30 ezer forintos bírság egy totálkáros balesetért?
Ilyen bírságok mellett ne lepődjünk meg az utakon tapasztalható morál kapcsán
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Itt a nyár, az autópályákon mondhatni, hogy elszabadult a pokol. Meglepődünk ezen? Annak tükrében aligha, ha látjuk, milyen bírság jár egy-egy baleset okozásáért.
Jobb esetben csak anyagi kár egy autó összetörése, ám csereautó nélkül iszonyatos kényelmetlenség az is, hogy hetekre, hónapokra nincs autója az embernek. Márpedig akkor nincs csereautó, ha rendőrségi végzésre kell várni. A vétlen fél kényelmetlenségéhez mérten azonban nevetséges bírságokat kapnak a károkozók
Nyilván szakmai ártalom, de heti szinten 500-1000 kilométert simán vezetek. Tudom, sokan naponta megtesznek ennyit, de mi a kollégákkal alapvetően a tartalomgyártásért vagyunk fizetve, az szinte csak mellékes, hogy ehhez azért autózunk is. Télen-nyáron elég sokat közlekedek autópályán is. Ki merem jelenteni, hogy nyáron tapasztalható az igazi borzalom. Jövök az M7-esen hazafelé vasárnap este 9 után, távolásgtartós tempomattal előzök a belső sávban, azaz biztonságos követési távolságot hagyva. Mit tesz a mögém beeső autós? Amint tud, jobbról megelőz, majd bejön elém, a szerinte fölöslegesen hagyott helybe, pedig valójában a követési távolságomba. Veszélyeztet, hiszen úgy jött be elém, hogy nem hagyott kellő követési távolságot.
Esetünkben csaknem három hónap volt, mire megérkezett a rendőrség határozata: meglepő módon az álló autóba belehajtó sofőr a hibás, tettét, amivel nekünk elképesztően sok kényelmetlenséget és egyelőre több százezer forintos kárt okozott, 30 ezer forintos bírsággal "jutalmazta" a hatóság, a kgfb biztosító (Generali) még nem reagált kárigényünkre
Hogy mennyit kapott az amúgy a rendőrségi határozatból már megismert nevű, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. autóját vezető hölgy, akit az elmúlt két évben szabálysértési eljárás nem marasztalt el, de helyszíni bírsággal sújtották? 30 ezer forintos bírságot, ennyit kell befizetnie az Államkincstárba. Ezzel szemeben egy saját autóját hajtó vétlen félnek (jelen esetben nekünk) egy ilyen baleset több százezer forintos kiadást jelent (az autó hiánya, új vásárlásának költsége, az élet átszervezése, stb. miatt) még akkor is, ha a baleset olyan szerencsés kimenetelű, hogy nincs komolyabb személyi sérülés. Lelki sérülés, stressz, feláldozott idő így is van. És akkor most komoly az, hogy egy baleset okozását 30 ezer forintos bírsággal el lehet intézni? Függetlenül attól, hogy az adott sofőrnek mennyi a havi bére? Egy cégautót hajtó sofőrnél, akinek a havi bére a bírság tízszerese de akár százszorosa is lehet, ez egészen egyszerűen nem elrettentő tényező.
A jelenlegi bírságolásokkal szinte nincs tétje egy-egy komolyabb baleset okozásának, a közúti veszélyeztetésnek - ez sajnos napról napra vissza is köszön az utakon
Addig, amíg fix és nem jövedelemarányos bírságok vannak, addig amíg egy komolyabb baleset okozása, vétlen felek életének (akár képletesen akár szó szerinti) összetiprása egy parkolási bírsággal azonos mértékű, ne lepődjünk meg azon, hogy az utakon a taposás, a pofátlanság és az egymásra és a közlekedésre nem figyelés megy, ráadásul nagyüzemileg. Én bizony örülnék a fokozott és szigorúbb rendőri jelenlétnek. Na persze nem úgy, hogy a csúcsforgalom idején mérik a tempót az utak mellett, amikor gyakorlatilag lehetetlen gyorshajtani, hanem úgy, hogy nézzék például a követési távolságot, a szabálytalan sávváltásokat, a balesetek okozását pedig torolják meg. Legyen alap, hogy egy baleset vétlen fele ne járjon rosszul (pláne nem rosszabbul, mint a balesetet okozó), a biztosító minden felmerülő költségét térítse meg. Hogy az esetünkben mi a helyzet? Egyelőre (előcascós rendezéssel) több százezres mínusz. Hogy ebből a kgfb mennyit fog téríteni, azt egyelőre nem tudom, hiszen a rendőrségi határozatot még "csak" másfél hete tudtam átküldeni nekik. A casco már átpasszolta az ügyet a "társbiztosítónak", de utóbbi még semmiféle reakciót nem adott arra. A történet tehát még folytatódik... Ugyanúgy, ahogyan a közúton tapasztalható taposás.
