30 éves az Audi Hungaria és a győri Audi-gyár, végigjártuk a sikertörténetüket
Ma már alapvető tény, hogy Magyarországon prémiumautókat is gyártanak. Sorra ontja a négykerekűeket a kecskeméti Mercedes üzem, épül a BMW gyár Debrecenben, és még sorolhatnánk. 1993-ban azonban még mindez álomnak is merész volt, amikor 2 millió német márka törzstőkével megalapították az Audi Hungariát, majd a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár egy üres csarnokában elkezdtek motorokat gyártani a Volkswagen Csoport különböző modelljeibe. Az évek során az aprócska háromhengeresektől a hatalmas V12-es motorokig minden készült itt, a végeredmény pedig tömegével bizonyított, hiszen az Audi mellett nem csak a Volkswagen, SEAT és Škoda modellek, de még egyes Lamborghini modellek is innen kapták a szívüket.
Az Audi új elnevezési sémájával hivatalosan is belépett a prémiumautók mezőnyébe 1994-ben, az A4 első generációjának legendás 1,8 literes szívó- és turbómotorjai Győrben készültek
1994-ben kizárólag négyhengeres, hengerenként ötszelepes benzinmotorokkal kezdődött minden. Ezek az erőforrások takarékosabbak, nyomatékosabbak és összességében modernebbek voltak a konkurenciánál. A különböző Audi modellek gyengébb változataiból szépen lassan leszivárogtak először a Volkswagen, majd a SEAT és a Škoda modellekbe, ahol az erősebb, modernebb motorok szerepét töltötték be.
1996-ra 1,6 millió négyzetméteresre bővült az üzem, a napi kapacitás az eredeti ötszázról hétezerre nőtt.
Először hat- és nyolchengeres benzinesekkel, majd a képen is látható, legendás PD TDI dízelmotorokkal bővült a motorgyár kínálata
1997-ben már nem csak a kapacitáson kellett tehát bővíteni, hanem a választékon is: amikor a négyhengeres alapmotorok mellett a V6 és V8 elrendezésű erőforrások is megkapták a hengerenkénti ötszelepes technológiát az Audi modellekben, akkor ezeket a motorokat is Győrben kezdték el gyártani, ezzel a magyarországi üzem lett az Audi központi motorbeszállítója. A dízelmotorok gyártására 2001-ig kellett várni, ekkor a hengerenkénti adagolófúvókás, azaz köznyelvben PD TDI erőforrások előállítása kezdődött meg, amely szinte minden korabeli Volkswagen Csoporthoz tartozó modellben megtalálható.
Az Audi TT volt a következő mérföldkő: az egész világ számára Győrből érkeztek a Volkswagen Golf IV platformján osztozó sportkupék
1998-ban autógyártással bővült az üzem, ráadásul nem is holmi népautót kezdtek el összeszerelni nálunk, hanem az egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb Audit, a TT sportkupét. A 4,04 méter hosszú, 2+2 személyes buborékforma ráadásul magyar motort is kapott, az első évjáratokat kizárólag a már említett, 1,8 literes turbómotor 180 és 225 lóerős változata hajtotta. 2001-ben a kabrió változat is bemutatkozott, amit szintén Győrben kezdtek gyártani.
A második generációs A3 (balra) és a platformtárs újabb TT (jobbra) is itt készült
2001-ben a Golf V platformján érkezett meg az új, nagyobb és kényelmesebb Audi A3, illetve S3 páros. Ezeket is a győri üzemben kezdték el összeszerelni, hiszen ez a platform adta az alapját az ekkor még fejlesztés alatt álló, második generációs Audi TT-nek is, amelyet 2006-ban mutattak be és kezdtek el Győrben gyártani. A Golf V platformjának bemutatkozásával azonban komoly motorikus fejlődés is érkezett a Volkswagen Csoportnál, a szívócső-befecskendezéses motorokat a 2002-ben az FSI és TSI, vagyis közvetlen befecskendezésű motorok váltották, természetesen nem csak az autókban, hanem a győri gyártósoron is. Később a soros öthengeres benzineseket és az 5,2 literes, V10 hengerelrendezésű, 525 lóerős sportautó-motort, illetve a V6 TDI, V8 TDI és V12 TDI dízelmotorokat is itt gyártották. 2007-ben az Audi A3 kabrióváltozatával bővült a lista, majd 2010-ben 200 hektárral bővült a terület is, 2011-ben pedig megkezdődött az RS 3 Sportback gyártása is.
