10 jelentős modell a 100 éves Mazdától

Parafadugóktól a szerszámokon át az első japán Le Mans-i 24 órás versenygyőzelemig milliónyi fontos részletet rejt a Mazda múltja. 100 év alatt a világ is többször megváltozik, de a japán gyártó mindig tudott igazodni az igényekhez, miközben forradalmi újításokat vitt sorozatgyártásba, amik előtt a mai napig is sokan rogynak térdre. De a bolygódugattyús Wankel motorig hosszú volt az út, és odáig vezetett, hogy ma már nem is kell benzint, vagy gázolajat tankolni a legújabb Mazdába. A háromkerekű teherautótól családi autókon keresztül műszakilag verhetetlen finomságú sportautókig szinte minden megtörtént a Mazdánál, ami megtörténhetett. 2020. január 30-án ünnepelték a gyár 100 évre visszatekintő történetét, melyet a járvány miatt idén nem tudtak azzal a hévvel és lelkesedéssel tenni, amire készültek és méltó lett volna. Ennek fényében nézzük át a Mazda 100 évének 10 meghatározó modelljét. 1. 1931, Mazda-Go Type-DA - Sok japán gyártóval ellentétben a Mazda saját hajtásláncot fejlesztett már legelső járművéhez is, kétfokozatú váltóval (előre- és hátramenet). A Mazda-Go Type-DA egy háromkerekű platós motor, de későbbi változatai, a Type-KC és Type-DC már vezetőfülkét is kaptak csinos orrkialakítással, így már közelebb is kerültek az autós karakterhez. A fülkével szerelt KC és DC kivitel különleges marketingkampányának keretében a fejlesztőcsapat majdnem 2800 kilométert utazott velünk Kagoshima és Tokió között, hogy a potenciális vásárlóknak meg tudják mutatni. Erre hiba nélkül képesek voltak és 1936-ban egy ilyen út egy gyártó első motorizált járművével igencsak beszédesnek minősült. A Mazda-Go Type-DA alapozta meg az autós jövőt a Mazdánál, enélkül valószínűleg nem is létezne. 2. 1960, R360 - A Mazda legelső személyautójaként mutatkozott be az R360. Ebben az időszakban a japán újautó-piac inkább stagnált, mintsem emelkedett, de az R360 egy teljesen új vásárlóközönséget célzott meg, azokat, akiknek kevés pénzük volt. 300 000 jenbe került, amivel a legolcsóbb volt a piacon, emellett a legkönnyebb is, alig nyomott 400 kilót üresen, köszönhetően a könnyű alumínium vázszerkezetnek. Szintén első volt négyütemű benzinmotor és automata váltó terén is, ez az opció pedig csak 20 000 jennel dobta meg az árát. Májusi bemutatkozásához képest augusztusra már 2000 darabot adtak el belőle havonta, utolsó gyártási évében a japán miniautó-piac 64,8%-át tudta magáénak, ami mindenképp tiszteletreméltó. 3. 1964, Familia - Családi autók vonalán is elindult a Mazda, először a Mazda 700-zal 1961-ben, majd egy évre rá a modernebb vonalvezetésű Mazda 1000-rel. A korszak új divatokat hozott, és a szedán forma, pláne az akkor még csak feltámadásban lévő kombi szegmens tűnt igazán kifizetődőnek. El is készült a Familia, amit először 1963-ban mutattak be kétajtós kombi karosszériával és 782 köbcentis négyhengeres szívómotorral, ami a kor autóihoz képest repítette az egészen kicsi autót. Szeptemberi bemutatkozásához képest 1964 januárjában már jelentős részesedéssel, 44%-kal piacvezető volt. 1964-ben érkezett a szedán, a kétajtós kupé és a platós verzió is, az éves termelés ekkor 10 000 darabot jelentett - szintén nehezen találunk hasonlóan jól teljesítő japán modellt. A Familia név több mint 40 éven keresztül kitartott, 2007-ben készült el az utolsó, azóta Mazda3-nak hívják minden földrészen. 