A BAC 2009-es alapítása óta mindössze egyetlen modellt gyártott, a Monót (kép:BAC)
Nehéz a BAC Monóról egyszerű autóként beszélni, mert első ránézésre elárulja, hogy inkább pályanapozásra, versenyzésre készült, mintsem egy bevásárlás lebonyolítására - igaz, ezt sosem titkolták tervezői. Mégis, alapvetően a közúti autók csoportjához tartozik, jól mutatja ezt, hogy a legtöbb országban egy egyszerű rendszámmal az utakra engedik. Bár nem mintha nagy lenne a tolongás az okmányirodáknál; 2011 óta gyártják a Monót, de csak 2019-ben készült el a századik példány.
Az első példány 2011-ben készült, azonban csak 2019-ben gördült le a szalagról a 100. darab. A BAC nagyon ügyel a részletekre, minden autót kézzel raknak össze (kép:BAC)
Érdekesség, hogy magyar vonatkozása is van a nem mindennapi együlésesnek; 2014-ben az egész világsajtót bejárták a Váralagútban készült baleset fényképei, melynek egyik szenvedő alanya éppen egy BAC Mono volt. A 25-ös sorszámú autó egy kanadai üzletember, Josh Cartu tulajdona volt. A képek tanúsága szerint alaposan leírta az incidens a járművet, melyet tulajdonosa vissza is küldött a Briggs Automotive Companynak tanulmányozásra, és még azon melegében meg is vásárolta újabb példányát, ami akkor a legdrágábbnak számított. A történet jól mutatja, hogy hiába veheti meg bárki a több mint 70 millió forintot kóstáló autót, nem tudja mindenki megszelídíteni.
Az alaposan leírt autót gyorsan visszaküldte a gyártónak a kanadai üzletember, és azzal a lendülettel be is rendelte az újat (kép: MTI)
A számokat böngészve hasonló adatokat csak a hiperautók kategóriájában találunk; 2,8 másodperc alatt gyorsul 0-100-ra a mindössze 580 kilogrammot nyomó kasztni, és egészen 274 km/h-ig húz a 2,5 literes Cosworth motor (viszonyításképpen a Bugatti Chiron 2,4 másodperc alatt éri el a bűvös 100-at). Szintén beszédes adat az egy tonnára jutó féklóerő, mely a Mono estében 525-ös értéket mutat. Ezzel olyan autókkal játszik egy ligában, mint a Pagani Huayra(589), a Bugatti Veyron (594) vagy a
Lewis Hamilton által nemrég eladott Pagani Zonda(560).
Kétségtelen, jobban áll neki a versenypálya (kép: BAC)
A BAC már a múlt évtized közepén is igyekezett a környezetvédelem jegyében módosítani autóján. A korábban említett 2,5 literes Cosworth motor ekkor került a Monóba a korábban használt 2,3 literes hajtáslánc helyett (előbbi rendelkezik Euro 6-os minősítéssel és az EU által előírt zajkibocsátási határértéknek is megfelel). A brit márka azonban 2030-ra tovább szeretné csökkenteni az emisszióját. Ennek apropóján jelentették be, hogy megállapodást kötöttek a Viritech nevű, elsősorban hidrogénhajtású autók előállításával foglalkozó vállalattal. A BAC az autó vázát adja majd a projekthez, míg a Viritech az erőforrást készíti. A britek egyébként maguk is fejlesztenek egy saját autót; az Apricale névre keresztelt járművet szánják az első hidrogén üzemanyagcellával szerelt hiperautónak a maga 1100 lóerős teljesítményével.
Szürreális képet fest az autón a rendszám (kép:BAC)
A hidrogénhajtás (ami valóban persze leginkább elektromos) ideális lehet a Mono számára, hiszen egy optimálisan hangolt villanymotor képes lehet a 2,5 literes motorhoz hasonlóan hatékonyan mozgatni az autót úgy, hogy annak érdemben nem nő a súlya- és egyértelműen kijelenthető, hogy a Monónak a súlya a legnagyobb fegyverténye. Tisztán elektromos hajtás esetén a lítium akkumulátorral az autó tömege akár a kétszeresére is hízhatna, és korántsem biztos, hogy annyira környezetkímélő lenne, mint egy hidrogén üzemanyagcellás. A Viritech - amennyiben a jelenleg futó projektek sikeresnek minősülnek - később a haszongépjármű piacon kívánja bevezetni az új technológiát, de nem zárták ki a személyautók szegmensét sem.
