A jövő, azaz a Toyota Mirai elérte Európát

Megérkezett az első Toyota Mirai szállítmány Európába

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Szeptemberben Európában is piacra lép a Toyota Mirai hidrogén üzemanyagcellás autó. Ára alig több mint 20 millió forint. Majdnem a vízből veszi ki az oxigént.


Nem, nem a vízből veszi ki az oxigént, hanem a levegőből, hogy azt a nagynyomású hidrogéntartályaiba töltött hidrogénnel elegyítse, így vízpárát állítson elő, közben pedig elektromos áramot termeljen - ez a hidrogén üzemanyagcellás autó elve. A hidrogén üzemanyagcellás autók közül pedig elsőként a Toyota Mirai lépett piacra - tavaly decemberben Japánban. Hamarosan pedig Európa egyes piacain is elérhető lesz a forradalmi modell, amelynek első példányai múlt hétvégén, az első Prius európai megjelenését épp 15 évvel követve érkeztek meg a kontinensre. Menjünk is egy pillanatra vissza az időben. A világ épp túlélte az Y2K számítógépes hisztériát, a brit slágerlistákat Kylie Minogue „Spinning Around” című dala vezette, és a Google bevezette a google.com kereső tíznyelvű (francia, német, olasz, svéd, finn, spanyol, portugál, holland, norvég és dán) - változatát. Rotterdamba pedig megérkezett a sorozatgyártású Toyota hibrid legelső, Európában forgalmazandó példánya. Az első Prius futurisztikus, de már újkorában is kicsit esetlen formájú volt. E jelzőket most talán a Mirai esetén is elsüthetjük.
A mára csaknem almárkává vált Prius jelentése „élen, a többiek előtt járni” - nem véletlenül, hiszen a modell valósággal megelőlegezte a villanymotoros mobilitás új korszakát, a Toyotát a hibridek úttörőjévé és piacvezetőjévé tette. Most a Toyota Mirai (a japán szó jelentése „jövő”) első, európai piacra szánt, sorozatgyártású példánya is megérkezett. Akárcsak elődjére, rá is úttörő szerep vár a tiszta üzemű mobilitás elterjesztése terén, hiszen üzemanyaga hidrogén, működése során pedig kizárólag vízpárát bocsát ki magából. Az első öt Európának szánt Mirait a nagy-britanniai Bristolban, illetve a belgiumi Zeebruggeben, augusztus 8-án, illetve 10-én rakodták ki.
Hirdetés

„Ezzel új korszak köszöntött be a tiszta mobilitás világában, valóságos fordulópont ez az autóipar történetében. A Toyota a Mirai bevezetésével a következő 100 évre megalapozta a tiszta, biztonságos és élvezetes mobilitást, hála az üzemanyagcellás technológiának. Szeptembertől megkezdődik a Mirai első példányainak kiszállítása, és ezzel testet ölt Európa útjain az automobilizmus új jövője. Ahogy a Prius esetében 15 évvel ezelőtt, most is büszkék vagyunk, hogy a Mirai révén újabb forradalmi innovációt hozhattunk el Európába" - nyilatkozta Karl Schlicht, a Toyota Motor Europe ügyvezető alelnöke.
A Mirai forgalmazása szeptemberben csakis azon európai piacokon tud elkezdődni, amelyeknél elérhető a hidrogéntöltés. Ezek Nagy-Britannia, Németország és Dánia. A benzin- és áramtöltéstől elszakadó modell nettó alapára 66 ezer euró, azaz 20,4 millió forint lesz - gyakorlatilag teljes felszereltséggel. Forradalmi technikájához mérten egyáltalán nem lesz drága a valóban zéróemissziós autó. Az elkövetkezendő két évben mindössze 50-100 példány európai értékesítésével számol a Toyota. 2017-ben újabb piacokon is megjelenhet a Mirai, azaz a jövő. Minden annak a függvénye, hogy hol lesz hozzá hidrogén-töltési lehetőség.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Nos, valóban, a szemét kisöprése sokszor megtisztulást eredményezne, ám én nem mernék valamiféle isten szerepkörében tetszelegni, hogy eldöntsem mi (ki) is a szemét. Sok szemét van, ez tuti, a néphülyítés is folyik amióta világ a világ, ez is tény. A világmegváltásról pedig már rég lemondtam (ez is tény). Az, hogy a tüzelőanyagcellás jármű drága – szintén tény, de írtam is, hogy val.szeg. ez megmarad az űrjárművek privilégiumaként. Nekem olybá tűnik viszont, hogy az téged néha nem is érdekel, ki mit ír, mert nem arra válaszolsz. Hiszen én – ha láttad – leginkább az akkus energiatárolás mellett tetem le a voksom (minden jelenlegi hátránya ellenére). Mert a lassú töltés számomra nem érv. Miért nem hallani egyetlen olyan koncepcióról sem, hogy egységesített akku-telepeket kéne tenni a járművekbe, így azt néhány perc alatt cserélni IS lehetne a tőltőtelepeken (mint pl. egy gázpalackot). Az akkumulátor egyfajta göngyöleg-áru lenne (lehet kisebb hatótávval, mint a benya), da a mai tankolásnál is jóval gyorsabb cserével, ha erre lenne egységesített rendszer.De ilyen nincs és jó darabig (meglehet soha) nem is lesz. Ez persze még mindig függés lenne az energiaszolgáltatóktól. Lehet-e kisebb a kiszolgáltatottság? Talán. Én szeretném az egész energia függőség csökkentését. Azok pedig, akik függőséget tartanak fenn, azt szeretnék, hogy ez jó sokáig fennmaradjon. Ezért folyik ugyebár a néphülyítés. (Szintén tény). Tiszteletem.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    [i]“azért javasolnám hogy adj be egy önéletrajzot a Toyota fejlesztési részlegének. Bizonyára nagyon hálásak lennének neked, hogy a több milliárdos fejlesztési költségek haszontalan elverésétől kíméled meg őket!”[/i]

