Habár az RX 25 éves, valójában a típusról már 1993-ban ötleteltek. Miközben a Toyota egy világújdonság: az önhordó karosszériás szabadidő-járművek műfaját megteremtő RAV4 piaci bevezetésén dolgozott, a cégcsoport prémiummárkájánál azon tanakodtak, alkalmazható-e ugyanez a recept a luxusautók szegmensében. Átültethetők-e azok a kiemelkedő kvalitások egy emelt hasmagasságú járműbe, amelyekkel az LS, az ES és az SC lenyűgözte ügyfeleit? Lehet-e egy divatterepjáró, egyszerre sportos, komfortos rugózású és csendesen suhanó?
A válasz nem volt egyértelmű; olyannyira nem, hogy csaknem öt évbe telt, mire a Lexus meg tudta mutatni a világnak, hogyan is képzeli el a prémiumkategóriák jövőjét. A tervezési fázist 1995 végére zárták le, 1997 elején pedig megkezdődtek az első prototípus tesztjei – nagyjából akkor, amikor a Lexus a chicagói autószalonon lerántotta a leplet az SLV tanulmányautóról, amely – ma már tudjuk –nagyon hasonlított a szériagyártású modellre, amely még ugyanazon év végén piacra lépett Japánban. Csakhogy a Lexus ekkor még kizárólag exportmárkaként létezett, ezért hazai piacán Toyota Harrier néven került forgalomba a korszakalkotó modell. Aztán 1998 márciusában bemutatkozott a Lexux RX.
Mi tette egyedülállóvá az RX-et? Gyakorlatilag minden. Alapjait az ES 300 szedán adta, tehát önhordó konstrukció volt, a 185 mm-es szabad magasságával pedig a földutaktól sem rettent meg, miközben a 0,36-os légellenállási együttható akkoriban futurisztikusan kedvező értéknek számított egy ekkora járműtől.
Aztán ott volt a keresztben beépített orrmotor, ami jobb helykínálatot, egyszerűbb vezethetőséget és kisebb tömeget eredményezett, mint amikkel a korabeli luxusterepjárók vásárlóinak együtt kellett élnie. A négy és hathengeres benzinmotorokhoz kapcsolódó automata sebességváltót a kormánykerékről lehetett kapcsolni. A felszereltség már kezdetben is impozáns volt – ahogy a Lexus ügyfelei megszokhatták –, a későbbi években pedig ESP, DVD-alapú navigációs rendszer és egyéb high-tech tartalmak jelentek meg a modellben. A modell 2000-ben jelent meg Európában, ahol kizárólag a legnagyobb motorral árulták, RX 300 néven.
A Lexus RX az első pillanattól fogva hatalmas közönségsiker volt, ezért a gyár nem habozott: már 1999-ben hozzáfogtak a második generációs modell fejlesztéséhez. A 2003-ban piacra dobott széria megőrizte elődje fő formai jegyeit és arányait, épp csak annyit módosítva a részleteken, hogy az összkép modernebb, frissebb legyen. Ennél azonban sokkal többet kínált a második kiadás: egyszerre volt tágasabb és olcsóbb, erősebb és takarékosabb. A kényelmi és biztonsági felszereltség szintén gazdagodott. Itt debütált például a világ első radar alapú, ütközésre figyelmeztető rendszere, de lézeres alapú adaptív tempomat, légrugózás, térdlégzsák és kanyarkövető fényszóró is szerepelt a listán.
Később, 2005-ben az RX 400h a világ első hibrid prémiumjárműveként, egyben a Lexus első hibrid modelljeként írt történelmet. Az első kerekeket egy V6-os benzinmotor és egy villanymotor kombinációja hajtotta, míg hátul kizárólag egy villanymotor dolgozott a rendszerteljesítménye 272 lóerő volt, azaz a modell felvette a versenyt a V8-as motorokkal szerelt kortársaival.
A harmadik generációs modell, amelynek fejlesztéséhez 2004-ben látott hozzá a Lexus, előtanulmányát (Lexus LF-Xh Concept) pedig már 2007-ben megismerhette a világ, 2009 elején lépett piacra. Ez volt az első olyan széria, amelyet már Japánban is Lexus RX-ként forgalmaztak, és az első olyan széria, amelyet több (elsősorban európai) országban kizárólag hibridként vásárolhattak meg az ügyfelek.
Azokon a piacokon, ahol belső égésű motorral is forgalmazták, a központi differenciálmű helyébe lépő elektronikus nyomatékelosztó rendszer tette praktikusabbá és takarékosabbá az összkerékhajtást. Kulcs nélküli nyitás és indítás, Bluetooth telefon-csatlakozás, OLED kijelzők, 0,33-ra csökkentett légellenállási együttható, forradalmi, kétkamrás utasoldali légzsák, függönylégzsákok és HUD jelezték a fejlődést. Itt jelent meg először az ellentmondásos Lexus Remote Touch vezérlő rendszer, amely a középkonzolon elhelyezett érintésérzékeny felülettel váltotta ki az érintőképernyőt.
A negyedik generációs modell 2015-ben lépett színre. Elődjeinek mutatói – 2,2 millió eladott RX, 30 százalékos részesedés a márka forgalmából – miatt komoly elvárásoknak kellett megfelelnie, ezért teljesen újragondolt, még igényesebb belső térrel, valamint a hosszabb tengelytávból adódó, nagyobb helykínálattal debütált. Három évvel később érkezett a hétüléses kivitel, az RX 450h L, amely tíz centiméterrel nagyobb hátsó túlnyúlással és meredekebb hátsó szélvédővel teremtett elegendő helyett plusz két utasnak, valamint csomagjaiknak. 2019-ben forradalmain újszerű, forgótükrös fényszóróval: a BladeScan adaptív világítással hívta fel magára a figyelmet a modell, ekkor azonban a Lexus már javában dolgozott a 2022-ben bemutatott, ötödik generációs modellen.
Ez az új modellszéria sem hagyta elsőségek nélkül a rajongókat: a vadonatúj platformra épülő, radikálisan átdolgozott formanyelvű, modern ergonómiai elvek szerint berendezett SUV három hibrid hajtásláncot kínál. A kiforrott alapot jelentő RX 350h mellett megjelent a nagyteljesítményű, turbómotoros RX 500h variáns. Ez utóbbi olyan újdonságokkal gazdagítja a Lexus hibridek eszköztárát, mint a nagy energiasűrűségű NiMH akkumulátor, az eCVT váltómű helyett alkalmazott, hatfokozatú automata sebességváltó, illetve a Direct4 összkerékhajtás. Ám egy másik újdonsággal kell osztoznia a rivaldafényen: az RX 450h+ plug-in hibrid változattal.
Az ötödik széria karrierje épp csak elkezdődött, így ma még nem tudni, hogy mi lesz a sorozat sorsa a mostani életciklust követően. A márka legfontosabb modelljeként, illetve a szabadidő-járművek egyre növekvő népszerűségének fényében valószínűnek tűnik a folytatás. Azt azonban ma még nem lehet megmondani, hogy a hatodik kiadás megmarad hibridnek, és vele párhuzamosan fejleszt egy hasonló méretű, tisztán elektromos modellt a Lexus, vagy magát az RX-et ültetik át egy olyan platformra, amely támogatja az akkumulátoros elektromos hajtáslánc beépítését.
