Merész formatervvel mutatták be a Hyundai Verna 6. generációját
Utasterébe akár prémium bőrkárpitozás is kérhető, emellett 64 színű hangulatvilágítás, fűthető és szellőztethető ülések, hűthető kesztyűtartó is. Kategóriájában a legmodernebbek közé tartozik a 10,25 colos infotainment képernyővel, illetve az azonos méretű digitális műszeregységgel.
Nagyot nőtt az elődjéhez képest
Még 2000-ben kapta a Verna nevet az észak-amerikai Hyundai Accent indiai változata. Napjainkra már a hatodik generációnál jár a kompakt modell, amelyet a Hyundai „Érzéki Sportosság” elnevezésű formanyelvén rajzoltak. Így már érthető is a sok éles vonal, a merész megjelenés, ami mindenképpen segít az autóra irányítani a figyelmet. Ráadásul nagyot nőtt elődjéhez képest, hiszen 15,2 centivel hosszabb és 2,5 centivel szélesebb nála, tehát 4,53 méter hosszú a hatodik generáció és 1,76 méter széles (magassága pedig 1,47 méter).
Ez a forma mifelénk is népszerű lenne
Utasterébe akár prémium bőrkárpitozás is kérhető, emellett 64 színű hangulatvilágítás, fűthető és szellőztethető ülések, hűthető kesztyűtartó is. Kategóriájában a legmodernebbek közé tartozik a 10,25 colos infotainment képernyővel, illetve az azonos méretű digitális műszeregységgel.
Modern műszerfalat kapott
Motorpalettáján 1,5 literes benzinmotorok szerepelnek. A gyengébbikben nincs turbó, de azért a 115 lóerő és a 144 Nm forgatónyomaték elegendőnek tűnik egy ekkora autó mozgatásához. Hatfokozatú manuális, vagy fokozatnélküli automatikus sebességváltó csatlakozhat ehhez a motorhoz. Az erősebb már turbós 160 lóerővel és 253 Nm forgatónyomatékkal, amit hatfokozatú manuális, vagy 7 fokozatú duplakuplungos automata továbbít az első kerekek felé.
Két tagból áll a motorkínálata
Jelenleg négy felszereltségi szint választható. A legolcsóbb 1,08 millió rúpiától indul, ami körülbelül 4,7 millió forintnak felel meg. A turbós változat ára minimum 1,48 millió rúpiától indul, ami 6,5 millió forintnak felel meg. Kár, hogy hozzánk nem jut el, sőt már az USA-ban is megszüntette a modell forgalmazását a Hyundai, így valószínűleg India és néhány más ázsiai ország kiváltsága marad.
Nekem erről az jut eszembe hogyan csúszik le európa az autóiparával úgy hogy hamarosan a kínai is beelőzi.
Magyarországra pontosan ezek az autók kellenének a Dácsia mellé versenytársnak árban is.
Európa nyugati része is venné ilyen áron.
Nem a húszonéves roncsokat foltozgatnánk meg az itteni méregdrága Hyundai meg Kiákat nézegetnénk az utcán annak a pár embernek aki megteheti hogy újjan megveszi.
Valószínűleg – mint ahogy sok más termék esetében – csak akkor éri meg ilyen alacsony áron adni, ha nagy mennyiségben veszik, és Indiában, Kínában és még pár ázsiai országban erre megvan a lehetőség. Ha elhoznák Európába, már sokkal többért kellene adni (hogy bejöjjön a megfelelő profit).
Az indiai piac méretre kb akkora mint a francia és az olasz együtt.
Nem a mennyiség miatt adják el ezt, hanem mert csórók mint a fene és az emberélet nem számít.
Ilyen elavult vacakokat nálunk is kínáltak régen (pl Honda City), szerencsére bukta volt.
Európába pedig azért nem hozzák mert semmilyen biztonsági és környezetvédelmi feltételnek nem felel meg, pl olyan vegyszereket és anyagokat használnak amit nálunk már szerencsére betiltottak. De ott mindegy mert ha az éves Gengesz-fürdőt túléled akkor egy kis ólom vagy kadmium mit árthat neked… 🙂
Az eszmefuttatásod jó, lenne de gondoljunk csak bele a Dacia jogger hamarosan Marokkóból jön amúgy más Daciák már onnan akkor még Algériában is gyártani fogják talán majd onnan is.
Biztos hogy azok nem mérgezőek?
..meg mennyire biztonságosak. de nézzük csak a Mazdát Hiroshimában gyártják, volt is hogy sugárzott, de szerencsére még ott észrevették.
Arról nem is beszélve hogy egyes alkatrészek Kínában vagy bárhol ki tudja milyen vegyi anyagokkal vannak fröccsöntve, csak úgy mint a koronavírus az is pusztíthat csak még nem derült ki.
Nem hinném hogy messzire kellene menni elég a koreai magyar akkumulátorgyárra gondolni mennyi szabálytalanságot követnek el és fizetnek ehhez képest filléres büntetéseket. Így lehet bármi ennyire mérgező.
Kár ezen rugózni szerintem, szimplán Európában a lehúzás netovábbja folyik pénzügyi szempontból főként az EU-ban.
Csak ezt valahogy senki nem nyilatkozza ki hogy míg nyugatabbra simán kiperkálnak bármit, addig keletebb európában a világon nem szxpnak sehol ekkorát….
Szerintem néhány alapvető dologban tévedsz.
Nem az számít, hogy hol készül hanem hogy melyik piacra. Számos JDM autót sem hozhatsz be a 2000es évekből mert olyan anyagokat tartalmaz amit az EUban már betiltottak. Amióta autókereskedelmi szabker megállapodást kötöttünk Japánnal ők is is nekiálltak harmonizálni a szabályokat, így lényegesen könnyebb Európai autókat eladni ott és fordítva is.
Észak-Afrika szorosan kapcsolódik az EU-hoz, többségük társult ország szabker megállapodással. Törökország a 70-es évek óta vámúnióban áll az EUval (illetve az elődjével az EGK-val). Ezért is érkezik onnan több Toyota mint Japánból (pl a Corollák többsége, C-HR). Az EU piacos Toyotákban nem fogsz veszélyes anyagokat találni, akár japán akár török gyártású vagy a Toyota olyan büntetést kapna hogy megemlegetné.
Algéria EU tag volt 76-ig (vagyis EK tag, eredetileg Franciaország részeként). Most is társult ország. Az algériai Dacia nem lesz rosszabb mint a román összeszerelésű.
Ugyanez igaz Kínára is, csak ott a belpiaci viszonyok szerintem sokkal szabadosabbak. A garanciát ott a márka jelenti, egy Huawei vagy Apple termék esetében a cég túl sokat kockáztatna.
Ha keleten xopnak akkor miért az EU-ra próbálod kenni? Lehet valami mással van a gond?
Nem vagyok ipari szakember, de szerintem a magyar mezőgazdaság finoman szólva is van olyan kártékony, mint a jól működő akkumulátorgyártás. Debrecen környéke tele van nitrátos meg arzénes vízzel, a helyiek mégis öntudatosan isszák „ásványvízként”.