Ennyibe kerültek az új autók 10 éve! – 2. rész

Tovább merengünk a régi szép időkön, amikor még "olcsóbbak" voltak az autók

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Utánanéztünk, hogy 10 évvel ezelőtt, hogyan alakultak az új autók árai. Az eredményeket elkezdtük megmutatni egy korábbi cikkben, most itt a folytatás.

Megnéztük az első részben a piacvezető márkákat, de azért jó néhány népszerű gyártóval adósak maradtunk még. Ezt most törlesztjük, máris az egyik legnépszerűbb hazai márkával, ami kimaradt az előző epizódból, ez pedig az Opel. Napjaink nagy újdonsága az Astra új generációja, ami az L-betűvel jelölünk folytatva a sort, ami az F Astrával kezdődött. Ma az Opel honlapja 9 160 000 forintos indulóárral hirdeti az Astrát, ám egy csillag jelzi, hogy apróbetűs rész is társul ehhez a számhoz. Szóval mi most a hivatalos árlistát vesszük alapul, ahol az ötajtós Astra, az 1,2 literes turbós, 110 lóerős benzinmotorral 9 360 000 forintról indul kedvezményesen. Mivolt a helyzet 10 éve? Akkoriban a J-betűs jelölésnél és a 4. generációnál jártunk, amit 4 540 000 forintért lehetett a legkedvezőbb áron hazavinni. Szintén ötajtós karosszériával, de 1,4 literes, szívó négyhengeres benzinmotorral, 87 lóerővel. Érdekességként pedig megemlíthető, hogy még a harmadik generációs Astrát is forgalmazták, ötajtós kasztnival és 1,4-es benzinmotorral, kicsivel 4 millió forint felett, egészen pontosan 4 035 000 forinttól.
Hirdetés
Az autóipar jelenlegi átalakulásának úgy tűnik a kisautók vásárlói az egyik nagy vesztesei. Opel Corsát annak idején már 3 165 000 forintért haza lehetett vinni 1,2 literes, 86 lóerős szívó, négyhengeres benzinmotorral. Most 6 200 000 forintról indul a Corsa az 1,2 literes, háromhengeres, szívó benzinessel, 75 lóerővel.

Opel Astra és Corsa árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Opel Astra 4 540 000 9 360 000 106%
Opel Corsa 3 165 000 6 200 000 95%

Folytathatnánk konszernen belül a Stellantis többi márkájával, de inkább ugorjunk át Dél-Koreába, aztán majd később megnézzük a franciákat. Az utóbbi 10 évben a Hyundai és a Kia szépen felépítette az ár/érték arányban igencsak jó ajánló imázsát. A Hyundai i30-ast tíz évvel ezelőtt 3 999 000 forinttól lehetett hazavinni. Alapmotorja 1,4 literes, négyhengeres szívó benzines volt 104 lóerővel. Manapság is szívó négyhengeres az alapmotorja, az 1,5 literes benzines 110 lóerőt tud felmutatni, az alapára pedig 7 299 000 forint. SUV-vonalon a Santa Fe már létezett tíz éve is, akkor a kétliteres, 149 lóerős dízellel, összkerékhajtással 9 199 000 forintról indult az ára. Jelenleg a 2,2 literes dízel a belépő 194 lóerővel, fronthajtással, 17 099 000 forinttól.
Hyundai i30 és Santa Fe árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Hyundai i30 3 999 000 7 299 000 82%
Santa Fe 9 199 000 17 099 000 86%

Testvérénék a Kiánál egy cee’d már 2 999 000 forintért vihető volt, igaz csak 3 ajtóval, négyhengeres szívó, 1,4 literes benzinmotorral 90 lóerővel. Azóta hála égnek normalizálták a típus nevét, így már simán Ceed, viszont az alapára 7 649 000 forint. Ezért háromhengeres, egyliteres turbós benzinmotor jár 100 lóerővel. A SUV kínálatból itt megnézünk egyet, legyen a Sportage, ami jelenleg 10 399 000 forintról indul az 1,6 literes, turbós benzinessel 150 lóerővel. Igaz, ez már a 2023-as ár, ugyanis a 2022-es már csak a készlet erejéig tart. Tíz évvel ezelőtt az 1,6 literes szívó benzines volt az alapmotor 130 lóerővel 4 999 000 forinttól.
Kia Ceed és Sportage árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Kia Ceed 2 999 000 7 649 000 155%
Santa Fe 4 999 000 10 399 000 108%

