A Volkswagen, a Stellantis és a Renault támogatja a szigorú határidő kitolását, ám a Volvo például egyenesen ellenzi a kvóta enyhítését.
Hivatalosan is visszavesz a gyártók sanyargatásából az EU
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március 3-án bejelentette, hogy az Unió hároméves időszakot biztosít az autógyártóknak azon szén-dioxid-kibocsátási célok eléréséhez, amelyeket eredetileg erre az évre tűztek ki. Ezzel kapcsolatban a teljes akciótervet ma küldte meg a bizottság az érintett szervezeteknek. Egy „célzott módosítást” javasolnak, amely lehetőséget ad az autószektornak a 2025-ös kibocsátási szabályok rugalmasabb teljesítésére, mondta von der Leyen. A változások lényegében azt jelentik, hogy az autógyártók idén úgy elérhetik a célt, amennyiben a következő két évben túlteljesítenek. „Az éves megfelelés helyett a cégek három évet kapnak, hogy a három év kvótáját összevonva teljesítsék, ezzel behozzák a lemaradásukat.” Ursula von der Leyen hozzátette: „A célok változatlanok maradnak, de ez több mozgásteret és nagyobb átláthatóságot biztosít az ipar számára anélkül, hogy megváltoztatnák a korábban megállapított célokat.” Ezt megerősítette a mai nap folyamán Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedés és idegenforgalom biztosa is.
A bizottság is belátta: a környezetvédelem mellett az autóiparra is kell gondolni
A bizottság a továbbiakban egy új stratégiát is bevezet: a gyártók szankcionálása mellett a vásárlók motiválására is kísérletet tesznek. Mivel az újautó-vásárlások jelentős részét Európában a céges flották teszik ki, ezért a terv részeként elvennék a támogatásokat és az adókedvezményeket a belsőégésű motorral szerelt céges autóktól. Ezáltal jelentősen megnőhetne az igény az elektromos modellekre az EU újautó-piacán. Az akkumulátorgyártás terén az Unió az Európában gyártott akkucsomagok támogatását is fontos célként tűzte ki, hogy a villanyautó-gyártás profitjának jelentős részét ne kelljen külső beszállítóknak átengedni, ami Magyarországnak különösen kedvező elképzelés. 1,8 milliárd eurót fektetnek továbbá az elkövetkező két évben az akkugyártás nyersanyagait szolgáltató ellátási láncok fejlesztésébe is. Mindemellett a töltési infrastruktúrára is további 570 millió eurót költenének, hogy a magánvásárlók számára is vonzóbbá váljon a villanyautózás. A megújuló és alacsony kibocsátású, közlekedési célú üzemanyagok előállításának és elosztásának mielőbbi felfuttatásához szükséges beruházások sürgetéséről is szó esett. A 2030-as és 2035-ös célkitűzésekkel kapcsolatos felülvizsgálatot is előbbre hozták, ám ettől még módosítani nem terveznek a zéró emissziós célokon.
Ha a céges flották kizárólag villanyautókra kapnának kedvezményeket, az jó eséllyel sokat változtatna a keresleten, ám ekkor is a vásárlók fizetik meg a többletköltséget a végén
Bármennyire is meglepő, a csomag fogadtatása nem váltott ki egységes örömtáncot az autóiparban. Európa autógyártói már régóta lobbiznak a 2025-ös kvóta ellen, miután tavaly lelassult az elektromos járművek értékesítése. A villanyautók eladásai 1,3 százalékkal 1 995 363 eladott példányra csökkentek, ami megnehezítette a cél elérését, és milliárd eurós nagyságrendű bírságokhoz vezethetett volna. Egyes autógyártók úgy kerülhették volna el a büntetések jelentős részét, ha az értékesítéseket olyan autógyártókkal egyesítik, akik már előrébb járnak az átállásban. Ebben az esetben viszont aggályok merültek fel, hogy a kvóta aránytalanul kedvezne többek között a Teslának és a kínai gyártóknak. A VW figyelmeztetett, hogy 1,5 milliárd eurós veszteséggel kell szembenéznie a szabályok miatt. Más cégek, mint például a Volvo, arra kérték a bizottságot, hogy ragaszkodjon a célokhoz, mert különben éppen azokat a gyártókat teszi tönkre, akik elvégezték a házi feladatot és már jelentős összegeket fektettek be az új technológiába.
A Volvo ellenzi a bizottság visszahőkölését
Jim Rowan, a Volvo vezérigazgatója egy e-mailben küldött nyilatkozatban reagált: "Az évekkel ezelőtt megállapított EU-szabványok bőséges időt adtak az iparnak a felkészülésre." A levelében kiemelte, hogy "A Volvo meglépte a szükséges nagy beruházásokat, hogy készen álljon 2025-re, éppen az ilyen cégek nem szenvedhetnek hátrányt az utolsó pillanatban történő jogszabályváltozások miatt.” Érthető a felháborodás, hiszen a Volvo azon autógyártók között volt, akik a legnagyobb hasznot húzhatták volna az EU szabályozásának túlteljesítéséből. Az UBS Group elemzői azt mondták, hogy várakozásaik szerint a cég akár 300 millió eurót is kaphatott volna a versenytársaktól, hogy cserébe egyesíthessék a flottájukat a svédekkel.
Azt még egyelőre senki sem tudja, hogy hosszútávon milyen hatást várhatunk az új akciótervtől
Fontos viszont megjegyezni, hogy az akcióterv maga csak egy bizottsági iránymutatás, így önmagában nem jogerős. Ahhoz, hogy a változások valóban életbe is lépjenek, az EU megszokott működési rendjének megfelelően a nemzeti és nemzetközi jogalkotó szerveknek az akciótervvel összhangban meg kell alkotniuk a saját, vonatkozó jogszabálymódosításaikat.