4. 1967, Cosmo Sport/110S - Ez az űrhajó kinézetű csodálatos formájú kétüléses sportkupé az a modell, ami előtt a Wankel-rajongók valószínűleg örökre térdre fognak borulni. A világ legelső sorozatgyártásban bolygódugattyús Wankel-motorral szerelt modellje a belpiacon 110S, export nevén pedig Cosmo Sport. Egy kéttárcsás motor került bele 110 lóerővel, mely a mérnöki szenvedély és tudás, precizitás tökéletes megtestesítője lett. A Cosmo prototípusát már 1963-ban bemutatták, de a tesztelési fázis még csak akkor kezdődött. 700 000 kilométert tekertek a prototípusba a fejlesztők, hogy minden a legjobban sikerüljön. Formájával a mai napig csodálatot vált ki minden szemlélőből, a posztmodern vonásaival, elnyújtott éleivel és apró méretével potens kis sportautónak tűnik már első ránézésre is. És persze drágának, a Cosmóból ugyanis csak 30 darab készült havonta. 5. 1970, Capella/RX-2 - Az első generáció sportos kétajtós kupé karosszériával és ötajtósként is elérhető volt. Kétféle motorral készült, a 12A nevű kéttárcsás Wankellel és egy 1600 köbcentis négyhengeres szívó benzinessel. Orrmotor és hátsókerékhajtás elegáns karosszériába csomagolva, melynek gyártását 300 főt foglalkoztató gyártósoron végezték, ez volt a kor fő modellje a Mazdánál. 1971-ben megérkezett a Wankel motorhoz is az automataváltó, így a Capellát is lehetett azzal rendelni. Minden további generációja is érdekes valamelyik pontján, a második pollenszűrős szellőzőrendszert kapott, a harmadik pedig 0,38-as légellenállási értékével a piac egyik legjobbja lett. Negyedik generációjára elvesztette az orrmotor, hátsókerékhajtás felépítést és elsőkerékhajtású lett, amitől a vásárlók először megijedtek, aztán az ebből adódó helytöbblet és a fogyasztás jelentős csökkenése visszahozta bizalmukat. Az ötödik generáció hatalmasat lépett előre, elsőként készült összkerék-kormányzással és az első amerikai Mazda üzemben gyártották. Európában 626 néven ismerjük. 6. 1971, Savanna/RX-3 - Érdekes választásként épp egy amerikai hajóról nevezték el, az SS Savannah gőzhajó kelt át először az Atlanti-óceánon, az NS Savannah pedig az első nukleáris meghajtású kereskedőhajtó volt az 1950-es évek végén, de csak demonstrációnak használták. Az RX-3 viszont nem csak bemutatódarab volt, a második olyan modellként mutatkozott be, amit csak Wankel-motorral terveztek. A 10A, majd 1972-től 12A motorral szerelt RX-3 versenypályán megfogta a Nissan Skyline GT-R-t, jelentős szereplője volt a japán túraautó bajnokságnak. A sportos és könnyű Savanna sokat bizonyított a márka most már valóban komolyabb sorozatgyártásra is érett bolygódugattyús motorjával, így egyre komolyabb utódok érkeztek. Az RX-3-ból 1973-as nyugdíjazása előtt még készült egy fogyasztásra optimalizált változat is, de mindenképp arra érdemes emlékezni, hogy versenypályán mire volt képes. 7. 