Maradjunk keleten, vizsgáljunk meg néhány japán márkát, amelyek a múltkor kimaradtak. Például a Honda, ahol a Jazz most már kizárólag hibrid hajtáslánccal érhető el. Az 1,5 literes benzinmotorral, 109 lóerős rendszerteljesítménnyel 7 849 000 forintról indul a kisautó. Tíz éve még 1,2 literes, négyhengeres, szívó benzinmotorral, 3 390 000 forintról indult.
Hirdetés
A Civic már a 11. generációba lépett, szintén csak hibrid hajtáslánccal kérhető. Igaz ez kétliteres benzinmotorral és 184 lóerős rendszerteljesítménnyel csábít, 13 199 000 forinttól. Míg tíz éve 1,4 literes, szívó négyhengeressel, 100 lóerővel 4 959 000 forintért hazavihető volt a kilencedik generáció. Furcsa, de a szintén már csak hibrid hajtáslánccal kapható CR-V olcsóbb, mint a Civic. A fronthajtású, kétliteres, 184 lóerős hibrid SUV 12 499 000 forintról indul. Annak idején viszont a kétliteres, 150 lovas benzinmotorral 6 649 000 forintról indult.
Honda Jazz, Civic és CR-V árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Honda Jazz 3 390 000 7 849 000 131%
Honda Civic 4 959 000 13 199 000 166%
Honda CR-V 6 649 000 12 499 000 88%

Mazda? Nos, a Mazda különlegesnek számít, hiszen kitartóan fejlesztette a szívó benzinmotorjait. Most egy Mazda3 a Skyactiv-G benzinmotorral, ami kétliteres szívó négyhengerest takar 122 lóerővel, minimum 10 514 900 forinttól vihető haza. Tíz évvel ezelőtt az 1,6 literes, 105 lovas szívó négyhengeressel 4 430 000 forinttól vihető volt. Ha Mazda, akkor a legendát sem hagyhatjuk ki. Az MX-5 tíz évvel ezelőtt 6 040 000 forintról indult az 1,8 literes, 128 lóerős szívó benzinmotorral. Most az 1,5 literes. 132 lovas szívóval 10 461 900 forintról indul.
Mazda3 és MX-5 árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Mazda3 4 430 000 10 514 000 137%
Mazda MX-5 6 040 000 10 461 000 73%

A Nissan esetében a Juke és a Qashqai érdemes az említésre. A Juke most 9 400 000 forintról indul egyliteres, háromhengeres turbós benzinmotorral, 114 lóerővel. Tíz éve viszont 1,6 literes, négyhengeres, szívó benzinmotorral és 117 lóerővel indult, 4 220 000 forintról. A Qashqai 1,3 literes, négyhengeres turbós benzinest kap alapból, 140 lóerővel, amit 11 999 000 forinttól lehet hazavinni. 10 éve 6 430 000 forint volt az alapára az 1,6 literes szívó négyhengeressel, 117 lóerővel.
Nissan Juke és Qashqai árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Nissan Juke 4 220 000 9 400 000 123%
Nissan Qashqai 6 430 000 11 999 000 86%

Na, nézzük a francia vonalat. A Nissantól csak egy kicsit lépünk arrébb a szövetségese, a Renault felé. A kényes kisautó témával kezdjük. Clio tíz ével ezelőtt: 1,2 literes, 75 lóerős, négyhengeres szívó benzinmotorral már 2 540 000 forinttól vihető volt. Most egyliteres, szívó háromhengeres benzinmotorral, 65 lóerővel már minimum 6 339 000 forintot kérnek érte. Az alsó-középkategóriában a Mégane tíz éve 3 490 000 forintért adta az 1,6 literes, szívó négyhengeres benzinmotort 100 lóerővel. Most a készlet erejéig 8 999 000 forintról indul az ára az 1,33 literes, négyhengeres, 140 lóerős benzinmotorral.
Renault Clio és Mégane árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Renault Clio 2 540 000 6 339 000 149%
Renaul Mégane 3 490 000 8 999 000 158%

Vissza a Stellantis márkákhoz és maradjunk a kompaktoknál. A Citroën C4 stílusa jelentősen megváltozott 10 év alatt, ahogy az ára is. Annak idején 4 499 000 forintról indult a 95 lóerős, 1,4 literes szívó, négyhengeres benzinessel. Most a már inkább crossovernek tekinthető alapmodell 8 910 000 forintról indul a háromhengeres, turbós, 100 lóerős benzinmotorral. A Peugeot-nál is most csak a kompakt kategóriát nézzük, hogy ne húzzam nagyon hosszúra a listát. A 308-as tíz évvel ezelőtt 4 599 00 forintról indult, akkor ezért 1,4 literes, négyhengeres, szívó benzinmotor járt 98 lóerővel. Most 1,2 literes, háromhengeres turbós az alapmotor 130 lóerővel, ezért pedig 9 730 000 forintot kérnek.
Citroën C4 és Peugeot 308 árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Citroën C4 4 499 000 8 910 000 98%
Peugeot 308 4 590 000 9 730 000 112%

