180 milliót fizettek a hármas számú autóért
Közel egymillió dollárt hozott a legrégebbi Bentley
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
1921-ben 1150 fontot fizetett megrendelője az első eladott Bentley-ért, 90 év alatt meglehetősen nőtt az ára, ugyanis most közel egymillió dollárt adtak érte.
Még ma is jól mutat az alu karosszéria
A Bentley 3 Litre
A Bentley-t ez a sportmodell ismertette meg a világgal. Az apró és könnyű építésű Bugattikhoz képest hatalmasnak számított, de technikai megoldásaival és motorerejével kompenzálta 1800 kg-os önúlyát. 1924-ben nyert először Le Mans-i 24 órást, majd 1927-ben már Super Sport változatban a következőt. Tömege, dimenziói és sebessége miatt Ettore Bugatti csak a világ leggyorsabb teherautójának hívta az autót.
A Bentley műszakilag kész állapotban szállította az autót, a karosszériát sok esetben a Vanden Plas készítette, de sok egyedi karosszériás változat is született belőle. György herceg, a Kenti herceg és sok más arisztokrata is a 3 Litre-t választotta annak idején. Az autó lelke a 2996 köbcentis, soros négyhengeres motor volt, melyet innovatív technikai megoldásai tettek különlegessé. Ez volt az egyik első motor hengerenként négy szeleppel, melyeket felülfekvő vezérműtengely irányított. Szintén az egyik első volt hengerenkénti két gyújtógyertyájával, eresz alakú égéstérrel és dupla karburátorokkal. 80 mm-es furatával és 149 mm-es löketével főleg az alacsony fordulaton termelt nyomaték szempontjából volt erőteljes, az élettartam növelése érdekében a motorblokkot és a hengerfejet egyetlen darabból öntötték.
Teljesítménye 70 lóerő körül alakult, mellyel 129 km/h-s tempó elérésére volt alkalmas. A Speed változat 145 km/h-t tudott, míg a Super Sport már a 160-as tempót is elérte, mindegyikhez négyfokozatú váltót csatlakoztattak. Kezdetben csak a hátsó kerekeket fékezték, de 1924-től már mind a négyhez helyeztek fékberendezést. A Litre 3 három fő változatban készült, melyeket a hűtőrácson látható jelvény színe alapján lehetett elválasztani egymástól. Ugyanakkor a színek sem mindig egyértelműek, mert a gyár a megrendelő igényeinek megfelelően bármilyen színben előállította a jelvényt.
Blue label
Kék jelvénnyel készült az alapmodell, 2985 mm-es tengelytávval, 1921 és 1929 között, és 3302 mm-es tengelytávval a hosszított, 1923 és 1929 között.
Red label
Vörös jelvény került az 1924 és 1929 között gyártott, rövid tengelytávú modellekre, ami azt jelölte, hogy a motor kompresszióviszonyát 5,3:1-re emelték.
Green label
A nagyteljesítményű zöld jelvényes autók 1924 és 1929 között készültek 2743 mm-es tengelytávval és 6,3:1-es kompresszióval. Ezeknél a modelleknél garantálták a 160 km/h-s csúcssebességet.
A 3 Litre-t már az 1919-es Londoni Autószalonon bemutatták, de a motorral még nem készültek el akkor. Két éves munkát követően 1921 szeptemberében szállították le a most kalapács alá került Chassis Number 3-t, majd egészen 1929-ig maradt gyártásban az autó, amikor leváltotta a Bentley 4½ Litre modell. Készült belőle három darab prototípus, 1088 3 Litre példány, 513 Speed Model és mindössze 8 Super Sport változat.
A Bentley-t ez a sportmodell ismertette meg a világgal. Az apró és könnyű építésű Bugattikhoz képest hatalmasnak számított, de technikai megoldásaival és motorerejével kompenzálta 1800 kg-os önúlyát. 1924-ben nyert először Le Mans-i 24 órást, majd 1927-ben már Super Sport változatban a következőt. Tömege, dimenziói és sebessége miatt Ettore Bugatti csak a világ leggyorsabb teherautójának hívta az autót.
A Bentley műszakilag kész állapotban szállította az autót, a karosszériát sok esetben a Vanden Plas készítette, de sok egyedi karosszériás változat is született belőle. György herceg, a Kenti herceg és sok más arisztokrata is a 3 Litre-t választotta annak idején. Az autó lelke a 2996 köbcentis, soros négyhengeres motor volt, melyet innovatív technikai megoldásai tettek különlegessé. Ez volt az egyik első motor hengerenként négy szeleppel, melyeket felülfekvő vezérműtengely irányított. Szintén az egyik első volt hengerenkénti két gyújtógyertyájával, eresz alakú égéstérrel és dupla karburátorokkal. 80 mm-es furatával és 149 mm-es löketével főleg az alacsony fordulaton termelt nyomaték szempontjából volt erőteljes, az élettartam növelése érdekében a motorblokkot és a hengerfejet egyetlen darabból öntötték.
Teljesítménye 70 lóerő körül alakult, mellyel 129 km/h-s tempó elérésére volt alkalmas. A Speed változat 145 km/h-t tudott, míg a Super Sport már a 160-as tempót is elérte, mindegyikhez négyfokozatú váltót csatlakoztattak. Kezdetben csak a hátsó kerekeket fékezték, de 1924-től már mind a négyhez helyeztek fékberendezést. A Litre 3 három fő változatban készült, melyeket a hűtőrácson látható jelvény színe alapján lehetett elválasztani egymástól. Ugyanakkor a színek sem mindig egyértelműek, mert a gyár a megrendelő igényeinek megfelelően bármilyen színben előállította a jelvényt.
Blue label
Kék jelvénnyel készült az alapmodell, 2985 mm-es tengelytávval, 1921 és 1929 között, és 3302 mm-es tengelytávval a hosszított, 1923 és 1929 között.
Red label
Vörös jelvény került az 1924 és 1929 között gyártott, rövid tengelytávú modellekre, ami azt jelölte, hogy a motor kompresszióviszonyát 5,3:1-re emelték.
Green label
A nagyteljesítményű zöld jelvényes autók 1924 és 1929 között készültek 2743 mm-es tengelytávval és 6,3:1-es kompresszióval. Ezeknél a modelleknél garantálták a 160 km/h-s csúcssebességet.
A 3 Litre-t már az 1919-es Londoni Autószalonon bemutatták, de a motorral még nem készültek el akkor. Két éves munkát követően 1921 szeptemberében szállították le a most kalapács alá került Chassis Number 3-t, majd egészen 1929-ig maradt gyártásban az autó, amikor leváltotta a Bentley 4½ Litre modell. Készült belőle három darab prototípus, 1088 3 Litre példány, 513 Speed Model és mindössze 8 Super Sport változat.