1978, Savanna/RX-7 - A Wankel-motoros modellek első igazán sportos kiadásaként jelent meg az RX-7 sportkupé. Az éles vonások mögött egy vezetésre optimalizált sportautó rejlik, motorját az első tengely mögé építették, így a súlyelosztása a lehető legjobban sikerült. Az alacsony tömege és futóműve miatt a Nissan 240Z és a Porsche 911 méltó ellenfeleként aposztrofálták a kor újságírói. Szintén ezt igazolja az International Motor Sports Association (IMSA) futamain szerzett több 100 győzelem is, ez pedig megalapozta az RX-7 modellek további generációinak jó hírét. A másodikkal egyenesen a 911-et támadták a Mazda mérnökei, és ennek érdekében kettős feltöltésű turbóval szerelték fel, független hátsó futóművével pedig kanyarban is kimondottan gyors tudott lenni, de exkluzivitásban még így sem érte el a stuttgarti sportautót. 8. 1989, MX-5 Miata - Nagy visszatérőként érkezett az MX-5, de nem a Mazda, sokkal inkább az autóipar szempontjából. A brit sportautórecept mintájára érdekes módon épp egy amerikai újságíró ötlete alapján álmodták meg az MX-5-öt. Az apró kétüléses roadster régi értékek alapján készült el nagyon könnyű karosszériával, nem túl erős motorral, hátsókerékhajtással és persze ponyvatetővel. A világ legsikeresebb roadsterévé vált az évek során. 2000-ben Guinness rekordként jegyezték fel az eladásait, 1989-1999 között a legkelendőbb sportautó volt. Ma a negyedik generációját tapossa, és most sem más, mint az elején volt, vagyis hátsókerekes, szívómotoros, kétüléses kabrió, ami a világ kedvenc roadstere még mindig, jó eséllyel az is lesz. 9. 1991, Anfini/RX-7 - Megfelelve a '90-es évek divatjának, az RX-7 harmadik generációját már kellően áramvonalasra és csinosra rajzolták, ezzel egyébként 1991-ben már formabontónak számított, de mindenképp csinosnak és legfőképpen nagyon másnak, mint a korabeli japán és főként európai sportautók. A fejlesztéseket a súlycsökkentés és a vezethetőség határozta meg, közel 100 kilogrammal lett könnyebb az elődjénél, még a Wankel-motort is sikerült könnyebbre faragni, miközben erősebb lett 50 lóerővel, így már 255 lóerőre képes, és természetesen hátsókerékhajtású. Akárcsak elődei és az MX-5, a harmadik RX-7 is remek versenyautó-alapot szolgáltatott, több mint 100 győzelem fűződik hozzá az IMSA versenyein és több első helyezés is a 12 órás ausztrál Bathurst futamokon. 10. 1996, Demio/Mazda2 -Célozva főként a női vásárlókat és a családosakat, a Mazda nem túl nagy, belül mégis tágas egyterűt dobott piacra a B-szegmensben. A Demio és Mazda2 néven is forgalmazott ötajtós nem az, mint amit ma is ismerünk Mazda2 néven, az igények változása miatt mára több piacon inkább a kisebb ötajtós modellek a kapósak és ezért a Mazda már 2002-ben akként hozta ki a második generációs Mazda2-t. A Demio kategóriájában népszerű, újonnan és használtan is. Helykínálata kimondottan jó a külső méreteihez képest, és időtállósága is megfelelőnek bizonyult. 10+1. 2020, MX-30 -Új időszámítás kezdődött a Mazdánál 2020-ban. Megkezdték az első teljesen elektromos modell, az MX-30 gyártását és forgalmazását, ezzel épp a márka 100. évében történt jelentős mérföldkő. Az MX-30 a kompakt crossover szegmensben különleges formavilággal, de nem kifejezetten villanyautós jegyekkel került forgalomba, amivel az általános autókat keresők számára is vonzó lehet. 35,5 kWh-s akkumulátorában 200 kilométerre elég energiát képes tárolni, amit egy 143 lóerős villanymotor használ fel hajtásra az első tengelyen. Utasterében olyan anyagokat használtak, mint az újrahasznosított műanyagból készült betét az ajtókon, vagy épp a parafabevonat a középkonzol tárolóinak felületén, ami stílusos tiszteletadás a márka történelme előtt.