    Rém gyenge ötlet – mondjuk tőled nem is vártam mást 😉 -, ezek a dolgok nem a mérnökök szintjén dőlnek el, úgyhogy még ha a világ toronymagasan legzseniálisabb autóipari mérnöke lennék – mint ahogyan nem vagyok az -, akkor sem lehetne semmi változást elérni a Toyotánál ezen a területen mérnökként. Sajnos ez az ügy Toyoda úr szintjén van megfogva és egy sokkal de sokkal nagyobb szabású terv része. De mindegy, mert ígyis úgyis bukni fognak.
    Az igazi kár amit egyedül okozni tudnak az az, hogy még tovább hátráltatják a valódi megoldások elterjedését.

    Rendben, legyen hát ahogy óhajtod: Leülhetsz, egyes. LOL! 🙂

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    [i]“Hihetetlen, hogy így ölre tudnak menni emberek gyakorlatilag a semmin.”[/i]

    Ezzel a kijelentéssel azért vannak gondok. 😉 Egyrészt senki nem ment ölre senkivel – virtuálisan ez amúgy is értelmetlen -. másrészt nem a semmin, hanem nagyon súlyos dolgokon amikkel évtizedek óta szándékosan hülyítik az embereket és azok nagyon szépen be is cumizzák mint ahogyan az alábbi ábra is mutatta.

    [i]“pedig mindenki csupán a véleményét szeretné megírni”[/i]

    Ez sem igaz, én pl. nagyon ritkán írom le csak a véleményemet, ehelyett a tényeket szoktam közölni, ami azért csöppet erősebb mint holmi – sokszor megalapozatlan – vélemény.

    [i]“ám ha minden próbálkozásra olyan válasz jön, hogy ez ezért az meg azért nem jó, akár el se kezdjük”[/i]

    Egyáltalán nem erről van szó. Mindennek vannak előnyei meg hátrányai is, ezért a kérdés nem ez, hanem az hogy ezek hogyan aránylanak egymáshoz, ill. az egyes előnyök-hátrányok mennyire fontosak.
    A hidrogén-oxigén üzemanyagcellás elektromos járműnek mostanra gyakorlatilag egyetlenegy számottevő előnye maradt az akkumulátoros elektromos járművel szemben, mégpedig az, hogy gyorsabban fel lehet tankolni. Ez áll szemben azzal, hogy:

    – többször annyiba kerül maga a jármű, ami még így is rogyásig veszteséges a gyártónak (már ha egyáltalán lehet kapni, hiszen 50 évnyi hazudozás és agymosás után a Mirai az egyetlen amit ténylegesen meg is lehet venni, azt is csak néhány helyen a Földön)
    – nincs hozzá se hidrogén, se töltő/elosztó infrastruktúra, azaz az egyetlen előny is elveszik, hiszen senkit nem érdekel olyasmi amit ugyan rohadt gyorsan meg lehet tankolni, csak éppen szinte nincs ilyen hely ahol ezt meg lehetne tenni
    – többször annyiba kerül az üzemeltetése (üzemanyag) is, sőt akár még az olajalapú tragacsokénál is!
    – elvileg sem lehetne átállítani a személygépjárművek még a többségét sem nemhogy az összeset hidrogénre, a hidrogén megoldatlan szállítási és tárolási problémái miatt
    – weel-to-wheel hatásfoka 3-4x rosszabb mint az akkumulátoros elektromos autóé, azaz ugyanannyi primer energiából kiindulva harmad-negyed akkora távolságra lehet vele eljutni a brutális veszteségek miatt

    [i]“Jó a vita, hasznos is, az egymás fikázása viszont sehová nem vezet.”[/i]

    Dehogyisnem. A szemét határozott és egyértelmű megjelölésére és kisöprésére egész jól használható. 😉

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Ok. Jól van tanár úr, megértettem a leckét, s megbántam hogy megszólaltam, sőt már minden mást is…. Lol:-) De hogy ne rontsam el az felettem aratott általad vélt győzelem érzését, amitől már -nyilván- orgazmus közeli állapotba kerültél, azért javasolnám hogy adj be egy önéletrajzot a Toyota fejlesztési részlegének. Bizonyára nagyon hálásak lennének neked, hogy a több milliárdos fejlesztési költségek haszontalan elverésétől kíméled meg őket! Sőt ennyi erővel már kineveztethetnéd magadat a hibrid részleg atyaúristenének is! No de nem szapulom tovább a szót, nehogy rádurranj így hirtelen felindulásból a klaviatúrára…. Ja és a lényeg, majdnem elfelejtettem “leülhetsz fiam elégtelen” Rolfmao Lol 🙂

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Alapvetően az a baj, hogy a hidrogénnek nagyon jó tulajdonságai (is) vannak első pillantásra és ettől szépnek tűnik, víz lesz belőle, hurrá! Csak sokan nem gondolják tovább a folyamatot A-Z-ig. Mennyi feltételnek kell teljesülnie ehhez, az milyen veszteségekkel jár az amúgy sem túl magas hatásfok rovására, és mire minden megvan mennyire lesz az környezetbarát vagy egyáltalán olcsó. Amúgy én pár évvel ezelőtt pont essháromezer miatt kezdtem el keresgélni a témában, és mára ebben teljesen egyet is értek vele (ne bízd el magad, köszi:D). Tehát az egyetlen ok, amiért mégis évtizedek óta erőltetik ezt az irányt, hogy az üzemanyag folyékony maradjon, ezzel megtartva a jelenlegi piacot.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Hihetetlen, hogy így ölre tudnak menni emberek gyakorlatilag a semmin. Osztják az észt egymásnak (gyakran ész nélkül), pedig mindenki csupán a véleményét szeretné megírni. Nekem is van (bár a lentiek tükrében lehet jobb, ha le sem írom). Azonban egy próbát megér. Ahogy elnézem azzal a legtöbben egyetértünk, hogy a jelenlegi szénhidrogén-alapú közlekedésbe hosszú távon beledöglik az emberiség, mert katalizátor ide – ad-blue adalék oda, tonnaszámra ömlik a szar a légkörbe, ami nem használ egészségünknek. Tehát lépni kell. Félek ez már most késő, ám ha minden próbálkozásra olyan válasz jön, hogy ez ezért az meg azért nem jó, akár el se kezdjük. Nem hinném, hogy itt tömegével érkező üzemanyagcellás autók fogják elárasztani a világot, a cellák valóban igen drágák (hiába üzemelnek vígan már évtizedek óta az űrhajókon), valószínűleg a fő felhasználási területük az is marad. Nekem inkább az a véleményem, hogy jóval gazdaságosabb az akkumulátorokban tárolt villamos energia, de ugyebár ez sem egyszerű téma. Igaz, hogy megoldható az újrahasznosításuk, azért olcsónak ez sem nevezhető. Mégis mondjuk akkor mindenre, hogy agyatlan baromság? Ennyi erővel a mai napig nem lenne kerék, rádió, számítógép.. ..és még sorolhatnám. Sajnos a tuti megoldást nem ismerem, viszont a magam véleményét sem kívánom másra erőltetni. Jó a vita, hasznos is, az egymás fikázása viszont sehová nem vezet. Előre legalábbis semmiképp. Tiszteletem.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    [i]“A komprimálási energia persze, hogy veszteség, de még mindíg jobb, mint elfűteni vagy be sem kapcsolni a megújulót.”[/i]

