Ezért ilyen drágák az új autók!
5 pontban összegyűjtve láthatod az autók drágulásának okait
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A KSH januári adatai szerint az új személygépkocsikért 24,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint 12 hónappal korábban. Mutatjuk az okokat!
1. Technológiai váltás
Az Európai Parlament nemrég jóváhagyta a Fit for 55 klímavédelmi csomag részeként azt az új szabályozást, melynek értelmében a 2030-ig elérendő kibocsátáscsökkentési célérték 55 százalék az új személygépkocsik és 50 százalék az új könnyű haszonjárművek számára a 2021-es szinthez képest, míg 2035-ig mindkét kategóriában 100 százalékot kell teljesíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 12 év múlva már nem lehet belső égésű motorral felszerelt autókat forgalomba hozni az Unió piacán. A kibocsátási célok elérése a flották jelenlegi 95 gramm/kilométeres átlagát alapul véve radikális elmozdulást igényel a tisztán elektromos hajtással rendelkező járművek irányába. Az 55 százalékos csökkentés határidőre történő teljesítése érdekében ugyanis mintegy 42 gramm/kilométerre kellene redukálni az új autók emisszióját.
2. Kötelező extrák
Az Európai Unióban 2022. július 6. óta már csak rendeletben meghatározott, új biztonsági berendezésekkel rendelkező autó vezethető be a piacra. A jelenlegi elvárás az új típusokra vonatkozik, így a már piacon lévő modellek tovább árusíthatók, 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel. Ezek között szerepel többek között a fejlett vészfékező, a fáradtságfigyelő, az aktív sávtartó vagy a tolatássegítő rendszer. A korábbiakhoz képest ez számos extra felszereltséget jelent, ami számottevően hozzájárul az új autók árának emelkedéséhez.
3. Alapár plusz árfolyam növekedése
Az ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségek és az infláció hatása a várttal ellentétes tendenciához vezetett, miszerint a gyártók az olcsóbb, elérhetőbb modellváltozatok kárára inkább a nagyobb haszonkulccsal értékesíthető, gazdagabban felszerelt verziókhoz ragaszkodnak, az árérzékeny vásárlóknak pedig ma 5 millió forint is kevés ahhoz, hogy ne teljesen fapados járművet találjanak, ha újautó-beszerzésben gondolkodnak, míg egy alsó-középkategóriás személygépkocsi listaára 10 millió forint körül mozog. Az árak ilyen mértékű megugrásához a forint gyengülése, illetve az ebből eredő kedvezőtlen forint/euró árfolyam is hozzájárul. A KSH januári adatai szerint az új személygépkocsikért 24,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint 12 hónappal korábban.
4. Növekvő járulékos költségek
Az autót nem elég megvenni, az üzemben tartás költségeivel is számolni kell. Az üzemanyagárak egy év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedtek, 2020-hoz képest pedig a benzin több mint 40 százalékkal, míg a dízel több mint 70 százalékkal drágult, miközben az elektromos autók töltéséért már szinte mindenhol fizetni kell egyre növekvő energiaárak mellett. Ezzel egyidejűleg a kapcsolódó biztosítások díja is nő, ami egyrészt az alkatrészek árának emelkedésével magyarázható, másrészt a nagyobb, újabb, drágább járművek CASCO-díja eleve magasabb. Bizonytalanságot okoz továbbá, hogy kellő tapasztalat hiányában a biztosítók egyelőre nem tudják, hogy az újonnan megjelenő kötelező biztonsági berendezések hoznak-e olyan mértékű kárcsökkenést, ami ellensúlyozni tudja a berendezések helyreállításával járó többletköltségeket. Ezek a vezetéstámogató rendszerek sokba kerülnek, ezért eleinte a vásárláskori többletköltségükkel arányosan emelkednek a CASCO- díjak. Ezzel párhuzamosan megy feljebb az alkatrészek ára és a szervizelés költsége is, hiszen a gépjárművekben található egyre több extra felszereltség miatt az autók javítása bonyolultabb feladatot jelent.
5. Hitelek drágulása
A jelenlegi körülmények közt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy összegben vásároljanak új autót, a különféle hiteleknek és pénzügyi lízingeknek azonban nem kedveznek a szárnyaló kamatok. Az elmúlt időszakban hozzászokhattunk a 4-6 százalékos THM-ekhez, ám a piaci hitelek kamatának alapját adó ún. BIRS mutató a három-, négy- és ötéves futamidők esetében a 2015-ös 1,5 százalék körüli értékről 2022. októberre egészen 13-15 százalékra emelkedett, jelenleg pedig 9-10 százalék környékén van. A gépjárműtulajdonlás helyett ezért egyre vonzóbbak a különféle alternatívák, köztük az autómegosztó szolgáltatások, a tömegközlekedés vagy akár a közösségi kerékpárok, rollerek, robogók használata.