvilag_hirei/uzemanyag-dragulast_hoz_az_ev_utolso_napja-13773 de tessék vajon mivel magyarázod ezt ha nem a lentebb írtakkal van összefüggésben ? Fogd már fel ahogy amit te itt gondolsz vagy látsz az valójában előre eltervezett lépések … az Eu csúcson megtárgyalták az alacsony olajárat is mivel az minden kormánynak kiesés és biztos lehetsz benne hogy zárt ajtók mögött megállapodtak abban , hogy tesznek ellene . De az adó emelés nem jó módszer mivel az túl nyilvánvaló lehúzás , hát most jegybanki trükkel csinálják … ennyi . Színjáték az egész és mi vagyunk a bohócok ebben a darabban . Csak az ostobák nem veszik észre és jönnek a varázsgömböd hülyeséggel … 😉 gondolkodj el ezen hátha magadra ismersz 🙂 .
Hát ez sajnos nem jött be…. 31.-én emeleik…
Már megszokhattuk hogy mindig hatalmas baromságokat írsz, most sem hazudtoltad meg magad. Ránéztél már valaha egy HUF/USD történeti diagramra valaha vagy csak a varázsgömbödet szoktad vizsgálgatni?
Nem ez a baj, hanem az, hogy az SZJA-t keverted a TAO-val. :-DDD
Nincs gond, nem kötekedni akartam.
Azt hiszem szétfeszítjük ennek a honlapnak a téma kereteit. Nyilván megvan az oka, hogy miért élelmiszer lánc felügyeleti díj néven érdemes adóemelést bevezetni. Ennyire én nem vagyok a téma szakértője, de egy pontosítást még tennék. Nagyon fontos, bár végeredményét tekintve elhanyagolható a következő. A fejlett világ alapja már régóta az, hogy a nyereségét a tulaj oda viszi ahova akarja. Természetesen adózás után. Itt az a kérdés, hogy milyen tételek tartoznak az adóalap csökkentő tételek közé. Egyrészt, a világon minden folyamat dinamikus. Ez is. Egy-egy törvénnyel megtanúl “ügyesen együtélni a piac, sokszor a jogalkotó eredeti szándékával ellentétesen. Ilyet nem csak a külföldiek, hanem a magyarok vagy épp az aktuális hatalom kedvencei is tesznek, mert az adóoptimalizálás egy kényszer. Pl egy kaszinótulajdonos aki piaci koncesszít kap, és fizet alig néhánymillió TAO-t, míg egy TV társaság alig ennek háromszorosát. Igaz, ez utóbbi sokkal több magyar embernek ad munkát, hiszen csomó programját itthon készítîk. A lényeg, ilyen nincs, hogy ki viszem a hasznot adózás nélkül. Erre soha sem adott módot a magyar és általában más jogrend sem. A közterheket ezeknek a cégeknek meg kellett volna fizetnie, de a csökkentő tételek olyan lehetőségeket biztosítanak amelyek kiskapukat nyitnak. Azonban a legtöbb társaság fizet egyébb adónak felfoghetó díjakat is. Mondjuk egy műsorszolgáltató koncessziós díjat, sugárzási díjat, jogdíjat a megfelelő magyar szervezeteknek is, stb. De a Tesco is majd 100 milliárd forint üzemi bevételt ért el 2010-ben. Ebből képződótt 9 millárd forint nyeresége a különböző kifizetések után. Az, hogy a magyar vállalkozások többsége megfizeti a valós adóterheket, meg egyszerű túlzás. Igaz, ilyen tipusú adóoptimalizálásra nem képes.
Nos igen valóban papíron ott adózik viszont a leányvállalat tulajdonosa az anyacég aki kiviheti a profitot ha akarja … lásd Ír példa vagy ott a Lichtensteini mostani EU elnök biznisze . Vagy ott az RTL klub tavalyi 15 milliárdos bevétele ami után ha jól tévedek 5 azaz ÖT millió forint adót fizetett mert a Belga tulaj egyszerűen kipumpálta a nyereséget . A kettős adózást elkerülő egyezmény szinte már minden országgal kötöttek és nem feltétlen járnak jól ha oda menekítik a pénzt sokkal jobb ha egy alacsony adózású országba pl Svájc viszik . Mert ha ott adóznak itt már nem kell és pont ez a lényeg benne … sajnos . Sokkal jobb lenne úgy meghatározni , hogy a külföldi tulajdonú cégeknek nem a nyeresége után hanem az árbevétel után kelljen adózniuk és ők választhatnak , hogy vagy befizetik az itteni adót normálisan ahogy egy Magyar cégnek is be kell fizetnie vagy az állam kikalkulálja nekik menyit kell fizetni és kész … ez a vicces elvárt adó 2% nevetségesen alacsony !De amíg ez nem lesz addig mindig is lesznek ügyeskedők és bármilyen fura is de én még nem hallottam róla hogy egy euró milliárdost letartóztattak volna adócsalásárt valahogy ők mindig megússzák … Pedig ez is ugyan olyan bűncselekmény mint ha egy egyszerű közember adót csalna .