    Nem, egyáltalán nem jobb, mert ha nem használom a megújulót átmenetileg akkor semmi sem történik, de ha hatalmas veszteségek árán a nyakamba szakad a kezelhetetlen hidrogén akkor csak szívás van vele. Hihetetlen, hogy mennyire nem érted az egész kérdéskört.

    [i]“Tárolókról írsz, amire nincs is szükség, meg tíz éves elferdített cikkeket linkelsz be.”[/i]

    Te vagy tényleg nem vagy normális vagy szándékosan csinálsz magadból hülyét. Akkor most melyik? 🙂

    [i]“Na mindegy, nem idegesítem magam, pár évtized múlva meglátjuk, nem te fogod megmondani, nem is én.”[/i]

    De, én mondom meg, pont úgy ahogy 20 éve is én mondtam meg, 15 éve is 10 éve is 5 éve is meg most is. Nem hogy pár évtized múlva de néhány hónap múlva már sehol sem leszel, pont úgy ahogy a bukott elődeid akik ugyanezt a baromságot nyomták, a hidrogén, a hibridek, az elektromos autók és más témákban is. 🙂

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    “azonnal ott dögölj meg ahol vagy”
    ???
    a stílus maga az ember

    “terjeszted a mocskos hazugságokat”
    Mit terjesztek? Max az influenzát. 🙂 A magánvéleményemet írtam le néhány embernek, veled ellentétben feltételes módban írtam, mint egy lehetséges alternatíva.

    A HIC-es csővezetékek ugyan 50-70%-kal drágábbak a keményebb, hagyományos szénacélnál, de kivitelezési összköltségben ez +20-30%. Olvass utána. Egy betűvel sem írtam hogy földgázvezetékbe tolják be. A komprimálási energia persze, hogy veszteség, de még mindíg jobb, mint elfűteni vagy be sem kapcsolni a megújulót. Azt, hogy hány százalék megújuló lesz az össz energia felhasználásból, azt az egyre erősebb zöldpolitika mondja meg (legalábbis európában), nem az ár, meg a hatékonyság.

    Tárolókról írsz, amire nincs is szükség, meg tíz éves elferdített cikkeket linkelsz be.
    Na mindegy, nem idegesítem magam, pár évtized múlva meglátjuk, nem te fogod megmondani, nem is én.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    [i]“Szél helyett persze megújulóra gondoltam”[/i]

    Akkor miért nem azt írtad?

    [i]“csővezetékről hallottál-e?”[/i]

    És Te a hidrogén fizikai és kémiai tulajdonságairól hallotál-e? (nyilvánvalóan nem). Azt tudod-e, hogy majdnem minden anyagon képes átdiffundálni, a fémek jelentős részét meg idővel még törékennyé is teszi, csak speciális anyagú – és emiatt sokkal drágább – tárolókban/vezetékekben tárolható/szállítható. A földgáz hasonlat totálisan rossz, azok szoktak ezzel jönni akiknek fogalmuk sincs a hidrogénről és naívan azt hiszik ami jó a földgáznak jó a hidrogénnek is. Hát rohadtul nem!
    És a szállítással/tárolással a fő problémát még meg sem említettem. Légköri nyomáson a hidrogén nagyon ritka gáz, így semmi értelme se tárolni se szállítani mert sok piramisnyi méretű tárolókat kellene építeni és abban is csak viszonyag kevés hidrogén férne a szállítás meg így hasonlóan nonszensz lenne. Vagy össze kell sűríteni vagy cseppfolyósítani. Az egyik halottabb megoldás mint a másik, mert a földgázzal ellentétben sokszoros energiába kerül mindegyik ezzel tökéletesen meg is gyilkolva az elmebetegek által megálmodott hidrogén gazdaságot. És itt a történet meg is halt, mivel ez a hidrogén fizikai tulajdonságaiból következik, ezen változtatni nem lehet, az a süket duma, hogy majd a mérnökök 5-10-15 éve alatt kitalálnak valamit rá nevetséges mivel a fizikai törvényeket kellene megváltoztatni ahhoz, hogy ez megváltozzon ami soha az életben nem fog menni. És milyen érdekes, az elmúlt 50 évben sem sikerült és garantálom, hogy az elkövetkező 15 milliárdban sem fog.

