30 éves a BMW M3

A Német Túraautó Bajnokság - azaz a DTM - szabályrendszere alapján évente legalább 5000 példányt el kellett adni a versenyben részt vevő minden versenyautó közútra szánt változatából. Ezért született meg a BMW M3, amelynek sorozatgyártása 1986 őszén indult. Orrában a 2,3 literes, négyhengeres, 16 szelepes benzinmotor 200 lóerőt teljesített, és az 1200 kilós M3 6,7 másodperc alatt gyorsult álló helyzetből százas tempóra. Már ez is 235 kilométer/órás végsebességgel nyomulhatott a német autópálya belső sávjában, ám az 1988-ban piacra dobott, 220 lóerős Evo különkiadás elől illett lehúzódnia, hiszen abban 243-ig is felkúszhatott a mutató. Majdnem lóerőben tudott ennyit az 1990-ben, csupán 600 példányban gyártott M3 Sport Evolution, hiszen ennek 2,5 literes erőforrása 238 lóerőt teljesített. Igazán impozáns „belépőmodellek” ezek egy születőben lévő legenda számára. A BMW autósport-szereplésével összefüggésben született első generációnál jóval racionálisabb és funkcionálisabb modellnek bizonyult az M3 1992-től gyártott második generációja. Ebben már háromliteres, hathengeres erőforrás gurgulázott, 286 lóerővel és VANOS változó vezérműtengely-állítással. Kategóriájában akkoriban ez volt a legjobb fajlagos teljesítményű motor, és még erősebbé vált az 1995-ös megújulással. Hiszen ekkortól 321 lóerőt adott le a 3,2 literre növelt lökettérfogatú és immár dupla VANOS, azaz a szívó mellett a kipufogóoldalon is változó vezérműtengely-állítással gyártott hathengeres. 1996-tól pedig a - világ első sorozatgyártású modelljeként - SMG automatizált váltóval is kínálták az M3-at. Megint egy kicsit öblösebben, de továbbra is 3,2 literes lökettérfogattal érkezett a soros hathengeres motor az M3 harmadik nemzedékébe. A módosítások eredményeként 343 lóerőre emelkedett a teljesítménye, 365 newtonméteres nyomaték mellett. A körítés pedig még vadabbra sikerült, hiszen a sorban harmadik M3 brutális sárvédő-szélesítésekkel és kidudorodó alumínium motorháztetővel érkezett. Olyan benyomást keltett az autó, mintha azonnal robbanni készülne, és csak a lemezek tartanák bent - ideig-óráig - a motorban tomboló erőt. Ezt a hatásvadász orrkialakítást örökölte a 2007-ben megjelent negyedik generáció is, amely - a modell történetében először - nem hathengeres, hanem V8-as motort kapott. A 420 lóerős teljesítmény önmagában is letaglózó, ám a menettulajdonságok fokozása érdekében az első felfüggesztés szinte teljes egészében alumíniumból készült, a tető pedig szénszál-erősítésű műanyagból. Mérföldkőnek számít az M3 2014 tavaszán megjelent ötödik generációja, hiszen ennél jelent meg a kétajtósokat - vagyis a kupét és a kabriót - jelölő M4 modellnév. Az M3 tehát a továbbiakban csupán a négyajtós változatokat jelöli, holott az első (és a harmadik) M3-asból nem is létezett négyajtós kivitel. Szintén komoly változás, hogy a korábbi V8-as motor helyét újra soros hathengeres vette át, igaz, két turbófeltöltővel kiegészítve, amelyeket először alkalmaztak az M3 történetében. A teljesítmény így most 431 lóerő, a forgatónyomaték pedig 550 newtonméter. Mindehhez elődjénél 80 kilóval alacsonyabb tömeg társul, elsősorban az alumínium és karbon elemek még bőségesebb használata jóvoltából. Az M3 30. születésnapjára készült „30 Jahre M3” modell kizárólag az 1986-os ősön debütált Macao Blue színben készült, 500 példányban, a sorozatgyártásúnál 19 lóerővel erősebb, 450 lóerős kivitelben.