A második részt a Fiattal zárnám, ahol olyan nagy öregekkel találkozunk, mint például az 500-as és a Panda. Bár az 500-asnak már létezik új generációja, tisztán villanyhajtással, most a sima változatot vesszük alapul, ami már több, mint 10 éve piacon van. A divatnak megfelelően ez is lágy hibrid, egyliteres, háromhengeres benzinmotorral, 70 lóerővel, 6 565 000 forintos indulóárral. 2012-ben az alapmotor a négyhengeres 1,2 literes, szívó benzines volt 3 201 000 forintért. A Panda jelenlegi generációja szintén 10 év felett jár, jelenleg már csak a Cross kapható itthon, ugyanazzal a háromhengeres alapmotorral, amivel az 500-as, de 6 400 000 forintos alapárral. 2012-ben szintén 1,2 literes volt az alapmotor, 2 550 000-os indulóárral.
Fiat 500 és Panda árak változása
2012-es alapár [Ft] 2022-es alapár [Ft] Drágulás
Fiat 500 3 201 000 6 565 000 105%
Fiat Panda 2 550 000 6 400 000 151%

Még mindig nem értünk a sor végére, hiszen legutóbb is ígértem prémiummárkákat, de ezek maradnak a végére. Hamarosan következik a folytatás.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

8 thoughts on “Ennyibe kerültek az új autók 10 éve! – 2. rész

  • 2022.12.23. at 20:01
    Permalink

    Érdekes cikk, szeretem az ilyen összehasonlításokat, pláne, ha konkrét megfogható számokon alapulnak, ahol nincs vita. Érdekesek a 10 évvel ezelőtti számok, de ha a 2 évvel ezelőtti számokat hasonlítanánk, a maiakkal, akkor is jelentős az áremelkedés. Mi 2020-ban vettünk egy Reanult Capturt (1.33 TCE Intens), ami akkor 6.25 millió Ft volt, ma ez alulról súrolja a 10 milliót, vagy talán meg is haladja. Egy rokonom szintén 2020-ban (lehet, hogy 2019-ben) vett egy Opel Astrát a Best felszereltséggel, ami akkor egy egész jó opció volt. 5 millió Ft körül volt az ára. Ma ez is 9-10 milliónál kezdődik. És akkor még meg kell említeni, hogy 2020-ban még volt 0% THM, ma a finanszírozás is jelentős plusz pénzbe kerül.
    Sokszor azt szoktam hasonlítani, hogy 1992-ben 8.000 Ft volt a minimálbér, és 998.500 Ft volt az első F Astra (ha jól emlékszem). Tehát egy Astra kb. 125 havi minimálbérbe került. Most 200. 000 Ft a minimálbér, tehát egy mai új Astra kb. 47 havi fizetés. 2012-ben egy új Astra kb. 100 havi minimálbér volt (minimálbér 93 ezer Ft). Ha ezt nézzük, még mindig most állunk a legjobban. De ha megnézzük 2020-at ahhoz képest elég rosszul állunk, mert akkor kb. 31 havi minimálbér volt az új Astra.
    Nyilván ez is sok mindentől függ, lehetne nézni az átlagbért, más volt az adózás, mások az autók is, de egy képet ez is mutat.

    • 2022.12.23. at 20:05
      Permalink

      Egy helyen rosszul számoltam, 2012-ben csak kb. 49 havi minimálbér volt egy új Astra, nem 100 havi (rossz számot osztottam). Ma kb. hasonló a szint. Vagyis amit 2012-2020 között előre léptünk, azt most gyorsan buktuk.

      • 2022.12.24. at 11:04
        Permalink

        Astra:
        2012, 4540000 HUF, nettó havi átlagbér: 142500 HUF = 31,8 hónap, (KSH)
        2022, 9360000 HUF, nettó havi átlagbér: 342900 HUF = 27,2 hónap. (Infostart szeptemberi adat)
        Fura, én is azt hittem 10 éve jobb adatok voltak, de ez kissé árnyaltabb.
        A magyar háztartások 2. éve!!! a legszegényebbek vásárlóerőt tekintve (EUROSTAT) csak a bolgárokat előzzük meg, de nincs vész, megkaptuk a támogatást!!! leszünk még negatív listavezetők is.

  • 2022.12.23. at 22:56
    Permalink

    Én nagyjából 20 éve követem az újautópiacot, és 4-6 évente intenzívebben tárgyalok egy saját autóra.