    [i]“a hidrogén szerintem nem rossz alternatíva”[/i]

    Igen valóban, nem egyszerűen rossz, hanem kibaszottul rossz! Szinte majdnem a legrosszabb.

    [i]“CO2 mentes, nem úgy, mint a konektoros autók.”[/i]

    Ez úgy hülyeség ahogy csak van. Egyrészt az orbitális veszteségek miatt eddig sem és a jövőben sem fogják a megújulókat hidrogénben tárolni, hanem a hidrogén leggazdaságosabb előállítási forrása jelenleg a földgáz (reformálással), az pedig rohadtul nem CO2 mentes, sőt annyira nem, hogy bizonyos esetekben hatékonyabb és kevesebb CO2 kibocsájtástokoz ha a földgázt közvetlenül hőerőgépben használják fel mint szenvedni a refromálással meg a hidrogén tárolhatatlanságával és szállíthatatlanságával.
    A konnektoros autó meg miért nem lehet CO2-mentes? Mert a víz/nap/szél/atom/geotermikus erőmű áramát akkumulátorba töltve szerinted valahol mégiscsak ömlik a CO2 a légkörbe?

    Figyi, ha a az olajmaffiának dolgozol, akkor elméletileg legalábbis megértem, hogy terjeszted a mocskos hazugságokat – de akkor viszont azt kívánom, hogy azonnal ott dögölj meg ahol vagy! -, viszont ha nem ez a helyzet, akkor meg minek szólsz bele olyanba amihez láthatóan a lehető leghalványabb fingod sincs? Legalább az alapokkal próbálj már meg tisztába kerülni:

    [url]http://www.thenewatlantis.com/publications/the-hydrogen-hoax[/url]

    [url]http://phys.org/news/2006-12-hydrogen-economy-doesnt.html[/url]

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Szél helyett persze megújulóra gondoltam, de
    csővezetékről hallottál-e? Képzeld, a földgázt sem a tárolókba nyomják be, az csak egy gazdasági, vagy vész eseti puffer, a vezeték üzemi nyomástartománya adja a tárolási kapacitást.
    A Ruhr-vidéken kb. 500 km hidrogén vezeték rendszer van, a technológia ismert, és egyáltalán nem extém igényű. Ami hiányzik, az az áttörés. A potenciális piaci szereplőknek kell megteremteni a piaci igényt magát, mint az nagyon sok esetben megtörtént már (lásd dízel elterjedtsége Európában).
    A sötétzöldeket se felejtsd, sok faj fog kihalni a közeljövőben, így egyre több embert tudnak meggyőzni, hogy miért is jó, ha nem növekszik tovább a szénhidrogén bányászat.
    Ha a fölös megújuló elektromos energiát tárolni akarják, a hidrogén szerintem nem rossz alternatíva, CO2 mentes, nem úgy, mint a konektoros autók.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    [i]“De vizsgálta-e már valaki, hogy ha a Földön jelenleg guruló autók százmilliói (pár év múlva már milliárdja) mind hidrogénnel működne, akkor a rengeteg kibocsátott vízgőz milyen hatást gyakorolna az emberiségre és az éghajlatra?”[/i]

    Ha viccnek szántad a kérdést akkor jót nevettünk rajta de ha komolyan kérdezed akkor nagy gáz van a kémiai/fizikai tudásoddal.
    A mai személygépjárművek döntő többsége – tudod amiket a Rockefeller féle köcsögök kényszerítenek ránk már több mint 100 éve – mivel mennek? Úgy van, kőolajszármazékokkal. Azok micsodák? Szénhidrogének keverékei. Ha szénhidrogént levegőben elégetnek mi keletkezik? Elég sok minden, de a szénből CO2 meg CO a hidrogénből meg jaj atyaúristen hát mi is? Úgy van, vízgőz! Úgyhogy amit Te elméletileg szeretnél tudni, hogy mi lenne ha, az már 100+ éve történik és évente milliárd tonnányi plusz vízgőz is kerül légkörbe az olaj agyatlan égetése miatt.

