1991-benkezdődött a története és 2003-ban ért véget
Az 1990-es évek Európájában fénykorukat élték a kisautók. A márkák egymásra licitálva mutatták be modern típusaikat: némelyek formabontó tojásként vagy csonkolt hasábformaként nyűgözték le a fiatalokat, mások csinos, lekerekített idomokkal játszották ki a cukiság ütőkártyát. A Peugeot azonban egy merőben szokatlan irányt választott 1991-ben. Ahelyett, hogy a bestseller Peugeot 205 vagy az Év Európai Autójának (1988) megválasztott Peugeot 405 által kijelölt irányba terelte volna a Peugeot 104 utódjának szánt Peugeot 106-ost, rövid időutazásra küldte formatervezőit. Ők pedig megőrizték a komolyságot adó, egyenes vonalakat, a tetőoszlopoktól kezdve a fényszórókig, ám óvatos lekerekítésekkel, finoman levágott sarkokkal tették kifinomultabbá a formát.
Ez a formanyelv nem csak Európa-szerte volt újszerű, de a Peugeot palettáján is hiába kerestünk volna rá példát, legalábbis egy-két évvel későbbig, amikor megjelent a Peugeot 806, a 309, a 406 majd a 206, amelyek egytől-egyig a 106-os tökéletesített, nagyobb méretű átiratai
Merész és érthetetlen volt ez a stratégia, a Peugeot azonban pontosan tudta, mit csinál. A hetvenes években bemutatott Peugeot 104, illetve a nyolcvanas évek végétől a márka legkisebb típusának számító Peugeot 205 egyaránt mérföldkőnek számítottak a márka és általában az európai automobilizmus történetében, ezek a hagyományok pedig arra kötelezték az autógyártót, hogy innovatív, mértékadó kisautóval rukkoljon elő.
A 106 rövidebb, de szélesebb és magasabb volt a 205-ösnél, így 3,6 méter alatt maradó (1996-tól azt valamivel meghaladó) hossza ellenére a maga korában tágasnak számított. Robusztus szerkezete és remekül hangolt futóműve egyszerre tette kényelmessé és pontosan vezethetővé az 1996-os modellfrissítés után pedig olyan modern biztonsági funkciók jelentek meg a fedélzeten, mint a blokkolásgátló vagy épp a légzsák.
Sajnos manapság már nem nagyon rúghatnak labdába az ilyen kisautók a SUV-ok és crossoverek mellett
A 106-os rendkívül változatos modellpalettával rendelkezett. Benzinmotorral és dízelmotorral egyaránt kínálták, emellett több egyedi szériát is gyártottak belőle, ám mind közül talán a sportmodellek a legemlékezetesebbek. A gyártás második évében színre lépő 106 XSI, az egy évvel később debütáló 106 Rallye, majd a modellfrissítés évében érkező 106 S16 az értő közönség számára sokat mondó nevek. Ezek manapság igencsak keresett és megbecsült gyűjtői darabok, ahogy a ráncfelvarrást követően bemutatott 106 Maxi is.
Az élményautózás kedvelői is megtalálták a palettán a nekik való modelleket
Egészen más irányt képviselt az 1995-ben bemutatott 106 Electrique, amelyet a maga korában modernnek számító elektromos hajtáslánccal szereltek fel. A Peugeot komoly reményeket fűzött a 27 lóerős, 90 km/óra végsebességű modellhez. A 100 km hatótávolságú villanyautó valóban kelendőbbnek bizonyult bármely kortársánál, de s végül néhány ezer darab eladott példány nem tekinthető üzleti sikernek. A Peugeot 106 története 12 év és 2,8 millió eladott autó után, 2003-ban ért véget.
A 106-osból is létezett már villanyhajtású változat.
Forrás: Peugeot