A TC-n lévő autókaravános interjú után biztos vagyok benne, hogy a hazai utakon mindenki azt csinál, amiért még nem szégyelli magát. Ott, és úgy mész nagyjából, ahogy akarsz, a dashcam felvételeknek nincs hatása, rendőrség tekintélye semmi. Ott tartok, hogy éjjel kihalt részeken is villantok előre kereszteződésében ha nekem van zöld, mert a piros lámpa kezdi funkcióját veszteni…
Szerintem ne keverjük ide a személyes sértődöttséget a rendszerszerű hibákkal.
Ha jól értelmezem, ez egy közigazgatási bírság miért is? Nem szegett meg szabályt, nem tolt le, tartott elegendő féktávot eredetileg, nem bizonyatható hogy SMS-t írt, még egy alibi gyorhjatási strigulát sem lehet behúzni a statisztikákban (remélem, vagy tényleg vicc az egsz akkor).
A bealvós bénázásért 30.000-es bírság igenis arányos, egy szabályosan (de bénzáva) okozott balesetért. Nekem éppúgy mint ha a szerzőnek mérnék ki vagy épp Mészáros Lőrincnek. Ez egy figyelmeztetés hogy valamit rosszul csinált nem több.
Arról nem ő tehet hogy a szerzőnek nem csili vili új autója van és arról sem hogy a biztosító nem szeretné hogy a kérosult rajta gazdagodjon meg. Arról pedig végképp nem hogy biztosítók a károsulton tudnak pénzt keresni.
Gondolom lesz majd egy másik kör amiben a károsult szerző érvényesítheti a kárát és ott viszont az összes fenti tényezőt érvényesíteni lehet (remélem). A kiesett költségeket, a parkolódíjat, egy hasonló állapotú autó veszerzését.
Azért a két dolgot szerintem ne keverjük.
Az hogy mennyire mennek rá a hatóságok a pénzbeszedésre és mennyire túl van bűntetve egy gyorshajtás, miközben a yard nem képes egy alapos ellenőrző állást kiépíteni a 4esen románoknak az már egy másik kérdés.
Ahogy az is hogy milyen faragatlanul tudnak viselkedni amikor nincs igazuk, ahelyett hogy szépen beismernék és odébb állnának megint egy másik kérdés.
A probléma több rétű. Sajnos a tapasztalat az, hogy a kgfb sem nyújt teljes mértékű kártérítést, akinek volt már hasonló ügye, tudja. A vétkes sofőr jövedelemszintű büntetése az elrettentés, a felelősségvállalás miatt javasolt. Egy céges autó használója közvetlenül nem fizet kgfb-t, jellemezően kap csereautót. Ezzel szemben egy privát autós ilyenre nemigen számíthat. Jelen esetben a sztori úgy néz ki, hogy a kgfb még negyed évvel a baleset után sem fizetett egyetlen fillért sem, a vétlen fél cascója nyújtott részleges térítést. A nem jövedelem és vagyoni helyzet alapján kiszabott bírságokkal az a probléma, hogy sok esetben nem jelentenek elrettentést. Márpedig ez nem normális és hosszú távon rossz a hatása.
A biztosítónak nem a károsulton kéne pénzt keresnie, hanem a biztosítási összegeket úgy kéne belőni, hogy a károsultakat maradéktalanul ki tudja fizetni, és maradjon haszna is. Csak ugye nincs az a haszon ami a biztosítónak elég lenne.