    Érdemes volt kémia órán állandóan csak amőbáznod? 😉

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Ha nem szólaltál volna meg, jobban jártál volna (mint ahogyan az lenni szokott a te esetedben 🙂
    A hidrogénnel való bohóckodás soha nem volt és soha nem is lesz alternatíva a benzin/gázolaj kiváltására. (Vagy ha mégis, akkor vegyük már fel az alternatívák közé a mindenki a saját hajánál fogva húzza magát című nagyszerű helyváltoztatási módszert is. 🙂
    A Mirai energiahatékonyságban kb. a mai legjobb hibridek szintjén van – a teljesen elektromosok ennél 2-3x jobbak – mindez 3-4x-es eladási ár mellett (ami így is vastag ráfizetés a Toyonak míg a hibridek nyereséget termelnek), és csak az az iciri-piciri, elhanyagolható bökkenő van, hogy se hidrogén, se hidrogén töltő-, tároló- ill. elosztó- infrastruktúra nincs hozzá (és soha nem is lesz), mindezt masszív, több mint 1 évtizednyi fejlesztés után.
    Ez definíció szerint a hülyének is megéri, sőt csak annak kategória.
    A hidrogénes baromság erőltetésével és BEV-ek szándékos visszatartásával orbitális nagyot fog bukni a Toyota. Kár értük, nagyon tehetséges mérnökeik vannak, de ha ezt a szürkeállomány tömeget ökörségek fejlesztésére használják fel annak következményei lesznek.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Szerintem is bukó, amúgy meg a hidrogént simán elégetve a belső égésű motorokban, ennél kicsivel jobb hatásfokot lehet elérni. Mondjuk az is hasonló zsákutca, de pár százezerből megvan az átalakítás, nem 20 millió… 😀

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    A “komoly előkészületek” című süket mellédumálásról évtizedek óta hallani, de az istennek sem akarnak beindulni. Norvégiában fölös szélerőművi kapacitás nemigen van:

    [url]http://www.tsp-data-portal.org/Breakdown-of-Electricity-Generation-by-Energy-Source?select=ELPRODP_Unit%2C%22%22TWh%22%22&select=ELPRODP_Country%2C%22%22Norway%22%22&select=ELPRODP_Year%2C%22%222012%22%22#tspQvChart[/url]

    Ettől függetlenül villamos energiát hidrogénben tárolni lehet ugyan de elmebetegeket leszámítva senki sem fog ipari méretekben az orbitális méretű veszteségek és a hidrogén nagy tömegben történő tárolhatatlansága és szállíthatatlansága miatt.

    A Toyota feldughatja az ülepébe a szabadalmait, kit érdekel olyan szabadalom amit csillióért megvéve semmit sem lehet vele csinálni mert csak használhatatlan/drága/pazarló/versenyképtelen termékeket lehet vele előállítani.
    A hidrogénes marhaság a most bukóban levő parazita világrend egyik legszánalmasabb kísérlete a rabszolgaság fenntartására ill. megerősítésére. Jövőre lesz 50. éve, hogy ezzel a marhasággal mossák az ostobák és gondolkodásra képtelenek agyát. Ugyan sokan vannak ilyenek de egyre többen olyanok akik már átlátnak ezen a beetetésen is.
    Minden hidrogénes baromságnak ami személygépjárművek hajtását célozza nagyjából nulla jövője van pontosan úgy ahogyan ez az elmúlt 50 évben volt.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    [i]“…akkor a rengeteg kibocsátott vízgőz milyen hatást gyakorolna az emberiségre és az éghajlatra?”[/i]