Ez így igaz … most valóban 2 kulcsos .
Átnéztem a Mérleget. A számok kerekítve stimmelnek. Azonban a végkövetkeztetés még mindég nézőpont kérdése. Mivel a mérleg nem tartalmaz szó szerinti magyarázatokat. Egyszerűen megfogalmazva. A Tesco Globál Áruházak Zrt. 9,908 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. Egyéb bevételeiket itt nem láthatjuk részletezve csak összegszerűen, fogadjuk el azt amit az adószakértő mond, hogy bő 7,2 milliárd forint a svájci (a magyar üzletrész leányvállalata, nem a PLC-hez tartozik azzal itt nem mennének semmire) részleg teljesítménye (egyébként egyéb bevételek címszóval 9,236 milliárd forint szerepel). Ez azt jelenti, hogy ott keletkezett. Tudom és nem is cáfolom, hogy ügyesen lehet bánni a papírokkal ha az országok között nincs kellő együttműködés. Most tekintsünk el ettől, csak színtisztán az adózói szabályozás felől közelítsünk. Ha bármilyen cégnek valósan keletkezik bevétele egy másik országban működő leányvállalatánál, ami után OTT adózik, akkor jogilag (kettős adóztatás elkerülése) és igazságérzet szempontjából is ezután nem fizethet itt is adót. Úgyhogy az általad felvetett “1 milliárdból 950 milliót átvisznek külföldre”, nem legális. Így nem is bizonyított. De ez sem teljes része a kérdésnek. A multikat (amelyekre Te gondolsz) terheli adózási kötelezettség, és ennek eleget is kell tenniük. Csalásokat fel kéne göngyölíteni. Persze, lehet olyan megoldást is alkalmazni, hogy valamiféle különadót vetünk ki, amit belövünk ad-hoc jelleggel az elképzelt haszon alapján, és nevezhetjük bárhogy. Ez az egyszerűbb megoldás. Mivel az ilyen típusú multik a helyi piacból élnek ezért Ők nem egykönnyen vonulnak ki. Az Audi típusú multik, pedig folyamatos közvetlen nyomás alatt tartanak kormányokat, hogy a nekik legkedvezőbb adózói környezetet alakítsák ki. Ők is pont ugyanazokat az adókat megfizetik mint pl. a Tesco. De elsősorban nem ebből a piacból élnek.
[i”]Lefordítom neked vegyük alapul , hogy mondjuk 1 milliárd volt egy cég árbevétele szja Magyarországon ebben az esetben 160 millió lenne amit adóban kellene befizetniük deeeee …”[/i]
Ezt gyorsan felejtsd el. A cégek ugyanis TAO-t fizetnek (Társasági nyereségadó), ami 500 Mió Ft éves adóalap alatt 10%, fölötte 19% a csökkentő és növelő tételek figyelembe vételét követően.
Az SZJA a jövedelemadó, amit a munkavállalók fizetnek.