    Utólag visszagondolva a válságokban mindig rosszabb volt új autót venni, a gyártók valahogy mindig nagyobb haszonkulccsal próbáltak kevesebb autót eladni a válságok idején, pedig korábban jellemző volt a keresleti oldal válsága, a gyártás mindig utána tudott volna menni.

    A cikkben szereplő drágulás egy része azért árfolyamból adódik, 2008 körül valami 250 volt az euró, és 2010 után is inkább 270 volt a sztenderd. Aztán beindult állami szinten az elmebetegség és 2015 óta az árfolyam látványosan elszaladt.

    Eközben a „haldokló nyugaton” évről évre pár százalék volt az infláció, és az autók alig drágultak. Mármint a listaárak, mivel a modellciklus alatt évről évre jobb akciókat hirdettek, míg ki nem jött a csili-vili új amit ugyan drágábban extráztak, de az újak rendszerint nagyobbak és minden porcikájukban jobbak voltak.

    A fenti árazási trükkök miatt szerintem nagyon nehéz összevetni árakat, de a listaárak Euróban szerintem alig változtak 2004 és 2018 között. 2018 óta már más a helyzet, de az elején inkább a szállítási késedelmek tűntek fel a baráti körben.

    Aztán 2020-tól teljes zűrzavar a pandémia miatt, majd csiphiány és 2022től ez az idióta háború (és a háború nyomán megszakadt ellátási láncok), amire józan ésszel kevesen számítottak, pláne arra hogy ez a kretén Putler engedi eddig fajulni a dolgokat és lassan egy éve háborúzik.

    Ennek nyomán most már euróban is szaladnak el a listaárak, amit szokszoroz a Forint mélyrepülése.

  • 2022.12.24. at 21:27
    Permalink

    Szerintem sokkal rosszabb a helyzet mint ahogy itt leírjátok.
    A fizetések ott ahol eddig viszonylag jónak számítottak ugyanazok maradtak a megélhetési költségek meg minden nagyon elszálltak az utóbbi pár évben.
    Gyakorlatilag aki építkezni lakást venni tudott volna akkor hitelből azok nem kapnak max sokkal rosszabb feltételekkel vagy uzsorával.
    Sokkal de sokkal drágább minden.
    Magyarországon alkalmazotti fizetésből már nem tudsz tervezni…..
    Lassan Nyugat Európában is ez a helyzet, persze nem mindenhol.

    • 2022.12.24. at 23:53
      Permalink

      Amennyire én látom, pl Belgiumban befagyasztották a lakbéreket. Valahol ez is populizmusnak tűnik, de mivel a hosszú távú szerződések alapján fizetett lakbéreket egy index alapján emelték minden évben (automatikusan), ezért ez automatikusan generálta volna az inflációt.

      Az ismerősöket elnézve a fizetések is mennek utána az áraknak, persze ez Belgium, Olaszországban a Covid előtt is panaszkodtak az ott élők.

      Ami most csúnyán be fog ütni azoknak akik most alapoznák meg a jövőjüket az a kamatemelés.
      Korábban alig volt kamat az ingatlanhiteleken, most meg simán elmegy 4%-ig.

    • 2022.12.25. at 23:08
      Permalink

      @gnx
      Igen, igazad van, sokkal rosszabb a helyzet, mint látszik. Mert a 2012-es és 2022-es számokból az látszik, hogy nagyjából ugyanott tartunk. Mármint ha az új autók árait és az átlagfizetéseket (vagy éppen a hazai minimálbért nézzük). Ezért is lenne célszerűbb a 2019-es és a 2022-es adatokat összehasonlítani. Mert amennyivel előbbre léptünk 2012-től 2019-ig, annál sokkal többet buktunk visszafelé 2019 és 2022 között. Nem elég, hogy drágább lett minden és kevesebbet kapnak az emberek a bérükből (legyen az átlagbér vagy minimálbér), sok minden más is változott. Emelkedtek a kamatok, méghozzá brutális mértékben, másrészt sok más költség emelkedett. Az élelmiszer 2x annyiba kerül, mint 2-3 éve, a rezsim kb. négyszeresére emelkedett.
      Nem akarok politizálni, de ez legnagyobb részben annak a következménye, hogy nem vezettük be az Eurot, pedig – véleményem szerint – erre meglett volna a lehetőségünk. De akkor nem jelentkezett volna évente az a plusz bevétel az MNB-nél, ami aztán „elvesztette közpénz jellegét” legalábbis Matolcsy szerint. Matolcsy most kritizál, de nagyrészt az ő tevékenyégéből adódik a jelenlegi gazdasági helyzet.

Vélemény, hozzászólás?