    Ezt én is megkérdeztem itt talán egy éve. Ne tudd meg mit kaptam a helyi -értsd fotelhuszár- klíma kutató(k)tól érte.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Érdekes lenne arról is olvasni, hogy milyen teljesítményű/fogyasztású/hatótávolságú ez az autó és milyen gyakran/mennyiből lehet szervizelni, mennyi a várható élettartama stb. Kedves Mátyás, ha erről is tudna pár gondolatot írni szerintem rajtam kívül másokat is érdekelne.
    Emellett egy dolgot azért felvetnék: a jelenlegi autómobilizmus a szénhidrogének égetésével egyértelműen káros egészségügyi következményekkel jár (légzőszervi megbetegedések mellett az ózonréteg bonlására is gondolok). De vizsgálta-e már valaki, hogy ha a Földön jelenleg guruló autók százmilliói (pár év múlva már milliárdja) mind hidrogénnel működne, akkor a rengeteg kibocsátott vízgőz milyen hatást gyakorolna az emberiségre és az éghajlatra? Olyan párás lenne a levegő a mai nagyvárosokban, hogy nehéz lenne a légzés, trópusi érzet lenne még egy Közép- vagy Észak Európai nagyvárosban is. Ennek az éghajlatra gyakorolt hatása (viharok, több csapadék stb.) és a pára miatti nagyobb korrózió nem csak az autókon hanem minden fémen (főként vason pl: régi lámpaoszlopok stb.). Sokan most talán legyintenek, hogy hol van ez a mostani büdös kipufogógázokhoz képest, de talán ez sem elhanyagolható szempont.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Szerintem meg túldramatizálod a kérdést!
    Ez is egy lehetséges alternatíva a benzin/gázolaj kiváltására. Ahogyan több lehetséges út/alternatíva létezik, lásd tisztán elektromos üzem vagy a hibridek. Most kibővült a lehetőségek tárháza egy újabb koncepcióval. Ebbe nem fog belebukni a Toyota, ez ahhoz kevés! 🙂 Viszont csináltak maguknak egy újabb (ál)környezetvédelmi reklámot, amiből akár még (rövid távon) profitálhatnak is! Hosszú távon viszont nem, mivel ez a cseberből-vederbe kategória (benzin/gázolaj helyett hidrogén), a jövő a tisztán elektromos üzemé aminek a térnyerését viszont foggal körömmel próbálnak lelassítani!

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Norvégiában elég komolynak tűnő előkészületek folynak, hogy ők legyenek Európa első számú hidrogén ellátói, ők nem földgázból gyártanának, hanem a szélerőművek fölös energia tárolására használnák a hidrogént.
    A Toyota számára a piaci előny ott lehet, hogy szabadalmakkal körbebástyázzák ezt is, mint tették a hibridekkel, így ha bejön ott lesznek az elsők között. Ha nem jön be, persze kidobott pénz.
    Jövője van, mint “belvárosi” autó, politikai, környezetvédelmi nyomással.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    Hölgyeim és uraim! Eddig a Toyota tündöklését láthatták, a Mirai-al pedig megérkezett a bukás is.

    Olajmaffiózón, elmebetegen és idiótán kívül más nem nagyon fog venni ebből a “jövőből” – mondjuk az utóbbi 2 kategória az azért elég vastag így némi reményük talán még lehetne is a Toyotásoknak, de sajnos még mindig ott vannak azok a fránya fizikai törvények amik örökre keresztbe tesznek ennek az agyhalottságnak -.
    Dőljünk hátra, lazítsunk és egy adag pattogatott kukorica társaságában nézzük végig a disznó szenvedését a jégen. 🙂

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    “20m ebben a kategóriában nagyon sok”…melyik kategóriában? Eddig tudtom szerinte ez az első sorozatgyártású üzemanyagcellás autó. Elméletileg a Mirai tulajdonosok 3 évig ingyeg tankolhatnak, azután egy tanknyi üzemanyag kb 50 dollár (igaz ez azt hiszem Amerikában van), ami ha jól számolom 14e forint körül lehet, amire kb. 38.5 liter benzint adnak.Ha a Mirainak az elméleti 500 km-s hatótávját vesszük, az egy jó 7.7 l/100km (benzinár szerint), vagy ha inkább a valóságos 400 km-t, az 9.5 liter. Látható, hogy anyagilag kicsit rosszabbúl jössz ki, de első modellnek nem is rossz. Mondjuk ez még meglátjuk hová gyűrűzik ki.

  • 2017.10.28. at 14:22
    Permalink

    egy elektromos autó ugyan drága, de legalább olcsó bele az áram,ezzel szemben itt egy üzemanyagcellás autó ami méregdrága (20m ebben a kategóriában nagyon sok), és ugyan gőzöm sincs mennyibe kerül bele hidrogént tankolni, de mivel töltőállomás alig van, a hidrogént meg földgázból állítják elő, ezért arra gyanakszom hogy a tankolás még drágább mint a benzin

    mindezek mellé korábban probléma volt, hogy az üzemanyag cella élettartama véges, és elég drága komponens,
    de gondolom ezt a sorozatgyártásra már kiküszöbölték

Vélemény, hozzászólás?