Szép szép de olyant még nem hallottam hogy az alacsony üzemanyagáron megspórolt forintokkal valaki elmegy venni egy Audi-t .Nyilván ebben az esetben a multik címszó alatt mindennapi fogyasztási cikkre gondoltam mint multi lásd Tesco , Spar ,Stb. Az inkább életszerűbb , hogy vesznek rajta tejet , kenyeret , húst , ruhát ,stb … Az elvárt adó és amennyit tényleg adóban kellene fizetniük között jóval nagyobb a különbség . Cikk , hogy megértsd : http://adozona.hu/archive/20110128_valsagado_
Az elvárt adóról : … Az adó alapja az összes bevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével 2 %-a, ha a társasági adóalap nem éri el ezt a mértéket. Ezen összeg 16 %-a a fizetendő elvárt adó. Az így megállapított adóból is érvényesíthető adókedvezmény, illetve beszámítható a külföldön megfizetett (fizetendő) adó. …
Lefordítom neked vegyük alapul , hogy mondjuk 1 milliárd volt egy cég árbevétele szja Magyarországon ebben az esetben 160 millió lenne amit adóban kellene befizetniük deeeee … és itt t jön a de a külföldi telephely , székhely stb … ha az 1 milliárdból átvisznek mondjuk 950 milliót külföldre ” alacsony 10 % vagy alacsonyabb adózású országba” ilyen-olyan jogos címszóval már csak 50 millió után kell az szja-t fizetni és az 1 milliárd után 2% ot magyarán szja-ban fizet 8 milliót és 1 milliárd utáni 2% =20 millió ” itt még nincs benne a különböző bevételcsökkentési trükkök amivel ezt az összeget még le lehet vinni ” összesen fizet Magyarországon 28 milliót 160 millió helyett . Az elvárt adó nem fűzi be a hozzá fűzött reményeket mindaddig amíg ez a jogi kiskapu működik . Ez indokolja azt , hogy a kormány egy bizonyos lélektani üzemanyag ár csökkenésnél már bele kell , hogy avatkozzon mivel a 2015 ös költségvetési adóbevételeket nem fogja hozni sajnos … ezért nem lesz Magyarországon 200 forint egy liter benzin még ha 20 dollár lesz is egy hordó olaj .
Nos, bármely kormány úgy emelheti az üzemanyagok adó (akár jövedéki, akár más néven, pl. útalap) ahogy neki tetszik, de a hatékonysága kérdésessé válhat, a környező országok árszintjére tekintettel. A példám is arról szól, hogy mostanában elszállt az adótartalom az üzemanyagokban, de több környező országban is hasonlóan további bevételforrásként tekintettek rá.
A többi kérdésben kár ilyen okosnak lenni, mert akkor lényegesen bele kéne ásnunk magunkat a kérdésbe és nem színvonaltalan orgánumokból tájékozódni, akik némileg elhallgatnak ezt azt csak, hogy fontosságukat alátámasszák.
A kereskedelmi láncoknak (multik) 2008 óta elvárt adót kell fizetniük, akármilyen a mérlegük. Igaz, itt is számba vehetnek néhány (jogos) csökkentőtételt, de bevételarányosan van minimumösszeg, amelyet kötelezően be kell fizetniük. Az elvárt adót 2015-ben kiterjesztik több más szektorra is. Az úgynevezett multik, persze elkerülhették a további nyereségadókat ha nem volt nyereségük, de pont úgy fizették az összes többi adót. Természetesen az Audi, Opel, Mercedes, Hankook, Bosch sem fizet nyereségadót, egyrészt mert különböző türelmi időszakokkal sikerült idecsábítani Őket, másrészt a befektetés összegét egyébként is leírhatták volna egy bizonyos idő alatt. Nem mintha baj lenne, hogy így csábították ide Őket, kellően hosszú idő alatt valószínűleg így is pozitívba fordul a költségvetés bevétele. Csak ehhez jó sok idő kell, mivel Ők nem csak adókedvezményt, hanem közvetlen pénzügyi támogatást is kapnak, mint pl az Audi, ami ha jól emlékszem, 24 000 000 000 forint támogatást kapott a gyárbővítésre az elmúlt öt évben. Az egyéb (úgymond) multi cégek adócsökkentő tételei egyet kivéve alapvetően valósak. Nem külföldön adóznak, mert minden helyi kirendeltségük itthon adózik az itt keletkező bevételek alapján, hiába van a központjuk más országban bejelentve. De az ügyes (görény) ÁFA csalással valótlan számlákkal (teljesítéssel) a luxemburgi vagy máshol bejegyzett központban jelenik meg a bevétel. De, hogy ez mennyire nem csak a (külföldi) multikra jellemző. A magyar természetes személyeknél, azaz a lakosság felső tíz százalékánál marad pluszban 500 000 000 000 forint 2013-ban az SZJA 16%-on történt egységesítése következtében. Abban az évben is csökkent a fogyasztás. Egyszerűen szólva, a pénz nem a magyar gazdaságban lett elköltve. Még a befektetések sem nőttek. Persze ennek nagyon sok összetevője lehet, de a piac működésének egy adott környezetben megvannak az alaptörvényei.
