10 tipp az autó téli használatához

Bár sokak számára unalomig ismert az autók téli felkészítése, minden évben érdemes elővenni a témát, ha másért nem, emlékeztetőül. Alább 10 pont, amivel mindenképp ajánlott készülni a hóban-fagyban autózásra.
1. Fagyálló hűtőfolyadék – Bár a hűtőfolyadék sokak számára inkább nyári, mint téli témának tűnik, az autó motorjának egyrészt télen is szüksége van a hűtésre, másrészt télen fog elsősorban kijönni, ha gond van a hűtőfolyadékkal. Ha nem elég alacsony a hűtőközeg dermedéspontja, akkor kemény hidegben a megfagyó folyadék szétrepesztheti a hűtőt, kilökheti a motorból a fagydugót, de komoly bajt okozhat akkor is, ha a rendszerben csak jégkása, kisebb fagyrög alakul ki. Utóbbi esetben a hiányos keringés miatt a mínusz fokokban is megfőzhetjük a motort. Tél előtt tehát ajánlott a hűtőfolyadék fagyáspontjának mérése, az úgynevezett refraktométerrel. A folyadék cseréje nem csak a nem megfelelő, nem legalább, pontosabban legfeljebb mínusz 30 Celsius fokos fagyállóság esetén ajánlott, hanem akkor is, ha a hűtőfolyadék túl öreg, az idővel savassá váló folyadék ugyanis korrodálhatja a hűtőrendszert.
2. Téli szélvédőmosó – Bár hűtőfolyadékot jellemzően elég csak 5, akár 10 évente cseréltetni, a szélvédőmosó folyadék olyan, ami minden autónál figyelmet igényel. Míg nyáron akár a csapvíz is megfelelő hozzá, persze mind a bogároldás, mind a vízkő-mentesség miatt jobb a speciális szélvédőmosó folyadék, télen csakis utóbbi a megfelelő, abból is a fagytűrő. Ha nem cseréljük a fagy beállta előtt, akkor az összefagyó folyadék annak tartályát, a mosó szivattyúját és persze a spricniket is szétrepesztheti. Ezért fontos, hogy ne csak beöntsük a tartályba a folyadékot, nyomjuk is keresztül a rendszeren. Arra persze szintén figyelni kell, hogy ne keverjük a fagyálló hűtőfolyadékot és a fagyálló szélvédőmosót. Előbbi ugyanis a rendszer kenése érdekében kenőadalékot tartalmaz, ami a szélvédőre jutva fátyolos felületet ad, utóbbi pedig – adalék nélkül - szintén nem jó a hűtőrendszernek, továbbá rosszabb forráspontjával, habzásával sem alkalmas hűtőfolyadéknak.
3. Gumitömítések, ajtókéderek – A tél nemcsak az élőlények, hanem a tárgyak számára is kihívás. Az ajtótömítéseket, a gumikédereket két okból is érdemes ápolni. Akár a patikákban is kapható glicerinnel, akár speciális ápolószerrel. Ha ezt megtesszük, kevésbé fog töredezni, másrészt a vizet gyorsabban, jobban lepergetve a tömítések kemény fagyban sem fognak összefagyni. Ha ezt elmulasztjuk, s egy fagyos reggelen autónk nyithatatlan ajtókkal köszönt minket, akkor azokat óvatos mozgatással érdemes csak nyitni, ha feltépjük, könnyedén elszakíthatjuk a tömítést, melynek cseréje nem lesz olcsó.
4. Akkumulátor - Ha már bejutottunk az autóba, még mindig nem biztos, hogy az el is fog indulni. Minden akkumulátor sajátossága, hogy a hőmérséklet csökkenésével drasztikusan csökken a teljesítőképessége. Így elsősorban a hideg napokon szokott kiderülni, hogy egy akkumulátor már cserére érett. Hogy ne egy fagyos reggelen szembesüljünk ezzel, esetleg ne is szembesüljünk ezzel, azért két dolgot tehetünk: az akkumulátort rendszeresen tölteni és ellenőriztetni kell. Ha ugyanis az akkumulátor tele, közel tele van töltve, akkor csökkenő teljesítménye is lehet elegendő. Elsősorban a zömében rövid távokra használt autóknál ajánlott az időnkénti töltés, ha ugyanis egy indítás után nem megyünk elég hosszú távot, akkor nem fog tudni feltöltődni. A töltéshez vezérelt töltőt ajánlott használni, ugyanis a túltöltés is árt az akkumulátornak. Az akkuteszteres műszeres ellenőrzés azért ajánlott, mert egy idő után az akkumulátorok mindenképp cserére érettek, töltéssel már nem készíthetők fel kellően a hideg napokra. Míg ma már jellemzőbbek a zárt cellás akkumulátorok, a klasszikus nyílt cellásoknál az is ellenőrzendő, hogy a cellákban az elektrolit-folyadék szintje ellepi-e az azokban lévő fémlemezek tetejét. Amennyiben nem, ioncserélt vizet kell használni az utántöltéshez.