Támogatandó a jövedelem alapú bírságolás. De csak bizonyos szint felett, hiszen minden piszlicsáré büntetésért ekkora hajcihőt csapni értelmetlen. Például Svájcban fix a büntetési tétel, de bizonyos ismétlésszám illetve kihágási mérték felett jövedelemarányossá válik. Vagyis az első néhány kisebb-nagyobb gyorshajtásért fix büntetés jár. De a sokadiknál – még ha kicsi is – vagy kirívó szabályszegésnél már jövedelemarányos büntetést osztanak. És működik. Volt egy barátom, aki gyorshajtási bírságbüdzsével kalkulált az autó üzemben tartása mellett. Mert ő szerette nyomni neki, és beleszart mindenbe. Aztán egyszer csak fizetésarányos büntetést kapott, mindjárt átértékelte vezetési szokásai következményeit…
Tehát működőképes – lehetne – a jövedelemarányos büntetés. Tényleg valódi visszatartó erővel bírhatna. A megfelelő kultúrájú országban, mint mondjuk Svájcban. De egy olyan országban, ahol a munkaszerződéssel rendelkezők harmada minimálbéren van bejelentve? Ahol önfoglalkoztató mikrovállalkozások százezrei működnek? És a háztartásbeliek vagy – legalább papíron – munkanélküliek? Ott hogyan állapítják meg a jövedelmet, aminek alapján büntetnek? Messzire vezet a kérdés. És sajnos a kiskapuk országában darabra ezekből az emberekből van több. Sajnos nem olyan egyszerű ez, hogy vegyük elő a múltévi adóbevallást, és osszunk, szorozzunk. Nagyon nem.
Sajnos az ilyen ritkaságoknál mint pl.az i On egy koccanás is gtk.Ellenben mondjuk egy d corsaval ahol valószínűleg még + osan is jöttél volna ki a biztosítós dologból.(hála a bontóknak) Azért remélem a 3 éves megspórolt benzin és parkolási díj bőven fedezi a most bukottat.Szomorú történet!?
A cikkel az a baj, hogy személyes sértettségen alapul, pedig ahogy a közmondás is mondja a harag nem jó tanácsadó. Gyakorlatilag egy mindennapos koccanásról beszélünk, ami persze ettől még mindkét félnek kellemetlen. Az egy hülyeség, hogy aki céges kocsit vezet, az nem figyel annyira, mert nem érdekli, ha balesetet okoz, vagy összetöri. A büntetés nem attól függ, hogy mekkora a kár, hiszen, ha ugyanazzal a szabálysértéssel összetör valaki egy 25 éves kiautót, lehet, hogy csak 150 ezer Ft a kár, míg egy újabb autó esetében könnyen milliós lesz a kár.
A jövedelem alapú büntetés nem kivitelezhető, hiszen aki normális helyen rendesen bejelentett bért kap, az fog sokat fizetni, nem a minimálbérre bejelentett vállalkozó, még akkor sem, ha mondjuk éppen egy luxusautóban ül, hiszen az meg nem is az övé, hanem a cégé.
Ott lehet jövedelemalapú a bírság, ahol tiszták a jövedelmi viszonyok…
Minden bírság előtt egy kétes kimenetelű vagyonosodási vizsgálat?
Szerintem a vezetéstől eltiltás az, ami leginkább igazságos és visszatartó erővel bírhat függetlenül a vagyoni helyzettől.
Persze, majd aki megteheti taxizik, meg sofőrt fogad, de akkor is macera, inkább mint a pénzbeli büntetés.
Magam is inkább a vezetői engedély elvételét támogatnám, ami jóval nagyobb visszatartó erő lehet, mint pár tízezer forint.
Nincsenek illúzióim, van az a söpredék, aki utána is autóba ülne, ahogy van is egy olyan érzésem, hogy jobb, ha nem tudjuk, ma hányan vezetnek jogosítvány nélkül (vagy azért, mert már rég elvették, vagy azért, mert soha nem is volt neki), de egy vezetői engedély elvétele és utána saját költségen újravizsgázás lehetősége szerintem hatásosabb lehet, mint önmagában a pénzbüntetés. Persze, az is mehetne párhuzamosan…
Igen, de a vezetői engedélyt nem egy ilyen kis koccanásért kell elvenni, hanem komolyabb szabálysértésekét, pl. ittas vezetésért, stb. A „vegyük el a jogsit”, meg „legyen több rendőr” meg „mérjenek mindenhol” frázisok egészen addig jók, amíg nem velem (vagy bárki mással) történik a dolog. Szidhatjuk a rendszert, de azért valahogy mégiscsak ki vannak találva a szabályok és a szankciórendszer. Nyilván vannak hibák, lenne mit módosítani, sokszor csak azért, mert egy szabály nem vált be, vagy éppen idejétmúlt, vagy újdonságok jellennek meg (pl. 1975-ben még nem okozott problémát a mobil). Én azt gondolom, hogy biztosan nem 2 perc alatt érzésből kell szabályokat hozni, módosítani. Ha az ember komolyan végig gondolja, nem kell sok idő, hogy nem véletlenül nem alkalmazzák a jövedelem, vagy vagyon alapú bírságokat.
