A Tesla is hamarosan piacra dobja saját kamionját, az "önvezető" funkció azonban még csak a sofőr felügyelete mellett működtethető
Rengeteg, akár halálos kimenetelű balesetért tették már felelőssé a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő "önvezető" funkciót annak ellenére, hogy az ilyen rendszerrel felszerelt autók esetében minden alkalommal figyelmeztet a rendszer, hogy a jármű nem képes egyedül helyt állni a forgalomban, és az csupán a sofőr állandó felügyelete mellett használható. A balesetek a legtöbb esetben azért következnek be, mert a felhasználók minden eszközzel igyekszenek kijátszani a rendszert (az interneten például számos videó található, hogyan kell kijátszani a Tesla rendszereit), de természetesen az is előfordult már, hogy a számítógép hibázott. A Michigani Egyetem szakemberei egy kutatás alkalmával ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy megalkotható-e egy olyan rendszer, mely egyáltalán nem igényel semmilyen emberi beavatkozást, és akár több ezer kilométert képes megtenni egy jármű mindenféle segítség nélkül.
A Mercedes 2025-ben tervezi piacra dobni a saját önvezető funkcióval felszerelt kamionját
A kutatást elsősorban a kamionokra hegyezték ki, ugyanis az Egyesült Államokban jelenleg is hatalmas a sofőrhiány (jelenleg 61 ezer munkavállaló hiányzik az infrastrukturából) elsősorban a relatív alacsony bérek, a családtól távol töltött idő és a monotonitás miatt. Az a kevés sofőr pedig, aki a szakmában dolgozik, inkább a rövidebb fuvarokat viszi, mert valamivel jobb a bérezése az ilyen jellegű munkáknak. A michigani kutatók éppen ezért a hosszabb távú fuvarokra hegyezték ki a kutatást. Egyfelől az ilyen jellegű fuvarok útvonala nagy részben az autópályát érinti, így a számítógépnek is viszonylag egyszerű a dolga, másfelől a sofőröket is megkímélhetik az automatizált kamionok a monoton utaktól.
Jelenleg 3,3 millió sofőr dolgozik az Egyesült Államokban, de még így is 61 ezer sofőr hiányzik
Bár a kamionsofőrök többsége szkeptikusan áll az önvezetéshez, a kutatásban megkérdezett sofőrök többsége pozitívan nyilatkozott a kutatók által felvázolt tervről, mondván, hogy "ez a része helyettesíthető a munkának". Amerikában egy átlagos sofőr, aki hosszabb távokat teljesít, évi 300 napot tölt a kamionban, ez a szám pedig jelentősen redukálható lenne a fent vázolt technológia megjelenésével. Azonban egyelőre több kérdést is felvet a kutatók által vázolt mechanizmus. Aniruddh Mohan, a kutatás vezetője maga is elismerte, hogy az autópályák mellett kamionok számára fenntartott parkolókat kellene üzemeltetni, ahová a telephelyről kivezetik a sofőrök a teherautókat, és a számítógép csak innen venné át a sofőr szerepét, így kizárólag az autópályán közlekedne "egyedül" a kamion, majd szintén egy hasonló parkolóban átvenné egy másik sofőr a szerelvényt, és a telephelyre ismét a megszokott megoldással jutna el a szerelvény. További kérdés azonban, hogy az extrém hosszú utakon hogyan jutna töltéshez, vagy épp üzemanyaghoz a kamion, azonban ezt a kutatás nem részletezte, illetve az időjárás is döntő tényező lehet, ugyanis a különböző környezeti hatások is összezavarhatják a rendszert. Egyelőre tehát a sofőröknek továbbra is kulcsszerepe lesz a szállítmányozásban, és bár vannak biztató törekvések, a közeljövőben még biztosan emberek fogják a kamionokat vezetni.
Életszerű és praktikus lenne a hosszú autópályaszakaszok ezen megoldása, de félő, hogy mire kiépülnének a sofőr lead/felvesz terminálok, már annyit fejlődik az önvezető technológia, hogy már városban, illetve a végcélig is elnavigálnak a teherautók, esetleg indiai operációs központból távolról vezetéssel oldják meg a problémás helyzeteket, így pedig megkérdőjeleződik, érdemes-e a cikkben vázolt terminálokba/parkolókba invesztálni.