A retrofuturizmus egyre népszerűbb irányzat az autógyártók körében is, az Alpine pedig remekül nyúlt vissza az elődökhöz
Egy teljesítményorientált autót kétféle szempont alapján érdemes vizsgálni. Egyrészt helyt kell állnia a hétköznapokban, másrészt ha pályára téved, akkor sem vallhat szégyent. Különösen igaz mindez a hot hatch szegmensre, amelyből az utóbbi években jó pár erős szereplő távozott – legalábbis az európai piacon. Az így keletkező űrben villanyautók is feltűntek, a legújabb szereplő pedig az Alpine A290. Első ránézésre kísérteties hasonlóságot mutat a Renault emblémával futó 5-össel, azonban a nemzetközi menetpróbán nem győzték hangsúlyozni, hogy a platformon, és a vezetési élményt nem befolyásoló alkatrészeken túl nincs sok közös a két modellben.
Oldalról sem lehet összetéveszteni a kettőt, de egyértelmű a rokoni szál
Elég csak körbejárni az Alpine újdonságát, minden egyes elemén tetten érhető a féltő gondoskodás. A francia identitás több helyen a nemzeti trikolórban ölt testet, de a gall kakas is büszkén feszít a ferdehátún – többek között az első fényszórókban, illetve a szélvédőn. Markáns különbség az R5 és az A290 megjelenésében a rali világából ismert szúrólámpákra emlékeztető nappali menetfény, illetve az extra küszöbtoldatok is utóbbi privilégiumai.
Elöl a két szúrófényszóróra emlékeztető kiegészítő lámpatest miatt markáns a különbség az R5, és az A290 között. Hátul csupán a diffúzor, és a típusjelzés differenciálja a két autót
4 méter sincs a hossza (3,99 méter), a szélessége 1,82 méter, 1,51 méter magas, a tengelytávja pedig 2,53 méter
A gall kakas az autó több pontján feltűnik
Ahogy a francia trikolór is
Felszereltségi szinttől függően kék vagy piros féknyergek teszik még sportosabbá
Bár az Alpine a prémiumgyártók közé tartozik, mégis kellemes csalódást okozott az utastér. Az anyaghasználat és az összeszerelési minőség is kiemelkedő, a kapcsolók és a kezelőszervek tapintása rendkívül kellemes. A műszerfal elrendezése egyértelműen sofőrközpontú, a 10,10 colos multimédiás érintőképernyőt is enyhén a vezetőülés felé döntötték, amely mellett természetesen digitális műszeregység lapul, méghozzá 10,25 colos képátlóval.
Remek a műszerfal elrendezése, külön plusz pont, hogy nem zsúfoltak mindent a multimédiába
Adott a különálló, fizikai gombokkal vezérelhető klímapanel
Az irányválasztó a középkonzolra került, az A110-ben már látott kiosztással
A kormányon az F1 szerelmesei két ismerős kapcsolót is felfedezhetnek. Bal alul az RCH jelölésűt, míg jobb fölül a piros OV gombot. Ezekről később még mesélek
Az A290 esetében külön említést érdemel az infotaiment kidolgozottsága is. A Renault modellekben már néhány éve elérhető a Driving Score rendszer, amely a sofőr szabályosságát figyeli menet közben, és egy százpontos rendszerben kiértékeli azt, majd, ha valamit hibásnak ítél, igyekszik tanácsokat adni. A sportdivízió ezt a rendszert kukázta, a helyére pedig a „kihívások” menüpont lépett. Ez alatt három alpont érhető el: az agilitás, a teljesítmény, és a hosszú hatótáv. A szoftver specifikus feladatokkal ismerteti meg az autó képességeit a sofőrrel, ez pedig amellett, hogy hasznos, bennem rögtön a videójátékok világát idézte fel, az A290 vásárlóközönsége pedig jóeséllyel díjazni fogja ezt az apróságot.
Ötletes módon az agilitást az A110-zel, a teljesítményt a márka F1-es autójával, a hosszú hatótávot pedig a WEC sorozatban induló A424-gyel illusztrálták
Emellett adott a telemetria is, amely köridőmérésre is alkalmas, de a pályán az utastérre ható G-erőket is képes megjeleníteni
Közúton szintén jól használható a Google alapú rendszer. Ennek köszönhetően a gyári navigáció a Maps, amely nem csak a sebességmérő kamerákra figyelmeztetett a menetpróba során, de azt is jelezte, hány százalékon lesz az akkumulátor, mikor a kijelölt célállomásra érkezünk. Emellett a Google fiókba bejelentkezve az okostelefon nélkül is elérhetőek a korábban elmetett úticélok, ami ugyancsak egy üdvözlendő funkció.