5. Fényszórók, lámpák – Természetesen minden nap ellenőrzendők a „világító berendezések”, de télen a rövidebb nappalok miatt különösen fontos, hogy rendben legyenek. Alap, hogy világítson az összes, de a mikéntje sem mindegy. Ha szükségesnek tartjuk, ellenőriztessük a fényszórók beállítását, s természetesen fontos az is, hogy ha autónk lámpája nem automatikus szintszabályzású, akkor az aktuális terhelés alapján minden esetben ügyeljünk a megfelelő beállításra. Az elmúlt 20-30 évben már gyakorlatilag csakis elektromos magasságszabályzással készültek az autók, nem kell a gépházban csavarhúzóval matatni, elég egy tekerőt a sofőrülésből forgatni.
6. Ablaktörlők – Nem csak az éjszakák hosszabbak télen, esőben, hóban, latyakban is többet autózunk. Nagyon nem mindegy, hogy miként látunk ki autónkból. Ha a lapát csíkot húz, netán radíroz az ablakon, akkor eljött a csere ideje. A klasszikus lapátok esetén elegendő lehet a gumicsíkot cserélni, ehhez azonban kell némi vállalkozói hajlam, hiszen nem elegendő méretre vágott gumicsíkot szerezni, ügyelni kell arra, hogy olyat kapjunk, amibe a régi fémszála is belehúzható. Ha a lapátot egyben cseréljük, ami a modernebb, úgynevezett aeroblade lapátok esetén az egyetlen lehetőség, akkor csak arra kell figyelnünk, hogy az autónkhoz illő csatlakozóval rendelkezőt vásároljunk. Ablaktörlőnk élettartamát növelhetjük, ha télen meggátoljuk a szélvédőre fagyását, garázs híján annak felhajtásával, akár reklámújság aláhelyezésével.
7. Téli gumi – Nem csupán az ablaktörlő gumi keményedik fel télen, az autó gumiabroncsa is. Olyannyira, hogy fagypont alatt sokkalta jobb tudást ad egy speciális, téli használathoz kifejlesztett, magyarul téli gumi. Száraz és vizes úton is rövidebb fékutakat ad a téli gumiabroncs, de jeges útfelületen, az immár ötödik éve készített gumitesztjeink szerint több mint kétszeres fékutat ad akár egy jó állapotú vadonatúj nyári gumi is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg 40 km/óráról a jobb téli gumikkal 20 méter alatti (természetesen a száraz és a nedves úton adódónál így is méterekkel hosszabb) fékúttal számolhatunk, nyári gumival 40 méter felettivel. A csere idejét csupán azért kötik a 7 Celsius fokhoz az abroncsgyártók, mert 7 Celsius fokos napi átlaghőmérséklet mellett az éjszakai, hajnali órákban már könnyedén adódhat fagy, amikor a nyári gumik elvérezhetnek.
8. Pollenszűrő – A kilencvenes években megjelent utastéri pollenszűrő egyrészt hasznos, hiszen általa kevesebb por és pollen jut az utastérbe, ugyanakkor eltömődésével blokkolja a szellőzőrendszert. Ha pedig utóbbi nem tud megfelelően működni, akkor télen nem csak a fűtés, a párátlanítás sem lesz megfelelő, magyarán nem fogunk megfelelően kilátni. A pollenszűrő cseréje legalább évente ajánlott, praktikus a tél előtt, hogy a párátlanítás a lehető legjobb legyen. Utóbbihoz pedig ajánlott a légkondicionáló használata, hiszen az jelentősen gyorsítja a folyamatot. A klíma járatása amúgy is ajánlott, annak érdekében is, hogy tömítései ne váljanak porózussá, ne engedjék ki a rendszerben lévő gázt.
9. Gumiszőnyeg – Az elsősorban az autó műszaki felkészítéséről szóló tél előtti előkészület-sorban fura lehet egy ilyen egyszerű tétel, mint a gumiszőnyeg, pedig ennek is van ám az autó számára is fontos funkciója. A gumiszőnyeg ugyanis nem engedi, hogy az autó kárpitját teljesen eláztassuk. Ha ugyanis ezt tesszük, akár az alattuk lévő lemezeket is dunsztolhatjuk, belülről korrodálhatjuk, de az állandó párás levegő az elektronikáknak sem tesz jót. A gumiszőnyeg használata tehát elsősorban úgy ajánlott, hogy hó, latyak arra is minél kevesebb jusson be, ha pedig bejutott, szórjuk, magas peremű esetén öntsük ki, hogy minél kevesebb maradjon bent. Számoljunk azzal is, hogy mivel valamennyi nedvesség mindenképp be fog jutni, ajánlott időnként átszellőztetni az autót, s erre egy mélygarázs sokszor nem alkalmas, ugyanis ott is párás lehet a levegő.
10. Óvatosság, türelem – Ez is kell a téli autózáshoz. Számoljunk azzal, hogy indulás előtt jusson időnk teljes mértékben letakarítani az autót, akár a hótól, akár az ablakokat a jégtől. Fontos ugyanis, hogy kilássunk az autóból. Melegíteni is érdemes közben a motort, többet persze nem, 2-3 percnél több alapjáraton pöfögés ugyanis a dízelmotoroknak sem ajánlott. Jobban járunk magunk is, az autó is, a környezet is, ha óvatosan útnak indulunk. Arra persze mindenképp ügyeljünk, hogy bőséggel hagyjunk menetidőt, biztonságfokozó tényező, ha nem kell sietnünk, ha vezetés közben nem kell az órát nézzük, azaz arra tudunk koncentrálni, amire valójában kell.