Alapvetően inkább az általános tájékozatlanság a gond a baleseti károk rendezése kapcsán. No nem arról van szó hogy tudatlanok az autósok, csak ők sem olvasták el a biztosítási kötvényük minden apró sorát. Sokan hiszik hogy ők képben vannak, aztán hirtelen egy éles helyzetben (bekövetkezett káreseményt követően) jön a nagy felismerés, onnantól világossá válik hogy a járműjavítók miként húzzák le hivatalosan-legálisan a biztosítókat (amiért az egekbe drágulnak a biztosítások GFB/Casco), a biztosítok a tulajdonosokat (pl avulás intézménye). Amikor kiderül, hogy kerül egy hivatalos javítás egy koccanás után egy hétköznapi tömeg modellnél is másfél millióba, hogy a biztosító ebből miként avultat általános ökölszabály szerint évenként 5%-ot minimum (igen, pl egy 10 éves autónál 10×5%, tehát 50%-ot a javítás után a kasszánál szíveskedjenek befizetni az új alkatrészekre). Miként kommunikálnak a kedves szerződővel ha a biztosítónak kell helyt állni (30 napos válaszadási határidő, minden 29. napon egy 1 mondatos semmitmondó válasz a feltett kérdésekre, hónapok alatt nulla információ). Miként magyarázzák meg a sérült autó tulajdonosának, hogy ő a káron nem gazdagodhat, vagyis ha van egy sérülésmentes-hibátlan autód, összetörik, szeretnéd új alkatrészekkel összerakatni, akkor az autó értéknövekedne (értjük ugye?: az előzőleg sérülésmentes, amit összeraknak új alkatrészekkel és festenek, az már szerintük többet ér mint a káresemény előtt = próbáld meg csak annyiért eladni a javított autót mint amennyit a kár időpontjában ért <= nem hogy többért mert új az autó orra-oldala stb)… Tehát mindegy hogy GFB vagy Casco javítás, ha új alkatrész kerül bele akkor bizony avulás lesz durván. Tehát a képlet a következő: van egy mondjuk 10 éves 2 milliós piaci értékű sértetlen, gyári hibátlan autód, de sajnos egy óvatlan pillanat és összetörik. Sebaj, majd a Casco segít 10% önrésszel. Autó kész, 1,4 millió volt a szakszervizes helyreállítás. No, mennyit kell befizetni mint önerő? 140ezret? így van, de mégsem: a beépített összes új alkatrész árának 50%-át (10×5% avulás), így a 140ezer mellé a márkaszerviz pénztárához lehet fáradni és befizetni további 330ezret. Nem fikció, velünk történt eset… Aegon Casco kárrendezés… (A szerződés sokadik oldalán valahol elrejtve ott van állítólag hogy ez így megy és slussz-passz, ha nem tetszik menj perre, de ameddig nem fizetsz kocsi marad a szervizben…)
Érdekesség egy másik autós portálról, szintén Casco kárrendezés(?) Aegon módra: https://totalcar.hu/tanacsok/autojogasz/2019/08/05/kofelverodestul_kilyukat_a_hutom_fizeti_a_cascom/
Nem értem, hogyan engedheti meg a törvény, hogy egy KGFB -s biztosító egyszerűen NEM VÁLASZOL a károsult javítási igényére, sem a javítást végző műhely leveleire!
Miközben az ő ügyfele elismerte a felelősségét és az általa kiküldött kárszakértő felmért mindent, a megküldött dokumentumokat elégnek találta és elfogadta -mindezt még május végén.
Káresemény ideje 2019 május 23 -azóta a mai napig semmi válasz!
A javító műhely már megrendelte az alkatrészeket -amik megbontás nélkül egyértelműen cserések- fel is ajánlották, hogy „előlegezzük meg” aztán a biztosító majd csak fizet….
Nonszensz!!
Az autó 6 hónapos…