Szériaautón fogunk találkozni ezzel az orral, ígéri Laurens van den Acker
Nem olyan rég lett Laurens van den Acker a Renault vezető formatervezője, munkásságának első bizonyítéka a DeZir elnevezésű tanulmány, amelynek megalkotását már kezdettől fogva ő felügyelte. Ezzel vezetik fel azoknak a tanulmányoknak a sorát, amelyek a francia márka jövőbeli formavilágát ismertetik meg a nagyközönséggel. Vezesd a változást – ez a márka új jelmondata, és ennek szellemében készült a DeZir, amelynek formája egyszerű, de egyben az érzelmekre is hat. Arról nem is beszélve, hogy a jövőben – és remélhetőleg már most is – a Renault tanulmányai mind sorozatgyártáshoz közeli alkotások lesznek, legyen szó műszaki alapokról, vagy épp formatervről.
Öt másodpercnél rövidebb idő alatt gyorsul 100 km/h-ra a DeZir
Jelen esetben csak reménykedhetünk, hogy nem tűnik el a süllyesztőben a DeZir, hiszen annak megjelenése egy olyan modellt mintáz, amely már régóta hiányzik a kínálatból. Ráadásul az is a DeZir megvalósulása mellett szól, hogy a Renault most porolta le az Alpine nevet, és egy dedikált sportkocsival sokat lendíthetnének az almárkán. És a hasonló autóval készülő Abarthnak is méltó ellenfelet tudnának állítani. A kétüléses kupé vonalait Yann Jarsalle rajzolta meg, aki saját bevallása szerint inkább szobrászkodott, mint autót rajzolt. Talán túlságosan is megihlette az Audi R8-as, az oldalfal szürke betétje a német autót idézi. Az ajtók viszont már sajátok, az A és B oszlop körül feltáruló nyílásokon át meglepően egyszerű, de látványos utastérbe juthatunk.
Előre és hátra is nyílik egy-egy ajtaja a kétszemélyes kupénak
A Renault DeZir azonban nem csak szép, de kevésbé szennyezi a környezetet, mint hasonszőrű társai. A könnyű építés nem számít újdonságnak a szupersportkocsik között, az elektromos meghajtás viszont igenis annak számít. A 24 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátorokat a kétszemélyes üléspad mögé, keresztben építették be, a hátsó kerekeket hajtó elektromotort közvetlenül e mögé építették. Ennek eredményeként az autó tömegének nagy része közép tájon helyezkedik el. A hajtómotor fizikailag ugyanaz, mint a hamarosan sorozatgyártásba kerülő Fluence és Kangoo Z.E. esetén, de a teljesítményt sikerült 150 lóerőre és 226 Nm-re növelni. A nagyobb teljesítmény rövidebb hatótávolságot jelent, 160 km az egy feltöltéssel megtehető távolság. Természetesen csak akkor, ha a sofőr úgy bánik a gázpedállal, mint a hímes tojással.
Egyszerű, de látványos a belső tér. Itt is fontos volt a könnyű építés
Az akkumulátort egyébként három módon lehet feltölteni, legegyszerűbb, de egyben a leglassabb is a normál otthoni konnektorról való töltés, ami nyolc órát vesz igénybe. A három fázisról működő gyorstöltővel húsz perc alatt nyolcvan százalékos töltési szintet lehet elérni, de pillanatok alatt cserélhető is az áramforrás a Renault QuickDrop megoldásával. Utóbbi annak köszönhető, hogy az autó gerincét egy acél csőváz adja, amelynek a közepén rengeteg szabad hely áll a tervezők rendelkezésére. A váz egyébként majdnem teljesen megegyezik azzal, amit a Mégane Trophy versenyautó is kap, a kettős keresztlengőkaros felfüggesztések is onnan származnak.
Hátulról ventillátorok szívják a hűtőlevegőt a középre épített lítium-ion akkumulátorhoz
Ma is használt váz, nagy sorozatú elektromotor és lítium-ion akkumulátor – egyedül a kevlár karosszéria nevezhető a valóságtól elrugaszkodottnak a Renault DeZir tanulmány esetén. Azonban hiába széria közeliek ezek a megoldások, olcsónak még jó néhány éven keresztül nem lehet őket nevezni. Csak abban reménykedhetünk, hogy valami benzines szívó- vagy turbómotorral egy hétköznapi változat is készül ebből az egyáltalán nem hétköznapi autóból.