2012-ben az 1,2 és 1,4 literes, teljesen új TSI motorokat is itt kezdték el gyártani
2011-ben 1 883 757 motor és 39 518 Audi készült Győrben. Ekkor a 25 különböző motor összesen 450 különböző változatát szerelték össze itt. 2008-ban a SUV-ok piacára is betört az Audi Hungaria, ekkor kezdődött meg a Q3 gyártása, majd egy évre rá annak Sportback változatai is elkezdtek legördülni a szalagról. A vállalat alapítása óta összesen közel 12 milliárd euró összértékű beruházást hajtott végre, melynek eredményeként az Audi Hungaria a magyar ipar egyik legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria csaknem 12 000 szakembernek biztosít munkahelyet, szolgáltatói és beszállítói révén további mintegy 50 000 ember megélhetését biztosítja. A vállalat az ország egyik legnagyobbja és egyben az egyik legvonzóbb munkahelye is.
2018 óta már SUV modelleket is gyártanak Győrben
Az elmúlt 30 év folyamatos beruházásainak eredményeként ma az Audi Hungaria több mint ötmillió négyzetméteren több mint 9 000 motort és 700 autót gyárt naponta. A vállalat alapítása óta összesen 42 milliónál is több motor és közel 2 millió autó gördült le a győri gyártósorokról. A vállalat működteti Közép-Európa egyik legnagyobb szerszámgyárát, amely az Audi és Volkswagen Konszern márkáinak csúcsmodelljei, így például az Audi e-tron GT, az Audi R8, valamint a Lamborghini és Bentley modelljei számára készít karosszériaelemeket.
Az Audi Hungaria ráadásul 2020 óta szén-dioxid-semlegesen működik.
Ennek megvalósítására négy fő intézkedést hoztak: az első volt az átállás a zöld áramra, így a vállalat ma már a teljes villamosenergia-igényét megújuló forrásból fedezi. Az Audi Hungaria ebben intenzíven használja a napenergiát is, ami Európa legnagyobb tetőre telepített naperőművének köszönhető. A második lépés a hőenergia fedezése földhőből. Harmadik intézkedésként az Audi Hungaria a földgáz-felhasználását biometán forrásokból fedezi, a jelenleg el nem kerülhető szén-dioxid-kibocsátást pedig úgynevezett Carbon Creditekkel ellensúlyozzák.
A gyártás ma már teljesen karbonsemlegesen zajlik
30 évbe tehát rengeteg minden belefér, ám ez még közel sem az út vége. Az Audi Hungaria ugyanis a jövőben tovább írja sikertörténetét: bővíti termékportfólióját, hamarosan indul a PPE (Premium Platform Electric) elektromos hajtások sorozatgyártása, melyet 2025-től a MEBeco (Modularer E-Antriebs-Baukasten – modulrendszerű elektromos hajtáskoncepció) elektromos hajtások követnek. A közeljövőben pedig egy új márka is érkezik a vállalathoz: 2024-ben kezdetét veszi Győrben a CUPRA Terramar modell gyártása is.
A jövő nem csak új motorokat és modelleket, de egy teljesen új márkát is hoz Győrbe
Ez valóban egy egyenletesen felfelé ívelő pálya. Volt szerencsém az Audi gyárban résztvenni egy egy napos bemutatón, amibe a gyártósor bejárásán kívül sok minden más is belefért. Szerintem a 90-es évek elején fontos volt, hogy Győrben a gépiparnak nagy hagyományai voltak. Ma már nem fontos ilyesmi egy gyár helyének kijelölésekor. Az biztos, hogy az Audi jó helyre került, a fejlődéshez még Horváth Ede is gratulálna.