Az úticél megadása után nem csak a menetidőt, de azt is jelzi, hány százalékon lesz az akkumulátor a megérkezéskor. A tapasztalatok alapján 1-2 százalékos hibahatáron belül kalkulál a rendszer
Felszereltségi szintből összesen négyféle, viszont hajtásláncból kétféle rendelhető az A290-hez. A gyengébb változathoz a GT/ GT Premium csomagok választhatóak, míg a potensebbhez a GT Performance és az abszolút csúcs GTS. Az AmpR Small platformra épülő Alpine minden esetben 52 kilowattórás akkumulátor kap, amely 11 kilowattos töltővel 10-ről 80 százalékra 3 óra 20 perc alatt pumpálható fel. DC oszlopon 100 kilowatt a maximum, 15-ről 80 százalékra 30 minutum alatt tölthető fel az aksi. A két hajtáslánc között a főbb különbségeket az alábbi táblázatban olvashatjátok.
De milyen élmény közlekedni az A290-nel? Az elméleti hatótáv és a mérete miatt főként urbánus környezetben érdemes vizsgálni a viselkedését. A kevesebb mint 4 méteres hossza miatt még Mallorca szűkös utcáin is könnyedén lehetett vele manőverezni, a parkolás pedig gyerekjáték – persze ez részben az elfogadható minőségű kamerának is köszönhető. A házak árnyékából kimerészkedve sem vall szégyent, a tűpontos kormányművel, és a viszonylag feszesre hangolt futóművel a hétköznapi közlekedés is megoldható vele. A sziget sajátosságainak köszönhetően egy kemény szerpentinen is meghajtottam, a barátinak mondható 1479 kilogrammos saját tömege miatt itt is ügyesen boldogult, bár a fogyasztás gyorsan felszaladt 22,5 kWh/ 100 kilométer fölé, így még mielőtt kifogyott volna alólunk az „áram”, a versenypálya felé vettük az irányt.
Az A290 élmény egy pályanapon válhat teljessé, igaz némi kompromisszummal
A mallorcai versenypályával jó lóra tett az Alpine, ugyanis ilyen, kisebb aszfaltcsíkokon élvezhető az A290. Emlékeztek még a két különleges kapcsolóra a kormányon? Nos, a teljes élmény érdekében még a boxban érdemes a RCH gombot, vagyis a Recharge (vagy magyarul visszatáplálás) tekerőt „nullásba” rakni, vagyis mindenféle rekuperációt kikapcsolni. Persze, ez nem új találmány, hiszen számtalan villanyautóban van ilyen, csak épp pillangókapcsoló formájában. Mégis, ezzel a megoldással az Alpine egy kicsit közelebb hozta az éles versenyautóit a közúti portékájával. A piros OV gomb is a pályaversenyzésből szökött az A290-be, hiszen ez a „overtake” (magyarul: előzés) szó rövidítése. A gyakorlatban ennek megnyomásával teljesítménytöbblet kérhető az autótól, viszont ez csak rövidebb ideig. A versenypályán kapóra is jött, hiszen az egyenes végére már érezhetően elfogyott a hot hatch, de ezzel mégsem érződött lomhának. A GTS-ben a 220 ló pont arra elég, hogy kevésbé tapasztalt sofőrök se érezzék az életüket veszélyben, helyette átadhatják magukat a vezetés élményének, és minden porcikájukkal azon dolgozzanak, hogy a következő kanyarcsúcspont tökéletesen meglegyen. Még kikapcsolt menetstabilizátorral sem harap túlzottan, igaz, középgyors fordulókban hajlamos a hátsó tengely megcsúszni.
Közútra ennél erősebb értelmetlen, a versenypályán pedig a tapasztalatlanabb sofőrök is élményként fogják megélni az együtt töltött időt
Hiába elsőkerék-meghajtású, a kanyarokban nem „tolja” az orrát
Magyarországra jelen állás szerint 2025 második negyedévében érkezhetnek meg az első példányok. Ezen sorok írásakor még nem áll rendelkezésre nyilvános adat az A290 hazai árairól. Franciaországban 38 700 euróról, vagyis mai árfolyamon számítva 15,7 millió forintról indul a hot hatch ára.
Az A290-ből elérhető egy limitált szériás változat is: a Première Édition mindössze 1955 példányszámban készül, amely a márka alapításának évére utal