Nem csak a Renault, hanem az Alpine modelljeiben is megjelenik az LFP akksi. Az 5 alapjaira épülő A290 lesz a 2017-es visszatérés utáni második modell
Reneszánszát éli a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátor, a számos előnnyel bíró energiatároló hosszú évek mellőzése után újra a figyelem középpontjába került. A villanyautózás kezdetén számos cég kutatta ezeknek a telepeknek az alkalmazhatóságát, azonban az enegeriasűrűséggel meggyűlt a bajuk. Más anyagok felhasználásával egy adott méret mellett sokkal több energiát lehetett tárolni, ezért fejlesztések gyakorlatilag leálltak. Az olcsó előállíthatóság még Kínának sem érte meg, mivel az ottani állami támogatásokat hatótáv és energiasűrűség alapján osztogatják, az ingyen pénzt pedig ott is nagyon kedvelik.
Főként az akkumulátor tolja fel a villanyautók árát, a lítium-vas-foszfát az egyik legolcsóbb megoldás
A technika fejlődésével egyre több energiát tárolni képes lítium-vas-foszfát akkumulátorok születtek, ami átbillentette a mérleg nyelvét. A Renault akkumulátor-fejlesztéssel foglalkozó részlege, az Ampere szorosan együttműködik a kínai CATL-lel és a dél-koreai LG-vel, a közös munka gyümölcse az LFP akkumulátorokkal szerelt Renault modellek lesznek, a franciák 2026-ban tervezik piacra dobni az első ilyen autójuk.
Érdemes egy új nevet is megtanulni, a Renault Symbioz egy 4,41 méter hosszú hibrid SUV
A telepek forrása egyrészt a magyar CATL gyár, másrészt a lengyel LG üzem lesz. A Renault szerint az olcsóbb LFP akkumulátorok 20%-kal lesznek képesek csökkenteni a költségeket, ami az árérzékeny vásárlókra szabott kis- és középkategóriás modelleknél sokat számít. A két kelet-közép-európai üzem jelentős volumene képes lesz a Renault teljes akkumulátor igényét fedezni 2026 és 2030 között.