Bizonyára nem véletlen,hogy mindhárom német prémgyártó itt épített vagy épít gyárat..
A kínai CATL sem véletlenül jön ide,hanem azért mert a magyarok jók, Magyarország egy jó hely ezen gyárak számára…. A hazaáruló, magyargyűlő ellenzék aknamunkája ide vagy oda… Az ország minőségét jelzi,hogy ilyen tekintélyes gyártók meg minket választottak és nem mást.
Hogy a fenébe jön ez ide? Szörnyű, hogy sok magyar ember lelkét ennyire megmérgezte a politika…
Így a rendszerváltás után bő 3 évtizeddel először is végre tisztességes, becsületes és hozzáértő, szakmailag is alkalmas embereket kellene találnunk az ország vezetésére, azután majd vitatkozhatunk „oldalakról” meg elvekről… Ráadásul a győri Audi folyamatosan fejlődött akkor is, amikor az általad „hazaárulónak” titulált oldal vezette az országot. Pl.: járműgyártás abban az időben indult. És pl. a „nemzethy keresztény mimagyarok” gyárbővítéssel kapcsolatos győri föld mutyijáról tudsz-e? Amire az egyik német Audis vezér azt mondta, hogy „Németországban ezért nem pénz járna, hanem börtön”.
Szeretek az Audinál dolgozni, jó a légkör és magyar viszonylatban megfizetnek… De lássuk be, hogy többek között azért jönnek ide a multik, mert megfelelő az infrastruktúra, rengeteg adókedvezményt és állami támogatást kapnak és mert olcsón dolgozunk nekik.. Nagyon olcsón!
És jelenleg ugyebár munkaalapú társadalmat építenek a „nagyjaink” tudás és értékalapú társadalom helyett. (Hú de ismerős ez valahonnan… „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.”)
Szerintem nem kell ebbe politikát vinni, A közép-kelet európai országok 1990 után azon igyekeztek, hogy a fejlett világ (Nyugat-Európa, USA, Japán) befektetéseket hozzon. Kénytelenek voltak ezen dolgozni, hiszen a KGST összeomlott, ezáltal rengeteg munkahely szűnt meg. Akkoriban ez nem volt politikai kérdés, örült neki mindenki, legyen szó akár az Opel, akár a Suzuki, akár az Audi idetelepüléséről, de így volt ez más iparágakkal is. Én Győrrel azt akartam mondani, hogy az a város volt az országnak az a pontja, ahol a gépipar nagy hagyományokkal rendelkezett. És így volt ez az Opel esetében Szentgotthárdon is, nem mellesleg ott is éppen az egykori Rába alapozta ezt meg. Véleményem szerint akkoriban nem települt volna egy ilyen cég Békéscsabára vagy Nyíregyházára, hiszen ott nem volt meg az a mólt, az az alap, amire építeni lehetett volna. Napjainkban ez már nem annyira fontos, hiszen a munkafolyamatok egyedi kis elemekre történő lebontása miatt szinte csak betanított munkás kell a gépek mellé.
A debreceni CATL gyár esetében kicsit olyan Bős-Nagymaros érzésem van. Az is jó lett volna az energiatermelés oldalát nézve, de nagyon nem lett volna jó környezetvédelmi szemmel. Jelenlegi nagyjaink (politikát nem érintve) annyival másabbak mint a régiek, hogy nem tárgyalnak, nem próbálnak kompromisszumot kötni, nem hátrálnak meg a lakossági ellenállástól, tüntetésektől, hanem izomból keresztülnyomják. Ennek van jó és rossz oldala is.
Tényleg hihetetlen hogy egy ilyen gyár letelepedett kishazánkban.
Annak idején irigykedve néztük a német turistákat a Balatonnál a Mercedeseikkel, aztán megérkezett az első és a második majd a harmadik autógyár is.
Azóta meg 30 év eltelt…
Boldog szülinapot Audi!