Nem mind egy hogy 400 forint után van áfa bevétel vagy 200 forint után és hiába marad több pénz az emberek zsebében nem fognak 2 szer annyit tankolni csak azért mert olcsó az üzemanyag . Ráadásul amit elköltenek plussz pénzt ” az olcsó üzemanyag ár miatt megmaradó többlet bevétel családonként ” az esetek 70% ban multikhoz kerül akik meg kiviszik a nyereség jelentős részét az országból és nem itt adóznak pl :Retek Klub 2014 évi 15 milliárd bevétel 5 milliós forintos adózás előtti eredménykimutatása ez jól tükrözi a valós helyzetet . Egyébként a jegybank ugyan úgy ahogy bizonyos keretek között adott valutával szemben megvédi a forintot ugyan úgy el is tudj a engedni . Semmi mát nem kell csinálniuk mint dollárt venni és forintot eladni máris elkezd gyengülni … jelen pillanatban is mesterségesen gyengített forintot élvezünk ugyan is az ország exportra termel aminek jót tesz a gyenge forint . Na de mind egy ebbe ne menjünk bele nézzétek meg most mennyi egy dollár és nézzétek meg akkor mennyi lesz mikor 300 ra esik vissza az üzemanyag átlagára … elárulom emelkedni fog a dollár forinthoz képest ezáltal az üzemanyag árak is bizonyos mértékben . 😀 300 körül lesz a lélektani hatás ugyan is a mostani helyzetben már kb 90 milliárdot vesztet az állam az adóbevételeken amit az alacsony üzemanyagár okoz …
Az üzemanyagok árcsökkenése maximum az áfa bevételeket csökkenti, mert a jövedéki adó nem függ az ártól, csak a literenkénti mennyiségtől. Így, ha az alacsony ár miatt nő a a fogyasztás, nő a jövedéki adóból származó bevétel is. Ráadásul, amit az emberek az olcsó benzinen megspórolnak, azt elköltik másra, amiért szintén áfát fizetnek. Így az állam nem feltétlenül jár rosszul az alacsny benzinárral.
Hát mérhetetlenül szomorú is lennék, ha 160 helyett megint 200-at kéne fizetnem egy liter nyálért. 🙂
Csak érdekességképpen, az olaj hordónkénti ára 2005 közepén haladta meg a 60 dollárt. 2008-ban még a 140 dollárt is elérte, igaz csak rövid ideig, de nagyobbrészt 80 dollár felett tanyázott. Az Euró árfolyama az év közepi (2008) 230 forintról 2009 márciusára a 316 forintot is elérte, de a továbbiakban 270 forint környékén állapodott meg. Nos, én 2008 nyarán Pozsonyban tartózkodtam egy hónapot. Így pontosan emlékszem, hogy Rajkára jártam át tankolni, mert a szlovákoknál általában 360 forint fölött volt egy liter gázolaj, nálunk meg nem haladta meg, vagy csak egy-két forinttal és azt is csak egy hétig, a 350 forintot. Igaz, az Euró a mai árfolyamnak kb. a 77% volt, de az olajár meg ennél nagyobb százalékkal különbözött, csak éppenséggel ellentétes előjellel.
[i]Ha tartósan 300 alá esne a benzinár majd elkezdi a Magyar kormány gyengíteni a forintot dollárral szemben és újra feljebb megy az üzemanyagok ára .[/i]
Ez butaság. Egyrészt mert nem úgy működik a dolog, hogy a kormány gondol egyet, és elkezdi gyengíteni a forintot egy bizonyos valutával szemben. Másrészt meg rengeteg más gazdasági ágazatra kihatna a dollárgyengülés és az állam még rosszabbul jönne ki belőle, mintha hagyta volna az egészet a fenébe. Sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb lenne a jövedéki adó megemelése. De mivel az árcsökkenéssel a kereslet fordított arányban nő az üzemanyagok iránt, egyelőre nincs semmiféle bevételkiesésről szó.
[i]“…majd elkezdi a Magyar kormány gyengíteni a forintot dollárral szemben…” [/i]
Ez nem így működik. Itt gyarmati gazdasági és pénzügyi szerkezetet építettek ki, a mindenkori kormányok szerepe csak annyi, mint egy bábszínházban a báboknak. Ha ezt a keretet valaki csak egy kicsit is elkezdi feszegetni, máris a fejére koppintanak.
Ha tartósan 300 alá esne a benzinár majd elkezdi a Magyar kormány gyengíteni a forintot dollárral szemben és újra feljebb megy az üzemanyagok ára . Magyar költségvetésnek kell a magas benzinárból adódó extra adóbevétel szóval senki ne gondolja azt hogy majd 200 forintért fog kocsikázni még ha az olajára ezt indokolná . Egyébként meg még annyit a bevezetésre kerülő útdíjról , hogy mi azt már régen kifizettük az üzemanyagárba beleépített adóban … csak ezt mindenki elfelejti !!
300Ft-os benzinárnál nem éri meg LPG üzem, amely tartja a 250Ft-os árát.